Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 64. szám

255 17-ik pontjában egy három tagu, következőleg egy oly választott bíróság köttetett ki, mely a perr. 501. §. értelmében érvényes határozatot nem hozhat; e szerződés alapján tehát i vál. bíróság alakítása iránti eljárást sem lehetne törvényszerüleg megindítani." (1877. aug. 14. — 16276. sz. a.) Az elsé tárgyalásra meg nem jelenő fél igazolással élvén, a lágyulásnál felhozott illetőségi kifogása figyelembe nem vétethetik többe, ha azt igazolási kérvényében mint első beadmányában nem érvényesítette. K önigsberger ésGrosz bpesti bej. kereskedő czég — Weiss Lázár balsai kereskedő e. f. év május 12. a bpesti V. ke r. járás — mint keres k. bíróság előtt 190 frt mint A. könyvkivonat szerint átvett áruk hátralékos árának megfizetésére pert indított. Alperes a tárgyalásin meg nem jelent, s később i g a z o 1 á s s a 1 élt — melynek a bíróság helyt nem adott, de ezen határozata a Semmitőszék 187<>. nov. 16. kelt határozatával meg^emmisitetvén — az igazolásnak orvosi bizonyítvány alapján hely adatott. Az ennek alapján tartott tárgyaláson alperes az illetőséget kifogásolta. A j ) iróság azonban f. év jan. 31. — «626 sz. végzésével illetékes.-.éger megállapította; mert az illetőségi kifogás a perr. 97. §. értelmében az első tárgyalás alkalmával lett volna előterjesztendő. Alperes a birói illetőséget megállapító végzés e. se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszló a keresetre kitűzött első tárgyalásra meg nem jelenvén, — ez alkalommal tehát a birói illetéktelenség miatti kifogásait meg sem lehette;" „tekintve mindazonáltal, h>gy az igazolási kére lemben, mely mint első beadmánya alperesnek, az első tárgvalást helyettesité, alperes a birói illetőség e. kifogást nem tett: ekként ezen beadmányban a bíró illetőségében már maga is megnyug <dotr, — a tárgyalásnál elkésetten felhozott ez érdembeni kifogása figyelembe többé vehető nem volt." (1877. aug. 14, — 13601. sz. a.) A kötelező okirat ott lei en visszaadandó hol n fizetés tör tenik, az annak visszaadására irányzott kereset a kötelezőben kitett fizetési hely — illetőleg alperes személyes bírósága illetőségéhez tartozik — habár behajtás végeit az az adás lakhelyére küldetett is. A vnltó értéke a hitelező czég helyére küldetvén, nem érvényesíthető többe azon kifogás, hogij a fizetési hely megállapo dás ellenére it atott beEngel testvérek bpesti bej. czég — Seidl József bécsi bej. kereskedő e. 150 ftos váltó kiadatása iránt f. év május 30. a bpesti V. ke r. j bírósághoz sommás keresetet adott be — mint keresk. bírósághoz Alperes kifogásolja a birói illetékességet, mert bécsi lakos s a kérdéses váltó Bécsben kelt, ott is volt fizetendő, de az értéke oda is küldetett meg felperes által. A jb iróság f. év jun. 28. — 27464. sz végzésével magát illetéktelennek mondottaki: mert alperes mint bécsi lakos ezen bíróságnak magát alá nem vetette; a váltó pedig arról tesz tanúságot, hogy az ott állíttatott ki, s a fize'és teljesítése is oda köteleztetett. Felperes a f. év jun. 25. — 27461. sz. a. kelt ille téktelenségi végzés e. semm panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert felperes azon álbtása, hogy a kérdéses váltó nem Bécsben hanem Bpesteu lett volna fizetendő, s hogy abban a fizetési hely megállapodás ellenére töltetett be, — azon beismerésével szemben, mely szerint a váltó értékét a hitelező czégnek Bécsbe küldötte, — figyelembe nem vétethetett;" „minth gy pedig a dolog természete szerint, és ellen kező kikötés hiányában a kötelező okmány ott és akkor visszaadandó, a hol a fizetés történt, — felperesnek a perr. 3ö. §-ra állapitott érvelése inkább ellene mint mellette szól;" „s minthogy e szerint a birói illetőség megállapításánál a fenforgó esetbeu egyedül a perr. 30. §. jöhet al kalmazásba, helyesen határozott az első bíróság — nem vétethetvén figyelembe felperes azon ellenvetése sem, hogy miután alperes a kérdéses váltót Budapestre küldötte behajtás végett — a fizetés helye is itt lett volna; miután a hitelezőnek szabaoságában állott követelését adósának bármely illetékes bírósága előtt beperelni; e körülmény tehát jelen ügyben döntő befolyással nem lehet," „A mi végre a keres, törvénynek semm. panaszban hivatolt 325. §szát illeti, — ez jelen esetre épen nem alkalmazható." (1877. aug. 14. - 15123. sz. a.) Valamely áru a kereskedő üzlete ben rendeltetvén meg, s onnan is szállitatván el — bár külföldön lakó kereskedőhöz, s így a fizetés a hitelező keres, telepe helyén levén teljesítendő, ennek keresk. illetősége nyer alkalmazást. Herzog Jakab vág-ujhelyi bej. termény kereskedő — u ehorsam A. prágai liszt s gabona kereskedő e. 1876. júliusban a vág-ujhelyi járás — mint k e r e s k. b i r ó s á g h o z keresetlevelet adott be — Vágujhelyen létező kereskedésében megrendelt kendermag szállításból eredt 53 fit tartozás fizetésére. Alperes kifogásolta a birói illetőséget, mert ő prágai lakos s magyar bíróságnak magát alá nem vetette. A j ár ás mint keresk. b i r ó s ág 187b'. évi aug. 22. kelt végzésével illetékességét megállapította : mert a kereseti jogügylet Magyarországban keletkezett, tehát a magyar törvények szerint elbírálandó; s mivel a teljesítési hely világosan meg nem határoztatott, a keres. tör. j 324. §-sza nyer alkalmazást s felperes jogosult keresk. telepe bíróságát igénybe venni. Alperes az 1876. aug. 22. — 5061. sz. a. hozott a I birói illetőséget megállapító végzés e. semm. panasz} s z a 1 élt; mert a B. C. okiratok nem mutatják, hogy a jogügylet Magyarországban keletkezett s? Vágujhelyen köttetett volna A. 2. 3. sz. alattiak szerint az áru hozzá | Prágába volt szállítandó s tettleg oda is szállíttatott — | mert a keres. törv. 324. §-sza nem alkalmazható — könyvkivonatra nem is állapittatik a kereset A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes nem vouta kétségbe, hogy üzlete részére felperesnél, ennek vág-ujhelyi kereskedői üzletéből kendermagot rendelt meg s kapott is; azért tehát ellenkező kikötés nem levén, a keresk. törv. 324. §. értelmé| ben a fizeti a hitelező kereskedelmi telepe helyén kövei telhető." (1877. aug. 14. - 10!>12. z. a.) I 64*