Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 54. szám - Az együttes kötelmi jogviszonyról 2. [r.]

215 mélyekre vonatkozólag sem bűnügyi útra tartozó seni | fegyelmi vétséget képező c=;elekvény jelenségei nem mu- | tatkoznak, — minthogy nem csak az arról felvett jkönyv­ben nem foglaltatik, de alperesek részéről sem állíttatik, hogy Szöverdfi Józsefné az egyesség megkötésénél jelen volt s abba b-le.egyezését nyilvánította, vagy hogy az egyesség aláíróinak valamelyike Szöverdfi Józsefnénak a törvény által ily esetekre rendelt különös meghatal­mazással ellátott képviselője lett volna, — sőt a kihall­gatott tanuk vallomásaival a más helyen s időben szóval nyilvánítottnak állított belenyugvás sem bizonyittatott; a saját akarat nyilvánításának hozzájárulása nélkül ke­letkezett egyességet reá vonatkozólag kötelezőnek tekin­teni átalános jogelv szerint, de a polg. tkönyv 860. 861. 863. 1380. tüzetes intézkedése értelmében sem lehet." „Ezen részbeli érvénytelenség kimondása, valamint az egyezkedett feleknek az egyességen alapuló jogvi­szonyát egymás irányában meg nem másítja, ugy más­felől Szöverdfi Józselnére vonatkozólag azon okból 1 sem volt mellőzhető, mintha Szöverdfiné a Lukácsi-féle hagyatékhoz semmi igénynyel nem bírna ; — mert a mint már előre bocsátatott, a Lukácsi-féle hagyaték öröklése jelen per tárgyát nem képezi, — arra nézve pe­dig, hogy felperes a kérdéses egyesség érvénytelenítését kérhesse, a kereshetési jog megállapítására azon egy kö­rülmén}'" is elegendő, mely szerint az egyesség 1. a. pont­jában Szöverdfi Józsetné szül. Pálfy Máriára vonatkozó intézkedést is tartalmaz." (1877. május 24. — 4344. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. A közlekedési vonalok, jelesül a törvényhalóság területén levő s a kezelése alá helyezett hidak építése feleld intézkedés, s igy az erre vonatkozó viszályok elintézése is első sorban a közigazgatási útra tartozik. Komárom megye közönsége képviselve Asz­talos Mór tiszti főügyész által — hg. Pálffy Antal e. a berezegi uradalomhoz tartozó, de még 1848. évben el­pusztult zsitvatői hídnak helyreállítása iránt 1876-ban a komáromi tszék előtt pert indított — melynek le­tárgyalása után a tszék 1876. aug. 16. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította, mert alperes az elpusztult hidhelyett jó karban tartott kompon fen­akadás nélkül teljesiti a közlekedést. Felperes felebbezéssel élvén — A kir. tábla a 304. §. alapján hivatalból a Sem­mitőszékhez terjesztette; mert annak eldöntése, hogy a jelen több mint két év tizeden át fenn állott birtok álla­pot megváltoztatására alperes mint vám tulajdonos köte­lezhető-e vagy sem — első sorban közigazgatási útra tartozik. A Semmitőszék a tszék ítéletét előző eljárással együtt a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette (297. §• 2. p.) ; „mert az 1870. 42. t. cz. 43. §. c. pontja — illetve az 1876. évi 6. t. cz. 25. §. szerint a közlekedési vonalok — jelesül a törvényhatóság területén levő s a kezelése alá helyezett hidak építése fölötti intézkedés közigazga­tási útra tartozik ; jelen esetben tehát felperes keresetére nézve a bírói segélyt a hivatolt törvények hasonlatossá­gánál fogva is csak azon esetre veheti igénybe, ha iga­zolja, hogy a közigazgatási uton kimerített jogorvosla­tokkal eredményt kieszközölnie nem sikerült." (1877. június 20. — 12211. sz. a.) A távirat állni küldöd kérvények be nem adottaknak te­kintendők. Dorner Bódogné szül. báró Salamon Lidia 1876. sept. 30-kán Baján elhalálozván, az első férjével néhai Szutsits Károllyal nemzett gyermeket S z u t s i t s Erzsébet férjezett Csernyusné táviratilag meg­kereste a szegszárdi ts .ék elnökét, hogy az elhunyt hagyatéki javai melyek azon területen léteznek, leltároz­tassanak és zár alá vétessenek. Ez 1876. okt. 6. — 7025. sz. végzéssel a bonyhádi jbiróság által elrendeltetett. Ez ellen az elhunytnak férje Dorner Bódog se m m. panaszt adott be. A Semmitőszék a neheztelt végzést, a zárlat el­rendelését tartalmazó részében megsemmisítette (297. §. 1. 22. p.); „mert távirat általi kérvények, miután kitől való eredésükre nézve bizonyítékot nem szolgáltatnak, be nem adottaknak levén tekintendők: a járásbíróság az oly kér­vény alapján a zárlatot, mely a bajai járás — mint ez ügybeni hagyatéki biróság által megtagadtatott, perrend ellenesen reudelte el." Ellenben az eszközlött leltározás megsemmisítésére törvénye ok fen nem forog azért, mert a leltározást a hagyatéki biró, jogérvényre emelkedett végzésével szin­| tén elrendelte, s annak részbeni eszközlése végett a | bonyhádi jbiróságot megkereste; „a mennyiben azonban panaszttevő azt véli, hogy előzetes értesítésének elmulasztása miatt, a leltározás hi­básan vétetett volna fel, ennek kiigazítása kérelmezésétől | elzárva nincs." (1877. jan. 17. — 20119. sz. a.) Végrehajtási eljárásban a fél képviselőjének jogában al­\ ván nem ügyvédei, vagy nem bejegyzett joggyakornokot is | helyettesíteni, ettől mint a rendes képviselő helyettes tői a napi dij meg nem tagadható azon okból, mert nem ügyvéd vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt. Kadelburger Emil — Meleg János e. vég­rehajtást tett folyamatba, melyben a becslés eszközöl­tetvén — a veszprémi törvényszék 1876. sept. 13. kelt végzésével a teljesített becslés feljegyzését elrendelte ; a végrehajtó dijai s fii varkiadásai 10 frtban megállapitá­sát tudomásul vette; de felperesi ügyvéd helyettes Breuer Iván dijait mellőzte, minthogy az sem az ügyvédek sem az ügyvédjelöltek sorába felvéve nincsen s igy az az 1874. 34. t. cz. 15. §. értelmében a végrehajtató ügy­védet helyettesíteni nem volt jogosítva. Ezen végzés e. felperes végrehajtató se mm. pa­naszszal élt. A Semmitőszék a tszéki végzést, amennyiben felperes képviselő helyettesének napi dijait meg nem álla­pította — megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert a neheztelt végzésben hivatolt törvényben foglalt intézkedés csak a perbeli és biróság előtti, de nem a végrehajtási eljárásra vonatkozik, mely eljárásnál a képviselőnek jogában és szabadságában áll, nem ügyvé­det, vagy nem bejegyzett joggyakornokot s átalában bár kit is helyettesíteni, kitől mint a rendes képviselő helyet­tesétől az eljárási napi dij azon okból, hogy nem ügy­véd, vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt, jogosan meg nem tagadható." (1877. jan. 17. - 20001. sz. a.) 54*

Next

/
Oldalképek
Tartalom