Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 62. szám

210 a pózna ősi vagyon kizárólagosan őket illeti 40u/12 pózna utáni vagyonból ellenben becsár szerinti kielégítésre jogositvák, illetőleg kötelezvék; a tulajdonjognak részükre leendő odaitélése mellett utóbLi 40u/t2 pózna után kiosztott szerzeményi birtok birói becsű utján megállapítandó értékének 8/n részében alpereseket marasztalni. Alperesek a kereset érvei ellen a per során állítják, hogy az összes 49 V4 pózna apai vagyon ősi, de igazolni nem tudják. F íhozzák, hogy Szabó László végrendelete valójában nem is végrendelet, mert örökös nincs nevezve benne, hogy továbbá azon végrendelet inkább csak azon óhaját fejezvén ki örökhagyónak, miszerint az özvegy anya fiaival közös gazdaságot vigyen a javakban, ez által a törvényes öröklési rend meg nem változtatott. Elismerik alperesek, hogy 24V4 pózna után ők saját nevükre tagositották és telekkönyveztették a birtokot, a szőllő és erdőbeni egyenlő osztály ellen kifogást nem tesznek, noha ellenvetik, hogy az ős. nyílt par. 9. §-a értelmében a kereset már elévült, minélfogva azt felperesek többi igényeire nézve is kérik elévültnek kimondatni. Végre alperesek szerint, ha a 40M/12 pózna vagyon szerzeményi volna is, csak az örökség megnyíltakor létezett becsár szerint volnának felperesek kielégitendők. Az alperesi ellenvetésekkel szemben hivatkoztak felperesek Szabó László nagyatya végintézkedésére, mely határozottan végrendeletnek neveztetik ; hivatkoztak arra, hogy a végrendelet erejére magyar törvény szerint nem szükséges az örökös neve/, és, mert legátumokkal is ki lehet az egész hagyatékot meríteni, ellenben a kérdéses végrendelet szelleme és a végrendelkező intentiója az volt, hogy részint ősi, részint acquirált ja vait Antal, János és Pál fiaira hagyja. Épen azon körülmény, hogy végrendelkező nagyapa leánygyermekeit hallgatással mellőzte, mutatja miszerint a törvényes öröklési rendet megváltoztatta, különben nem végrendelkezett vagy leányai javára is végrendelkezett volna. Később a három végrendeleti fiörökös a végrendelet alapján leánytestvéreik mellőzésével az osztály iránt egyességet is kötött, a mi szintén csak a végrendelet kifolyása volt és megerősiti a végrendeletet. Felhozták felperesek, hogy a kereset el nem évülhetett, mert a kereseti javak telekkönyvileg neveiken is állanak, és mert édes anyjuk 1872. évben bekövetkezett haláláig özvegyi jogon birta azokat. A Jászkun IV. stat. 1. §-a szerint, ha a szerzés végrendelet alapján történt, /alódi becsérték szerint elégitendők ki a leányok, minthogv pedig a kielégítés a jelen alkalommal történik, az igaz becsár más nem lehet, mint a mostani. (Folyt, köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Az ki kereskedelmi ügyletekből származó követelésre nézve készfizetői kezességet vállal, habár ezen kezeskedés magában önálló kereskedelmi ügyletet nem képez is, a kereskedelmi bíróság illetősége alá tartozik. — nem tevén változást az. hogy a kereset csak a készfizető kezes s nem egyszersmind az egyenes adós ellen is ind illatot t. | Ráthstársa bpesti bej. kereskedő czég — Tur|ner Ignácz újvidéki kereskedő mint készfizető kezes e. f. év apr. 14. a bpesti váltó mint keresk. birói ság előtt 334 frt 11 kr. könyvkivonati tartozás fizetésére I rendes keresetet támasztott; minthygy Skriván Antal s szintén újvidéki kereskedő arukért A. könyvkivonat szeI rint 645 frt 85 krral adósa maradt s érette alperes — Turner készfizetői kezességet vállalt; fedezetül (6. alatt) saját váltóját is megküldötte262 fról — B. levele szerint szinte készfizetői jótállással, de az is csak részben váltatott be. A bpesti keresk. tszék 1-377. június 18. — \ 46547. sz. végzésével alperes illetőségi kifogásának helyt \ adva, felperest illetőség hiányából elutasította; mert felI peres az illetőséget arra állapitja, hogy Skriván Antallal | folytatott keresk. összeköttetésből származott követelése\ ért alperes kezességet vállalt. — Miután azonban a ke: zesség vállalás magában véve még kereskedelmi ügyletet \ nem képez, — felperes pedig szemben alperes vagadásá\ val azt, hogy ezen kezesség elvállalása alperesre nézve . kereskedelmi ügyletet képez, nem igazolta; miután toI vábbá a kezes az egyenes adós birói illetőségét csak azon * esetben követi, ha az egyenes adóssal együtt lett beperel5 ve, s igy alperes kezessége alapján a kereskedelmi birój ság illetősége alá csak azon esetben tartoznék, ha a ke; zesség alapját képező ügylet az egyenes adósra nézve í keresk. ügyletet képezne és alperes az egyenes adóssal : együtt vonatott volna perbe. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a bpesti keresk. tszék végzését j megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert a kereseti kövelés oly adásvételi ügyletekből j származtatik, melyek a keresethez beügyelt A. könyvki\ vonat s/.érint s a tárgyalás folyamán felperes által felho• zott s alperesileg határozottan tagadásba nem vett kö\ rülményekre való tekintettel, a ker. törv. 258 § 1. p. I szerint ug}' az eladó felperes mint bej. czégre, mint a | vevő és egyenes adós Skriván Antalra nézve kétségteleI nül keres, ügyleteket képeznek; és minthogy ehhez kéj pest alp res, ki ezen keresk. ügyletből származó követe; lésből még ki nem elégített kereseti összegre nézve a j keresethez B. alatt csatolt valódiság s tartalomra nézve S általa elismert okmány szerint készfizetési kezességet ! vállalt — és ennek alapján az egyenes adós mellőzésével | perbe vonatott, — ezen elvállalt kezességnél fogva, hai bár az magában önálló keresk. ügyletet nem képez, a ker. ! tör. 270. §. utolsó bekezdése értelmében a keresk. biró; ság illetősége alá tartozik; és e részben figyelemmel a | ker. tör. 269. s 270. §-szára az, hogy a kereset csak a j készfizető kezes és nem egyszersmind a közvetlen adós j ellen indíttatott, — változást épen nem tészen, — a je] len kereset ellene mint a keresk. ügyletből eredő követe| lésért készfizetői kezességet vállaló ellen azon keres, biI róság előtt, mely magára azon főügyletre nézve, melynek • folyományát a kezesség-vállalás képezi — a keres, törv. 324. 8. szerint illetékes; s annak megállapítását a helyi illetőségre nézve tett alperesi kifogás a ker. törv. 324. §. s a perr. 30. §. szerint sem gátolhatta." (1877. aug. 1. — 15451. sz. a.) Valamely pénzfizetésre intézett keresel, az anyaper ben jogérvényesen idő előttiség indokából utaúlatván el, a követelés uj keresettel — perújítás nélkül — csak akkor vrvényesithclö. ha igazoltatik, hogy az idöelöttiség az anyaperbeli kereset beadása után megszűnt.