Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 58. szám

231 A kereskedelmi ügylel még 1875 ben keletkezvén, arra ügyérdemileg nem az uj kereskedelmi törvény, hanem az előbbi keresk. jogszabályok alkalmazandók. Weinstein Béla bpesti bej.kereskedő — S ch 1 e­singer Berthold u. ottani bej. kereskedő e. a bpesti VI. VII. ker. járás mint keresk. biróság előtt keresetet támasztott 47 frt 50 kr. árkülönbözet, illetve kárkövetelés iránt azon alapon, mert alperes 1875. év nov. havában több mázsa olajat adott el felperesnek nov. deczember hónapokban egy nappal megelőző felmondás után bármikor felszólításra szállitandót — minek azon­ban csak egy részét adta át. A j ár á s — mint -keresk. biróság 1876. decz. 22. kelt Ítélettel felperest keresetével elutasította azon esetre | ha alperes fő esküt tesz arra, hogy felperessel a fent em- s litett szerződésre nem lépett, felperes neki a hátralékban > levő olaj szállítására nézve fel nem mondott stb. A kir. tábla 1877. május 23.'— 2635. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével elutasitotta. Indokok: „a kereset alapjául szolgáló üzlet még 1875. évben keletkezvén, arra az 1875. 37. t. cz. szabályai nem alkalmazhatók; s miután ezen üzlet az 1844. VI. t. cz. 28. §-ban körülirt áruszerzési kötést sem képez, az annak keletkezéseket fenállott törvények s tör­vénykezési gyakorlat szerint, felperes csak a neki való sággal okozott s kimutatott kárnak megtérítését köve­telheti ;" „minthogy azonban felperes az alperesi tagadás el­lenében azt, hogy ő alperestől vásárolt olajat időközben és pedig még 1875 decz. 29-ke előtt másnak eladta s ugyanezen időpont előtt átadni is köteles volt; s így az­által, hogy alperes az olaj szállítását csak 1875. decz. 29-kén akarta eszközölni tényleges kárt szenvedett volna, mivel sem igazolta." A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indo­kaiból helybenhagyta." (1877. július 19. — 516. sz. a.) A Semmitöszéhiöl. A kereskedelmi ügyben letéteményezett pénzösszeg kiada­tása felett hozott birói határozat ellen semm. panasznak helye nincsen. Hollánder J. terménykereskedő — Weiszkopf Adolf e. az általa letéteményezett 200 frt kiutalványo­zását kérelmezte, melyet a n.-mihályi jbiróság mint keresk. biróság f. év május 16-kán elrendelt. EztWeiszkopíA.semm. panaszszalmegtámadta. A Semmitőszék azt visszautasította; „mert a kereskedelmi perenkivüli ügyekben hozott határozatok ellen — az eljárási rend. 38. §. rendelkezé­séhez képest, semm. panasznak helye nincsen;" „e szabályellenes beadvány tehát e helyütt vizsgá lat tárgyát nem képezhette." (1877. július 18 — 12478. sz. a.) A szabó által másnak saját használatára készített ruha­neműek ára iránt támasztott követelés, mint nem keresk. ügy leiből származó, a keresk. törvény s illetőség alá nem vonható. Spitzer Henrik pesti szabómester — dr. W e i s z I z i dor e. 98 frt fizetésére a bpesti V. ker. jbiró­sághoz f. év april 19. keresetlevelet adott be — A számlaként alperes használatára készített ruhanemüekért. A jbiróság május 15. kelt végzésével illetőségét leszállította s felperest 5 frt 50 kr. perköltségben ma­rasztalta. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes mint szabómester a kereset szerint alperesnek saját használatára készített s eladott ruhane­müek árát követeli; az ügylet tehát keresk. ügyletet nem képezvén (ker. törv. 260. § 2. p.) arra nézve az illetékes­ség elbírálásánál a keres. törv. s eljárás, szabványai nem alkalmazhatók; „mint köztörvényi uton érvényesítendő 1 és fél év­nél régibb köny vkironati követelésre nézve pedig a perr. 30. §. értelmében a biróság helyesen mondta ki magát illetéktebnnek." (1877. július 18. — 11563. sz. a.) Semmitüszéki döntvények. A m. k. államvasulnak hivatalnokai, mint állam közig, tisztviselők szolgálali képtelenségük kimondása s hivatalbóli elbocsátatásuk mini közigazgatási intézkedések a bíróságok bí­rálata alá nem tartoznak. Báró Sensen Adolf volt vasúti hivatalnok — Tolnay Lajos mint a m. k. állam vasutak igaz­gatója e. szolgálati felmondás érvényesítése sévenkénti 900 frt fizetés s 300 frt lakbér illetmény kiszolgáltatása iránt a bpesti tszék előtt 1876. márcziusban pert indított. A bpesti törvényszék 1877. jan. 23. — 43214. sz. a. ítéletet hozott, melyben felperest kereseté­vel elutasitotta; mert a közlekedési ministeriumnak azon rendeletei melyekben am. k. vasutaknál alkalmazottaknak meghagyatott hivatalvesztés terhe alatt, hogy évekig hú­zódott határidő alatt a magyar nyelvet magokévá tegyék, — felperesre is kötelezőknek tekintendők; s mivel felperes azoknak eleget nem tett, az állam nyelvét el nem sajátí­totta — teljes következményeit viselnie kell stb. stb. A kir. tábla, hová felperes felebbezett, a tszék eljárásában hivatalból észlelendő semmiséget észlelvén, az ügyiratokat felterjesztette; mert a magyar kir. államva­sutak hivatalnokai is az állam közig, tisztviselőinek levén tekintendők s igy fegyelmi ügyeikben közigazgatási uton hozott határozatok felülvizsgálatába a bíróságok nem avatkozhatnak (1860. IV. t. cz. 1. §.) főkép miután jelen esetben felperes elbocsáttatása a közlekedési ministerium által még felül nem is vizsgáltatott s jóvá nem hagya­tott. A tszéknek tehát e keresetet hivatalból visszautasíta­ni kellett volna. A Semmitőszék a bpesti tszék fentebbi Ítéletét egész perbeli eljárással együtt megsemmisítette hivatalból s a keresetlevelet visszaadatni rendelte; „mert felperes kinevezett hivatalnok levén, az ellene hivatali felsősége által kimondott szolgálati képtelenség és ebből folyólag felperesnek végeibocsátatása az általa viselt hivatalból, mint a közig, hatóságnak saját illető­sége körén belül tett intézkedései, az 1869. IV. t. cz. 1. §. szerint a bíróságok bírálata alá nem tartoznak; az el­vont fizetés iránti kereseti kérelem pedig a szolgálati fel­mondás érvénytelenségén alapulván, — mint a kereset fő tárgyával kapcsolatos kérdés birói hatóság alá szintén nem tartozik." (1877. július íl. — 13958. sz. a.) A biróság azáltal, hogy az eskületételére kitűzött határ­napon a felekkel s egy 3-ik személylyel is tárgyalásba bocsát­kozott s az eskütételre kötelezett s ajánlkozóit féltől az esküt ki nem vette, — semmiséget képező szabálytalanságot követettel. 58*

Next

/
Oldalképek
Tartalom