Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 69. szám

278 képviseletre vonatkozó szabálytalansága miatt a perr. 2-)7. §. 16. pontjánál fogva emelt semm. panasz kellő alappal nem bir." (1877. sept. 4. - 17872. sz. a.) A legf. 11élöszéktől. Valamely kereskedelmi üzlet a czég egyik tagjára átruháztatván, és ez a megszüntetett czég kötelezettségeit magára vállalván, a hitelezőket ugy az üzlet átadója, mint átvevője ellen a kereseti jog megilleti Az áruk megrendelése s átvétele bizonyítva levén — felperes kereskedői könyveinek felmutatása s megvizsgálása feleslegesnek tekintendő. Voe 1 k 1 Gr. triesti czég — ,Kauders Vilmos fia' körmendi keresk. czég e. '87 frt 57 kr. fizetésére 1876. decz. 10. a szombathelyi tszék mint keresk. biróság előtt rendes keresetet támasztott — A. számla szerint hitelben vásárolt áruk hátralékos ára fejében — az illetőséget az elj. rend. 5. §. értelmében kérvén megállapitatni. A szombathelyi tszék f. év febr. 22. hozott ítéletében felperest keresetivel elutasította s 19 frt 75 kr. perköltségbeu marasztalta; „mert felperes Kauders Vilmos fia czéget idéztette s az A. számlán „W. Kauders Sohn" Körmend — áll s ezen czég 2. sz. bizonyítványként az egyéni czégjegyzékbe 1876. jul. 13. — 199. sz. a. van bevezetve s a czég birtokosa Kauders Károly vegyeskereskedő Körmenden. A számlaként az áruk megrendelései 1874. május 26-tól 1876. június 19-ig történtek s ez idei alatt azon czég mint ilyen még nem létezett, — s felperessel üzleti viszonyban nem állhatott; ily czimen tehát felperes javára alperes e. kereshetőségi jog meg sem állapitható, annyival kevésbé, mert alperes a követelés s kereseti jogalap ugy az A. számla valódiságát, a könyvvitel helyességét, üzleti összeköttetését s áruk átvételét határozottan tagadásba vette s azokra nézve felperes semmi bizonyítékot sem hozött fel;« „egyébbként keresk. könyve ellentétes kitételei folytán fél bizonyitékot sem szolgáltat;* „azon felperesi állítás, hogy Kauders Károly ki a czéget jelenleg képviseli az üzletet egészen átvette, tehát azzal ö9szes követeléseit s tartozásait is, s igy a korábbi czégjegyzés szerint általa megrendelt árukért,, mint az átvevő czég tartozásáért csak is ő felelős — a per soaán nem igazoltatott. A Kauders Vilmos s fia czég jogviszonyaira vonatkorólag alperesnek odakínált főeskü, az ügyállása s alperes ellenzése folytán, mint nem is közvetlenül a jelen kereset felderítésére szolgálhatónak megítélése jogalappal nem bir; miután a Kauders Vilmos s fia korábban fennállott társas czég jogviszonyait csak is annak társtagjai mint olyanok rendezhetik.u A bpesti kir. tábla f. év május 7. — 241S. sz. a. a tszék ítéletét megváltoztatván, alperest a keresetben kamataiban s 24 frt perköltségben elmarasztalta — következő indokokból: ,.Alperes határozottan elismerte, hogy Körmenden 1874 —1876 években „Kauders Vilmos s fia czég ' létezett, s hogy jelenleg beperelt alperesi czég tulajdonosa Kauders Károly ezen czégnek tagja volt. — Ugyszinte az által, hogy alperes az e részben kínált főesküt el nem fogadta, sem vissza nem kinálta, a perr. 234. §. értelmében bebizonyítva van, hogy a fentemiitett „Kauders Vilmos s fia" czég az A könyvkivonatban emiitett árukat megrendelte, átvette, s azok árát ki nem fizette ; továbbá: hogy „Kauders Vilmos és fia'- czég megszűnvén, annak kötelezettségeit alperes czég vette át. ,,Minthogy pedig a keresk. törv. 20. §. szerint ilynemű üzlet átruházás esetén, a hitelezőt ugy az átadó mint az átvevő ellen kereseti jog illeti, s igy a felperesi kereset helytelenül intézettnek nem tekintethetik;" „minthogy továbbá az áruk megrendelése s átvétele fentebbiek szerint bizonyítva levén — felperesi kereskedői könyveknek felmutatása s megvizsgálása felesleges nek mutatkozik ;" „alperest a teljesen igazolt kereseti kérelem értelmében a követelt tőke s a ker. törv. 285. §. szerint a számla lezárása napjátóli kamatok fizetésére kötelezni kellett." Alperes felebbezte a táblai ítéletet, főleg a jogalap hiányának alapján. A kereset képezi az itélet egyedüli kiindulási pontját, s ha annak jogalapja a per során megdől, a helytelennek s valótlannak bizonyult jogalapra fektetett itélet fel nem tartható. A táblai itélet a kereseti jogalap mellőzésével, perrend elleuesen meg változtatott jogalapból indult ki. — A kereset jogalapja ugyanis az volt, hogy Kanders Vilmos s fia czég 1874— 1876. években felperestől árukat vásárolt. Ivtelben s adósa maradt A. számla szerint. — Ez a jogalap azonban a per során valótlannak bizonyult be a nélkül, hogy felperes keresete jogalapját, a 68. §. szerint megváltoztatta volna. Arra tehát rnarasztató itélet nem volt fektethető. — A ker. törv. 20. §. — az igaz — a hitelezőknek megadja az emiitett jogot — de abból nem következhetik, hogy felperes teljesen hamis jogalapon sikkerrel keresetet indíthasson, mert igy a perrend egyik sarkalatos alapelvének megszűnte állna be. — A kir. tábla — ugy látszik — azon 20 §. kedveért feláldozta azon törvénykezési alapelvet: hogy azt, ki ellen valótlan alapon támasztatik kereset, elmarasztalni nem lehet. A főeskü el nem fogadására megjegyzi, mikóp a főeskü jelen esetben a kereseti jogalapot elkésetten megváltoztatni lett voln i hivatva, miért az figyelembe vehető nem volt. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla itélerét inlokaiból helybenhagyta. (1877. aug. 27. — 632: sz. a.) Kinevezés: Csillag Benő bpasti kir. tbiró a legf. ítélőszék birájává; Bolvári G. pótbiró a kir. táblához rendes birónak ; Pos z tóc z ky Kálmán jegyzővé sz.-fehérvári tszékhez. Áthelyezések: Király Sámuel szegzárdi törvé vyszéki telekkönyvvezető, s Grabarits Jáuos szegzárdi törvényszéki Írnok a paksi járásbírósághoz; Borsody Lajos n.-károlyi telekkönyvvezető a szegzári törvényszékhez ; MártonffyIgnácz szászrégeni járásbirósági irnok a n.-károlyi járásbírósághoz; Lőrinczy Fer. szatmári kir. ügyészségi irnok a budapesti kir. főügyészséghez. Sughó János szeniczi járásbirósági irnok a szakolczai járásbírósághoz ; —Vuchetich Mikiéi billeti jbirósági végrehajtó, a temesvári tvszékhez. P á s z t Gyula n.-kikindai telekkönyvvezető' és S c h w a r c z Antal ottani irnok a n.-sz.-miklósi járásbírósághoz'. Átkebelezés: Az igazságügyminister Magyarfalu liptómegyei községet a rózsahegyi törvényszék kerületében f. é. okt. 1-től kezdve a liptó-ujvári járásbíróság területéhez. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁK. Megjelen e lap heteukint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félé negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em évre 4 frt., Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.