Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 67. szám

268 bekövetkezett, — a mi alpereseknek a D> alatti intvény­nyel kellő időben tudtul adatott 9 azok egyszersmind ér­tesítettek arról is, hogy a kérdéses ingatlan tulajdonjo­gát felperes megszerezte." „És miután az intő kérvényben előadottak valódi­ságáról meggyőződést szerezni alpereseknek állott érde­kében — felperes állitásait —- alpereseknek a perben elő­terjesztett kivánatához képest hiteles telekk. kivonat és közjegyzői okirattal bizonyitani köteles nem volt, — és pedig annál kevésbé, mert a jelzett ténykörülményekről alperesek a nyilvánkönyvekből is alapos tudomást sze­rezhettek." Ezen táblai Ítélete, felperes sem m. panasz sz a 1 élt főleg azon alapon, mert a táblai ítélet alperesek ké­relmén túl terjeszkedett, a mennyiben azok sem a tár­gyalás során sem felebbezvényükben nem kérelmezték, hogy az átadás csak a gazdasági év leteltével — 1877. okt. 24-kén — köteleztessék." A Semmitőszék a táblai ítélet e. semm. panaszt f. év július 31. — 14156. sz. a. elvetette; mert alperesek felperes keresetét egészben kérték elutasitatni; ekére­lemmel szemben tehát a 2-od bíróság az által, hogy az első biróságuak alperesek által felebbezett ítéletét a bér­let átadása idejére nézve módositólag — helybenhagyta alperesek kérelmén túl nem terjeszkedett. Ezután a legfőbb ítélőszék következőleg ítélt: „A kir. tábla Ítélete nem felebbezett, részében érin­tetlenül hagyatik, — a marasztalási kötelezettség teljesí­tésének felebbezés tárgyát képező határidejét illetőleg azonban oly módosítással hagyatik helyben, mely szerint alperesek tűrni tartoznak, hogy felperes a bérleménynek azon részét, melyen függő termés nincs, őszivetés illető­leg az alá leendő elkészítés végett azonnal mivelés alá vehesse ;K „mert annak előrebocsátásával, hogy a haszonbér­letnek a szerződésben megállapított idő lejárta előtti meg­szüntetése már jogérvényes itélvény; — valamint arra, hogy alperesek a haszonbérelt földeken netalán még fent álló termények rendes időben való letakaritasától elzára­tassanak, törvényszerű ok fen nem forog, — viszont fel­perest sem lehet azon jogos kérelmétől elmozdítani, hogy az őszi vetést, illetőleg az a végett szükséges gazdasági munkákat kellő időben, a bérleménynek alperesek általi teljes és végleges elhagyása előtt is, megtétethesse." (1»77. aug. 17. — 870?. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A czég hitelezői foglalást a közkereseti társaság felosz­tatlan vagyonára a tarsas viszony feloszlása után is intéz­hetnek. A czég csőd alatt nem álló tagja ellen, s a közkereseti társaság vagyonára intéztetven végrehajtás, ezt a másik társ tag csődtömeg képviselője felebbvitel utján jogosultan meg nem támadhatja, hanem a közadosnak csődtömegre száll jogait csak önálló keresettel érvényesítheti. Haas Gusztáv s társa keres, czég — Liptai Pál 8 társa czég (1874. május 12-ről, melynek bel­tagjai Wabrosch József s Liptai Pál posztóke­reskedők) elleni 544 frt 8 I kr. iránti kereskedelmi ügyé­ben a bpesti váltó kereskedelmi tszék mint keresk. bíróság által az előző bi tositás eszközlése után 1876. évi 88601. sz. és 1*77. évi 13922. sz. végzésekkel a kielégítési végrehajtás alperes ellen elrendeltetett. Ezen végreh. végzések s előző eljárás ellen a W a­brosch József csődtömeg perügyelője ifj. Fábry István ügyvéd semm. panaszt adott be — mely­ben előadja: mikép Liptai Pál s társa czég alatti Üzlet a társasági szerződéssel együtt 1876. márczius 30 kán ki­törültetett (A. a.) s ezen üzlet egyedüli tulajdonosa a B. társa ági szerződés szerint Wabrosch József. Ez üzletét ifj. Liptai Pálra átruházván — ifj Liptai Pál czége 1876. márcz. 30 kán bejegyeztetett. —Wabrosch e. 1?>76. apr. 3. a csőd megnyittatott. (C. a ítélet.) A Liptai Pál s társa czég hitelezői az üzlet azon átruházásában kijátszásukra irányzott büntettet látván, a bünt. biróságnak feljelentet­ték érvénytelenítése végett. A vizsgálat alapján, az érde­keltek beegyezésével is, az átruházás érvénytelennek ki­mondatott és D. végzéssel a Lipai Pál s társa czég alatt vezí tett üzletnek a csődtömeghez történt leltározása jó­váhagyatott. — Haas czég a keresetet s a biztosítási kér­vényt 1 b76. apr. 8. nyújtotta be, —tehát akkor, midőn a czég egyedüli tulajdonosa már csőd alatt állott. — Mint­hogy A. szerint a czég vezetésre egyedül Wabrosch Jó­zsef volt jogosított, — a czég elleni keresetek is csak neki voltak kézbesíthetők, s minthogy ő a kereset beadá­sakor már csődben volt, az a csődtömeg képviselőjének lett volna kézbesítendő; — mi nem történt s igy a csőd­tömeg, mely Wabrosch összes jogaiban jogutódja, a lé­nyegileg ellene intézett kereset elleuébcn jogait nem véd­hette. — Az idézés helytelensége folytán tehát az egész eljárás semmis. De semmis az april 10-kén eszközlött foglalás is — mert akkor a Liptai Pál s társa czég már törülve volt — a bejegyzett itj. Liptai Pál e. pedig a biztosítás nem rendelte­tett el. — De ha állna is azon feltevés, hogy a Liptai Pál s társa czég törlése daczára, az átruházás érvénytelensége miatt, az ifj. Liptai Pál czége alatt vezetett üzlet a fog­lalás idejében is tényleg Liptai Pál s társa czég tulajdo­nát képezte — a felperes javára tett foglalást még is ér­vénytelennek kell kimondani, minthogy Wabrosch Jó­zsefnek 1876. apr. 3-kán csődbe jutása után az összes vagyona a csődtömeg tulajdonába ment át, és pedig azon napon, melyen a csőd megnyittatott, — minthogy a csőd­nyitás napja, nem pedig a leltározás ideje a döntő mo­mentum. — Ebből folyólag a lefoglalt vagyon a fogla­láskor már a csődtömeg vagyonát képezte s eszerint az eszközlött foglalása perr. 377. §. szerint foglaltatónak nem adott zálogjogot; s igy felperes nem jogosult a csődtömeg vagyonából követelését csődön kivül kielégítetni. Felperes végrehajtató a semm. panaszra — mellékle­teire (ezek: aczégjegyzék, a csődnyitási ítélet, a Wabrosch ésid. Liptai Pál közt keletkezett 1874. május 12. társas szerződés és a bolti áruknak a csődtömeghez csatoltatása iránti végzés) vonatkozólag észrevételeket terjesztett elő. A Semmitőszék azt elvetette s Wabrosch csőd­tömegét felp. czég javára 10 frt 50 kr. észrevételezési költségekben mrasztalta; „mert Liptai Pál s társa czég csőd alatt nem állván, a szóban levő végrehajtás pedig azon közkereseti társa­ság vagyonának tekintett dolgokra intéztetvén: a csőd alá került Wabrosch József egyik társasági tag tömeg képviselője azon végrehajtásnak felebbvitel utján való megtámadására jogosultsággal nem bir, hanem a köz­adósnak a csődtömegre átszállott jogait csak keresettel érvényesítheti;" „mert továbbá a Liptai Pál s társa e. 1876. apr 10 kén eszközlött végrehajtást azon társaságnak pár nap­pal előbb lett feloszlatása, (melynek közzétételi napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom