Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 3. szám - Jogállapotaink tekintettel az 1876. év mozzanataira 3. [r.]

Budapest, 1877. péntek, január 12. 3. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogállapotaink. — Kereskedelmi döntvényei. A mult évi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentnl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Jogállapotaink tekintettel az 1876. év mozzanataira. 111. A lefolyt év jogi mozzanataira, vonatkozólag a hiteljogi codificatióra, még egy futó pillanatot kell vetnünk. A kereskedelem létfeltételéül szolgáló hitel mindenek felett a lehető legnagyobb törvénykezési gyorsaságot szükségeli. — Utóbbi évtizedekben mi sem ártott annyira hitelünknek, mint a rendkivüli húzavonás, a feltűnő lassúság a jogszolgáltatásban, mely a hitelszigor érvényesítését lehetetlenné tette. Ily oldalról lettünk ismeretesek a külföld előtt melynek tökepénzeire s forgalmi áruira naponta rászorulunk, s melynek bizalmát azon törvénykezési gyöngeségek folytán majd nem egészen eljádztuk. Azt hisszük, akkor, raidó'n az uj kereskedelmi törvények alkotattak, törvényhozásunk fő czélja volt, hogy ezáltal fentebbi bajokon kitelhetőleg segítve legyen. A lefolyt év törvénykezési adatai azonban arra mutatnak, mikép — a kereskedelmi törvényekkel a kivánt czélt elérni képesek teljességgel nem voltnnk Az alaposságról a judicaturában nem is szólunk; az első bírósági Ítéletek nagyon is tanúsítják, hogy lent felette keveset értik, nem is tanulmányozták a kereskelmi törvényeket ; azonban itt az egy évi rövid idő tartam után nem érezzük magunkat szigorú kritikára feljogosítottaknak, főkép bíróságaink irányában, melyekhez a qualificatió rendes gyöngesógei miatt semmi téren sem lehet magasb igényekkel közelednünk, — annál kevésbé uj törvények s intézmények tekintetében. Dea bíráskodás adatai a gyorsaság szempontjából sem kielégítők; ezen czél sem lett legkevésbé is valósítva, mi nem csak azért sajnálatra méltó körülmény, mert azt alaposb készültség, mélyebb tanulmányozás nélkül is lehetett volna elérni; hanem és főleg azon okból, mert az által a kereskedelmi jogi codificatió leglényegesb rendeltetése lett meghiúsítva. És azokon kívül, melyeket előbbi czikkünkben adtunk elő, azon hiánynak lényegesb forrása az egyes bíróságok kereskedelmi hatáskörének tulterjesztésében található fel, — mit a törvényhozás bölcsessége könnyen elháríthatott volna. Ezen hatáskör tulterjesztése szolgált egyik fó okául, hogy lefolyt évben a kereskedelmi törvénykezés a szükségelt gyorsaságot elő nem tüntethette, — valamint jelenlegi szervezet mellett ezután sem fogja felmutathatni. Nálunk átalában a birósági rendszerben a legelhibázottabb intézmény a járásbiróság. Mindenből az látszik, hogy azok kik tervezték, vagy nem tartották szem előtt kizárólag a tökéletesb jogszolgáltatás igényeit, vagy az egyes biróságok rendeltetéséről, és képességéről tiszta fogalmakkal nem birtak. Különben lehetetlen, hogy oly nagy hatáskörrel ruházzák fel, milyenhez hasonlóra a kifejlődöttebb jogállamokban nem találhatunk, de a mely hatáskör hivatásuk természetének sem felel meg. Később ezen hiba még fokozódott, midőn a járásbíróságok nagy részo még telekkönyvi hatósággal is felruháztatott. Legújabban pedig a kereskedelmi törvények értelmében kereskedelmi ügyekben is 300 frt értékig bíráskodhatnak. Meglehet ezen ügyek nagyrészt előbb is a járásbíróságok által intéztethettek el; de a dolog lényege itt nem abban áll, hogy a kereskedelmi ügyeket eddig kik végezték, hanem abban, hogy azok mikép intézendők el. — A kereskedelmi törvények fő czélji mint már mondottuk, az hogy a forgalom természetének és szükségleteinek megfelelőleg, vitás ügyei a lehető legnagyobb gyorsasággal biráltassanak meg; miért a járásbíróságoknak is ily irányban kellett volna szerveztetni. Azon hatáskör azonban, mely a különféle ügyhalmaz mellett, a járásbíróságok hatáskörét kereskedelmi ügyekben is 300 frtig kiterjesztette, majdnem lehetlenné tette, hogy azok a kellő gyorsasággal végeztethessenek. Nem is végezték a kivánt gyorsasággal, mert az év folyamában közlött jogesetek adataiból látható, mikép csak az illetékességi kérdés megoldása is hónapokba került, — midőn pedig az egyes bíróságoknál sommás eljárás alkalmazandó. A német birodalom uj birósági szervezete szerint az egyes bírák hatásköre csak 160 frtig (300 m.) terjesztetett — mi majd felényi mint hazai járásbiráinké; holott ezek a német birákkal sem szakképzettségben sem munkásságban nem állhatják ki a versenyt. A kereskedelmi törvényeken kívül a váltótörvény is elkészült, a törvényhozás által le is tárgyaltatott a lefolyt évben, ugy hogy jelen év elején életbeléphetett. Az eljárás itt is mint a kereskedelmi jognál, minister — rendeletileg szabályoztatott. Nem értjük, hogyan engedheti meg a törvényhozás, hogy hatásköréből ily nagyobb mérvű és jelentőségű törvények létesítése elvonatathassék, — mire oly szomorú példa nyújtatott már a sajtó esküdszéki eljárás szabályozásánál. Nem csekély jelentőséggel bir a hiteljog tekintetéA lefolyt ünnepek összetololása miatt mnlt kedden lapunk meg nem jelenhetett.