Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 68. szám

273 e. 540 frt váltó tartozás fizetésére a bpesti váltó tsz éknél marasztalást nyervén, alperes e. a végrehaj­tás elrendeltetett s fizetésére foganatosíttatott. Időközben alperes őrnagyi fizetéshez jutott s igy az 1200 ftról 480 frt többlettel magasbra emelkedett. Erre vonatkozólag felperes folytatólagos végrehajtásért folyamodott. A váltó tszék f. é. jul. 6. kelt végzésével annak helyt nem adott; mert az 1875-ki végreh. jkönyv szerint eddigi századosi 1200 frt fizetésébó'l csak 300 frt nem vé­tetett foglalás alá; miután most őrnagyi fizetése 480 ftal nagyobb s ez az épségben maradt 300 frthoz adatván, az 1876. 31. t. cz. 1-szával végrehajtás alól kivett s a jelen esetben 1! 20 ftot tevő 2/3 részt nemcsak meg nem ha­ladja, de azt meg sem üti ; a hivatolt törvény szerint pe­dig a végrehajtás alól nem a fizetési töblet, hanem az egész fizetés 2/3 része van kivéve; — elutasittatik oly megjegyzéssel, hogy ezen megszorítás a már régebben foganatosított — 1875. évi — foglalást és felperesnek a századosi fizetés 300 fton felüli részére nyert zálogjogát nem érintheti; az ujabb foglalásnál azonban feltétlenül az 1876. 31. t. cz. szabványai alkalmazandók. Felperes semm. pa n a szs za 1 élt. A Semmi tő szék azt elvetette; „mert a folyó 187 7. évben beadott jelen folytatóla­gos végreh. kérvény csak az 1876-ki eljárási rendelet ér­telmében levén elintézhető': az e. f. biróság annak 65. §. értelmében helyesen határozott, midőn az Iá76. 31. t. cz. alkalmazása mellett az alperesnek felszaporodott tiszti fizetésére intéztetni kivánt folytatólagos végrehajtás el­rendelését megtagadta." (187 Y. aug. 1. — 16177. sz. a.) Kereskeciclein jogi döntvények. Termény vásárlási megbízásnál azon nagyobb díjazás (^pr ovisióJ mely a kicsiben s a megbízott közbenjáró kezességi kötelezetisége mellett eszközlölt vélelekért költetett ki, — nem terjed ki azon vásárlásokra is, melyek osak a megbízott köz ben jár ás a mellett létesítettek. Ily megbízásnál a közbenjárási díj akkor is fizetendő, ha a megbízóit saját terményét adja el a megbízónak. Bizonyos összeg fizetésének ajánlása csak a per kikerülé­sének czéljából történvén, — az a tartozás beismerését még nem foglalja magában. Róth Mór p.-ladányi lakos — Lövenberg Ja­kab debreczeni bej. terménykereskedő e. 613 frt 43 kr. iránta debreczeni tszék mint keresk. biróság előtt 1876. nov. 9. pert inditott azon alapon, mert még 1873­ban alperes által repeze vásárlással bizatott meg — 1 mérő után 15 kr. provisió mellett A. levele szerint. Csak­ugyan 4800 köblöt B. kimutatás szerint vásárolt is s a vasúton hozzá szállította — és ezekért provisió fejében 366 frt 43 krral adós maradt, — azon kivül a vett elő­legekre biztositékul alperesnek egy 200 ftos váltót adott át, melyet az értékesített s az illető, per utján felperesen megvette. A keresk. tszék f. év apr. 9. — 4107. sz. a. al­perest 343 frt 43 kr. s kamataiban elmarasztalta ; „mert felperes egyrészről 4800 kőből repeze megbizottként köz­vetített vétele után 15 krjával eső 720 frt szerzési díjból 353 frt 57 kr. összeszámolási tartozás levonása után fen­maradó 366 frt 43 kr. s 1873. üzleti év zártától 6% ka­mataiban, — másrészt egy tartozatlan kifizetett 2 iO frt váltó értékében, lejárati kamataiban s 47 frt váltó per­költségben s ezek kamataiban kéri alperest marasztatni." „Alperes azonban csupán 3 )00 köböl 15 kr. szerzési díj fejében eső 450 írtból, a nem kifogásolt 353 frt 57 kr. leszámolási tartozás levonása után fenmaradt ÍJ6 frt 43 kr. ugy a 200 frt váltó összeg s kamataiban volt ma­rasztalandó ;" „mert alperes A. levéllel igazolt azon felperesi állí­tást, hogy alperes ez utóbbinak 18 73. nyarán részére vett repeze után köblönkint 15 kr. szerzési jutalékot biz­tosított, — egyszerű tagadásával, mit sem bizonyító le­vél másolataival s a magán szerződéseket nem érintő ter mény csarnoki szabályzattal megezáfolni képes nem volt;" „mert továbbá alperes beismerte, hogy felperes az ő részére Mezei F.-től 1000 — Veres Szűcstől 1200 s Hof­fertől 500 k. repeze vételt közvetített, ugy azt is, hogy felperes sajátjából 200 k. szállított — ez utóbbi utáni provisió megtagadása pedig azzal, hogy saját termény eladáshoz keresk. közvetítés nem kívántatik, egyátalán nem indokolható, a mennyiben a vevő s közvetítő, mint keresk. meghatalmazott közti ügyleti viszonyt az eladó kivolta mit sem alterálhatja ;" „mert felperes azt, hogy Schillinger J.-től 300 — Mezeitől még 200 -- és Keresztesitől 300 k. vételét tény­leg közvetítette volna — alperes tagadásával szemben igazolni képes nem volt;" „mert felperes azon állítása, hogy Weis Mórtól 1000 k. vételt közvetített, az eladónak mint tanúnak határo­zatlan s az M. a. nyilatkozattal egybe nem vágó vallomá­sával — alperesi tagadás ellenében — még fél próba erőre sem emeltetett;" „mert felperes azon kereseti állítása, hogy 200 frt váltót tartozatlanul kifizetett, alperes által beismertetvén, azon körülmény, hogy ez az összeszámoláskor levonatott volna, — nem is állíttatik, — miért az kamatai s per­költségével megitélendő volt;" „mert végre a többi kamatok határozott lejárati idő hiányában s a keres. törv. 282. §. kívánta megintés el­mulasztásából csak a kereset indítástól megállapíthatók." A bpesti kir. tábla f. év május 29. — 2858. sz. a. ítéletével az elsó bírósági Ítéletet megváltoztatván — felperest keresetével egészen elutasította s 35 frt 65 kr. perköltségben marasztalta. „Indokok: „Alperes tagadása ellenében felperes azon állítása igazolására, hogy a repeze köble utáni 15 kr. provisió nemcsak az általa kezessége mellett kicsiny­ben bevásárolt repezéért, hanem általában az ő közbejá­rásával alperes által megvett repezéért is kötelezve volt — az A. levélre ugy a tárgyalási jkönyvhöz mellékelt több alp. levelekre s az L. a. Ítéletre hivatkozott. — Te­kintve azonban, hogy a debreczeni termény-csarnok vá­lasztott békebiróságának L a. Ítélete jelen per elbírálá­sára mi befolyással sem lehet; miután a 2. •/. alapsza­bályoknak a békebirósági intézmény szervezéséről ren­delkező 2. §. szerint is határozottan ki van mondva, hogy azon Ítélet csak a termény-csarnok házi rendsza­bályának tekintendő; tekintve továbbá, hogy a felpe­res által felhívott alperesi levelek felperes állításai bi­zonyítékául nemcsak nem szolgálhatnak, sőt azok tar­talma alapos következtetést enged arra, hogy valónak vétessék alperes azon állítása: hogy a 15 kr. provisió csak azon ügyletekért köteleztetett, melyek mint kicsiny­ben tett bevásárlások felperes által az ő kezeskedési kö­telezettsége mellett történtek, s hogy felperesnek a na­gyobb mennyiségű repezének általa lett megvásárlásá­nál tett közbenjárásáért köblönkint csak 5 kr. járt — a 6S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom