Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 68. szám
273 e. 540 frt váltó tartozás fizetésére a bpesti váltó tsz éknél marasztalást nyervén, alperes e. a végrehajtás elrendeltetett s fizetésére foganatosíttatott. Időközben alperes őrnagyi fizetéshez jutott s igy az 1200 ftról 480 frt többlettel magasbra emelkedett. Erre vonatkozólag felperes folytatólagos végrehajtásért folyamodott. A váltó tszék f. é. jul. 6. kelt végzésével annak helyt nem adott; mert az 1875-ki végreh. jkönyv szerint eddigi századosi 1200 frt fizetésébó'l csak 300 frt nem vétetett foglalás alá; miután most őrnagyi fizetése 480 ftal nagyobb s ez az épségben maradt 300 frthoz adatván, az 1876. 31. t. cz. 1-szával végrehajtás alól kivett s a jelen esetben 1! 20 ftot tevő 2/3 részt nemcsak meg nem haladja, de azt meg sem üti ; a hivatolt törvény szerint pedig a végrehajtás alól nem a fizetési töblet, hanem az egész fizetés 2/3 része van kivéve; — elutasittatik oly megjegyzéssel, hogy ezen megszorítás a már régebben foganatosított — 1875. évi — foglalást és felperesnek a századosi fizetés 300 fton felüli részére nyert zálogjogát nem érintheti; az ujabb foglalásnál azonban feltétlenül az 1876. 31. t. cz. szabványai alkalmazandók. Felperes semm. pa n a szs za 1 élt. A Semmi tő szék azt elvetette; „mert a folyó 187 7. évben beadott jelen folytatólagos végreh. kérvény csak az 1876-ki eljárási rendelet értelmében levén elintézhető': az e. f. biróság annak 65. §. értelmében helyesen határozott, midőn az Iá76. 31. t. cz. alkalmazása mellett az alperesnek felszaporodott tiszti fizetésére intéztetni kivánt folytatólagos végrehajtás elrendelését megtagadta." (187 Y. aug. 1. — 16177. sz. a.) Kereskeciclein jogi döntvények. Termény vásárlási megbízásnál azon nagyobb díjazás (^pr ovisióJ mely a kicsiben s a megbízott közbenjáró kezességi kötelezetisége mellett eszközlölt vélelekért költetett ki, — nem terjed ki azon vásárlásokra is, melyek osak a megbízott köz ben jár ás a mellett létesítettek. Ily megbízásnál a közbenjárási díj akkor is fizetendő, ha a megbízóit saját terményét adja el a megbízónak. Bizonyos összeg fizetésének ajánlása csak a per kikerülésének czéljából történvén, — az a tartozás beismerését még nem foglalja magában. Róth Mór p.-ladányi lakos — Lövenberg Jakab debreczeni bej. terménykereskedő e. 613 frt 43 kr. iránta debreczeni tszék mint keresk. biróság előtt 1876. nov. 9. pert inditott azon alapon, mert még 1873ban alperes által repeze vásárlással bizatott meg — 1 mérő után 15 kr. provisió mellett A. levele szerint. Csakugyan 4800 köblöt B. kimutatás szerint vásárolt is s a vasúton hozzá szállította — és ezekért provisió fejében 366 frt 43 krral adós maradt, — azon kivül a vett előlegekre biztositékul alperesnek egy 200 ftos váltót adott át, melyet az értékesített s az illető, per utján felperesen megvette. A keresk. tszék f. év apr. 9. — 4107. sz. a. alperest 343 frt 43 kr. s kamataiban elmarasztalta ; „mert felperes egyrészről 4800 kőből repeze megbizottként közvetített vétele után 15 krjával eső 720 frt szerzési díjból 353 frt 57 kr. összeszámolási tartozás levonása után fenmaradó 366 frt 43 kr. s 1873. üzleti év zártától 6% kamataiban, — másrészt egy tartozatlan kifizetett 2 iO frt váltó értékében, lejárati kamataiban s 47 frt váltó perköltségben s ezek kamataiban kéri alperest marasztatni." „Alperes azonban csupán 3 )00 köböl 15 kr. szerzési díj fejében eső 450 írtból, a nem kifogásolt 353 frt 57 kr. leszámolási tartozás levonása után fenmaradt ÍJ6 frt 43 kr. ugy a 200 frt váltó összeg s kamataiban volt marasztalandó ;" „mert alperes A. levéllel igazolt azon felperesi állítást, hogy alperes ez utóbbinak 18 73. nyarán részére vett repeze után köblönkint 15 kr. szerzési jutalékot biztosított, — egyszerű tagadásával, mit sem bizonyító levél másolataival s a magán szerződéseket nem érintő ter mény csarnoki szabályzattal megezáfolni képes nem volt;" „mert továbbá alperes beismerte, hogy felperes az ő részére Mezei F.-től 1000 — Veres Szűcstől 1200 s Hoffertől 500 k. repeze vételt közvetített, ugy azt is, hogy felperes sajátjából 200 k. szállított — ez utóbbi utáni provisió megtagadása pedig azzal, hogy saját termény eladáshoz keresk. közvetítés nem kívántatik, egyátalán nem indokolható, a mennyiben a vevő s közvetítő, mint keresk. meghatalmazott közti ügyleti viszonyt az eladó kivolta mit sem alterálhatja ;" „mert felperes azt, hogy Schillinger J.-től 300 — Mezeitől még 200 -- és Keresztesitől 300 k. vételét tényleg közvetítette volna — alperes tagadásával szemben igazolni képes nem volt;" „mert felperes azon állítása, hogy Weis Mórtól 1000 k. vételt közvetített, az eladónak mint tanúnak határozatlan s az M. a. nyilatkozattal egybe nem vágó vallomásával — alperesi tagadás ellenében — még fél próba erőre sem emeltetett;" „mert felperes azon kereseti állítása, hogy 200 frt váltót tartozatlanul kifizetett, alperes által beismertetvén, azon körülmény, hogy ez az összeszámoláskor levonatott volna, — nem is állíttatik, — miért az kamatai s perköltségével megitélendő volt;" „mert végre a többi kamatok határozott lejárati idő hiányában s a keres. törv. 282. §. kívánta megintés elmulasztásából csak a kereset indítástól megállapíthatók." A bpesti kir. tábla f. év május 29. — 2858. sz. a. ítéletével az elsó bírósági Ítéletet megváltoztatván — felperest keresetével egészen elutasította s 35 frt 65 kr. perköltségben marasztalta. „Indokok: „Alperes tagadása ellenében felperes azon állítása igazolására, hogy a repeze köble utáni 15 kr. provisió nemcsak az általa kezessége mellett kicsinyben bevásárolt repezéért, hanem általában az ő közbejárásával alperes által megvett repezéért is kötelezve volt — az A. levélre ugy a tárgyalási jkönyvhöz mellékelt több alp. levelekre s az L. a. Ítéletre hivatkozott. — Tekintve azonban, hogy a debreczeni termény-csarnok választott békebiróságának L a. Ítélete jelen per elbírálására mi befolyással sem lehet; miután a 2. •/. alapszabályoknak a békebirósági intézmény szervezéséről rendelkező 2. §. szerint is határozottan ki van mondva, hogy azon Ítélet csak a termény-csarnok házi rendszabályának tekintendő; tekintve továbbá, hogy a felperes által felhívott alperesi levelek felperes állításai bizonyítékául nemcsak nem szolgálhatnak, sőt azok tartalma alapos következtetést enged arra, hogy valónak vétessék alperes azon állítása: hogy a 15 kr. provisió csak azon ügyletekért köteleztetett, melyek mint kicsinyben tett bevásárlások felperes által az ő kezeskedési kötelezettsége mellett történtek, s hogy felperesnek a nagyobb mennyiségű repezének általa lett megvásárlásánál tett közbenjárásáért köblönkint csak 5 kr. járt — a 6S*