Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 60. szám

Bi dapest, 1877. kedd, augustus 7. 60. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : Jogeset: Hozományi tartozás? — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntv. Jogeset. A készpénzbeli hozomány fele része ki nem fizetelvén. ha nem bizonyos ügylet keresztülvitelére ,éo»' kiállításával a nő apjának kölcsönképen átengedtelvén, — ezen Mon*- szerinti tartozás nem tekinthető hozományi tartozásnak hanem önálló kölcsön ügyletnek. özv. Blum Antónia Pesten — Brachfeld Adolf szinte pesti lakos és kereskedő e. 1874. febr. 24-kén 30,000 frt tőke, kamatai 303 frt 30 kr. per indítása előtti, ugy a perbeli költségek fizetésére a b pesti t s z é k előtt pert indított. Az ügy rövid története ez: Felperesnő fia Blum Jakab alperesnek leányát Brachfeld Vilmát nőül vette A. házassági szerződés szerint 60,000 frt hozománynyal, minek kifizetése A. alattiban nyugtáztatott. Azonban Brachfeld Adolf a nő apja jóval az egybekelés előtt akkép egyezett meg leendő vejével, hogy ez megkapván a hozományt, abból neki 30,000 ftot engedjen át. — Brachfeld 30,000 ftról csakugyan ki is állított s adott át egy bont Blum Jakabnak — ki azután azt annyára — felperesnöre átruházta. — A házassági viszony alig tartott két évig, a nő elvált rosz bánás miatt férjétől, s a végelválás jogérvényes ítéletek által kimondatott. — Ekkor Blum Antónia a fia által reá ruházott bon alapjáu Brachfeld Adolfot beperelte. A tsz ék 1876. aug. 29. — 14707. sz. a. ítéletében felperest keresetével elutasította s 160 frt költségben marasztalta, minden;k fél ügyvédjének dija 160 frban állapitatván meg — következő indokokból: „Miután a B. alatti ,érlevéll (bon) a kereseti 3^,000 frt fizetési jogczimét nem tartalmazza, és ezen irány mindkét fél által az A. a. házassági szerződésre s a mindkét fél által előadott azon további tényállásra vezettetik vissza, hogy alp. Brachfeld A. az A. alatti szerződósben általa készpénzben teljesen kifizetettnek beirt azon 60,000 ftot, mely a felperes fiához Blum Jakabhoz nőül ment leánya Brachfeld Vilma hozományát képezte, nem teljesen fizette ki, de ezen összeg fele része fejében alperes csak B. a. ,érlevelet- adott át felperes fiának;'" „miután mindazon érvek melyeket felperes annak igazolására: hogy azon érlevélben tartalmazott 30,000 frt már az érlevél átadása alkalmával is nem az eredeti hozományi de kölcsön jogczimen nyugodott, nemcsak az A' szerződés határozott szövege által megczáfoltattak, -de figyelembe azért sem jöhetnek, mert az ily jogczim változtatásba alperesnek említett szintén jogosult leánya, kinek a hozomány kellő biztosittatása is érdekében s az A. szerződés szerint jogában is állott — bele nem egyzett;" „miután utóbbi okból azon felperesi érveket sem lehet figyelembe venni, hogy alperesi részről az A. szerződés megkötése után tétettek volna oly nyilatkozatok, melyekből lehetne következtetni, hogy alperes a kérdéses érlevél tárgyát tevő 30,000 ftot már önmagát terhelő önálló kölcsön összegnek tekintette ; miuián ahhoz hogy a kereseti 30,000 frt felperesnek kifizetessék, — Brachfeld Vilma beegyezése már azon okből is szükséges, mert nevezett nő a 4. sz. Ítélet szerint férje Blum Jakab e. a házassági váló pert már 1873. jan. 27-kén tehát jelen per megindítása előtt folyamatba tette s a 4 — 6. sz. ítéletek szerint férje méltatlan bánás módja miatt a házasság végkép fel is bontatott; miután ezen elvált nő jogai annálinkább igényelnek figyelmet mert felperes az alp. tagadása ellenében C. telekk. kivonatként az egész 60,000 frt hozományt megelőzőleg bejegyzett terhek, illetőleg teherrészek időközben történt törlesztését s azt, hogy a fedezetül szolgált hirtok többet érne a 100,000 frtnál, jmelyen azt időközben fiától a felperes maga megvette — *nem igazolta; — igy tehát s miután a 23,392 ftra becsült felszerelési tárgyak is 100,000 frt értékből levonandók, — alperes leánya a B. alatti 30,000 forintnyi hozományi részre felperes vagyontalan fia ellenében mivel sem lenne biztosítva, — miután ezen biztosíték hiány már a 60,000 frt hozományi tétel erejéig történt zálogjog bekebelezés időpontjában is fenállott, az A s erződés szerint pedig a hozomány biztosítandó volt: miután alperest felperes ellenében mindazon kifogások s ellenvetések megilletik, melyek őt felperes fia — az engedményező ellen megilleték; miután végre épen felperes birja már a kereseti összeg jelzálogát képező birtokot, — igy tehát benne a jog s kötelezettség összefolyt. — Ezeknél fogva kellett felperest elutasítani stb. stb. A kir. tábla a tszék ítéletét helybenhagyta következő indokokból: „mert peres felek magok beismerik, hogy a jelen perben követelt 30,000 frt a felperes fia s alperes leánya közt létrejött A. házassági szerződésben kifizetettként nyugtázott 60,000 frt hozománynak azon fele részét képezi, mely alperes által azonnal készpénzül kifizetve nem lett; s eszerint a kereset alapjául vett B. alatti érlevélben' alperes által kötelezett 30,000 frt összeg hozományi természetét el nem vesztvén — az érlevélnek alperes és Blum Jakab felperesnő fia közti létrejötte oly novátión a k, melynek folytán azon érlevél Blum Jakab által, akkor már nejévé lett B. Vilmának, mint kinek azon összeg hozományát képezte — beegyezése, s illetve jogsérelme nélkül felperesre ruházható nem volt;" „különben pedig a becsatolt okmányok szerint az engedményező Blum Jakab és B. Vilma közti házasság időközben jogérvényesen feloldatott, és B. Vilma a kereseti összegnek atyja által további kifizetése e. 7. szerint óvást is tett; — és ezek szerint a kereseti összegnek akár felperes akár az engedményező Blum Jakab részérei kifizetésére alperes jogosan kötelezhető nem volna;" „ez okokból, a 303 frt 30 kr. külön parbeli költsé 60