Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 59. szám

234 sére perelvén a bpesti váltó tszék előtt, alperes eltnarasztatott és ellene a kielégítési végrehajtás elren­deltetett, ingóságai s házbérjövedelmei lefoglaltattak. A bpesti váltó tszék f. é. 41360. sz. végzésé­vel a foganatosított végrehajtást részben helybenhagyta, a mennyiben t. i. az ingóságok lefoglaltattak, megbecsül­tettek és zárgondnoki felügyelet alá helyeztettek ; más­részt annyiban jóvá nem hagyta, a mennyiben a házbé­rek is lefoglaltattak; mert nincs kimutatva, melyek a már lejárt házbérek, melyek tehát mint alperest illető' cselekvő követelések és igy mint ingó dolgok a végrehajtási vég­zés hatályánál fogva lefoglalhatok lettek volna; mert hogy a még le nem járt házbérek az ingatlan tartozékát képezik s ingók gyanánt a perr. 416. §. szerint az illető ingatlan állaga nélkül csak az esetben foglalhatók le, ha az ingatlan más hitelező részére zálogjoggal terhelve nincsen; ezt pedig végrehajtató ki nem mutatta, sőt azt, j sem igazolta, hogy a házak, melyek után a bérjövedel- j mek lefoglaltattak, végrehajtást szenvedő tulajdonát ké­peznék." Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék fentebbi végzést neheztelt ré­szében megsemmisítette s a teljesitett végrehajtást a le- j foglalt házbérekre is jóváhagyatni rendelte ; „mert szemben a végrehajtásról vezetett jkönyv tar­talmával, nem lehet kétség arra nézve: hogy egyedül a már lejárt bázbérek foglaltattak le;" „s mert magában értetik, hogy ezen lefoglalás csak j annyiban bír hatálylyal, mennyiben az illető lakók a le- j tiltott összegeket a végrehajtást szenvedőnek tartoznak j fizetni; miután náluk csak is az ezt illető követelések let- j tek lefoglalva s a ki nem szolgáltatás iránti letiltás is J egyedül ezekre vonatkozhatik." (1877. július 5. — 13651. sz. a.) A váltójogi eljárás szabályai szerint a bíróság vállá kere setéknél csak oly aggályoknak adhat helyet, melyek magából a váltóból tűnnek ki s csak is azon következéssel, mikép sommás fizetési meghagyás helyett jkönyvi tárgyalás rendelendő. — A bíráskodás hivatalból felállított gyanúsításra nem fektethető, — ily alapon a váltó keresetek vissza nem utasíthatók — ille­tőleg a fenyítő bírósághoz át nem tehetők. A marm.-szigeti hitelegylet, továbbá K a u f­man Árahám, és több mások — ifj. Wider Izsák e. 1478. 148° 1482. 1484. 1487. stb. stb. számok alatt am.-szigeti tszék mint váltó bíróság előtt ke­reseteket támasztottak. A tszék f. év febr. 22. következő végzést hozott mindezen keresetek felett : A Hitelegylet által 1500.1501. sz. a. beperelt sommás váltó keresetekhez mellékelt vál­tók ellen aggály fel nem merülvén alperesnek megha­gyatik, hogy a két váltóban foglalt 3000 ftot késedelmi kamataival 3 nap alatt végrehajtás terhemellett felperes­nek fizesse m g, vagy pedig netaláni kifogásait adja be;" „továbbá azon hitelintézet javára 1505. s 1506. sz. biztosítási kérvényekben emiitett 3000 frt váltó tőke stb. — ifj. Káhán Chaim álial benyújtott kérvényében fog­lalt lo'O) váltó tőke stb. Schönberger Jakab biztos, kér­vényében foglalt 700 frt tőke stb. Kaufman Ábrahám­nak 1200 frt stb. stb. Végre Diringer Lajos által be­nyuitotr kérvényben foglalt 500 frt váltó tőke s kamatai erejéig alperes ingóságaira a biztosítási végrehajtás a váltó e jar. rend. 5 <. §. 1. p. értelmében elrendeltetik." „Az 14/8. 1480. 1482. 1481. 149J. stb. sz. a. som­más váltó keresetek tekintettel arra, hogy áz azokban foglalt fizetési határidő egy pár váltó kivételével február hóban járt le; továbbá, hogy 1000r) ftot haladó összegről szólnak ; s a váltókon foglalt kitöltést tárgyazó szövegek különböző téntával Írattak, s hogy a tömeges követelések általi megtámadásával más hitelezők kijátszása czélozta­tik, — ennélfogva az elj. rend. 2. §. általa váltó eljárásra is kiterjesztett polg. perr. 10. §. értelmében a további el­járás felfüggesztetik s a felmerülni látszó csalási bűncse­lekmény előzetes kideritése s elintézése végett az ügy a fenyítő tszékhez áttétetik." A bpesti kir. tábla f. év május 16. — 2535. sz. végzésével a tszéki végzés nem felebbezett s különö­sen biztosítási végrehajtást rendelő részének érintetlenül hagyásával — neheztelt részében azon végzést megsem­misítette s a tszéket utasította, hogy ezen sommás váltó keresetek felett saját hatáskörében s elkülönített végzé­sekkel határozzom. Egyszersmind Lipcsey Pál tszéki biró s Kovács József keres, ülnök Kaufman A. Diringer L. s Holperth N. részére 8 8 forint felebbviteli költséget végrehajtás terhe alatt megfizetni köteleztetik. „Indokok: „A váltó elj. 17. 20. §§. értelmében a biróság csak a beperesitett váltó s a keresetlevél tar­talma alapján, ezeknek a váltójogra s eljárásra alkalma­zása mellett határozhat; s csak oly aggályok lehetnek irányadók; melyek magából & váltóból kitűnnek. — De aggályok létezése esetében is, ezeknek más következmé­nye nem lehet mint az, hogy a sommás fizetési megha­gyás helyett, a kereset jkönyvi tárgyalásra utasittatik ;" „továbbá az eljáró biróság több különböző hitelezők keresetei felett egy össze foglalt végzésben perrend elle­nesen intézkedett;" „végre a hivatalból felállított gyanúsítás túlhaladja a bíráskodás azon körét, melynél fogva a biróság polgári perekben csak a felek által előterjesztettek felett hatá­rozhat." „A mennyiben pedig az első biróság neheztelt vég­zése a törv. eljárás ellen nyilvánvaló vétséget képez — az 1871. t. cz. 66. §. értelmében azon felebbezők részére, kik az okozott költség megtérítését kérték, a felebbviteli költség a neheztelt határozatot hozott birák ellenében megítélendő volt. A legfőbb ítélőszék végezett: „A kir. tábla végzésének felebbezett része indokai­nál fogva helybenhagyatik." (1877. július 18. — 514. sz. a.) A törvényszék előtt, a keresk. törvény alapján, már folyamatban levő perben kéretvén az előleges bírói szemle el­rendelése, — erre a törvényszék is illetékesnek tekintendő. Friedlander Hermán — Andrika János s társai e. az eperjesi tszék mint keresk. biróság előtt 1487 frt 50 kr. iiánt 1877. május 12. kereskedelmi pert tett folyamatüa, melyben szakértői szemle elrendélését kérte. A tszék f. év május 17. kelt végzésével — felpe­rest illetéktelenség tekintetéből utóbbi kérelmével eluta­sította ; mert a keres. törv. 347. §.-ban előirt bírói éa szakértői szemlének elrendelése s foganatosítása az eljá­rási rend. 7. §. 3. p. értelmében a kir. jbiróságok hatás­köréhez tartozik. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsem­misítette (297. §. 5. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom