Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 52. szám

Budapest, 1877. kedd, július 10. 52. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSáRMQL Tartalom : Bánya jogeset. — Keresk. döntvények. — Semmit, döntvények. — Rendeletek. Báieya jogeset. Annak meghatározása: léteznek e a szabod kutatási jogosítvány elvonására törvényes alapok — a bányahatóság hatáskörébe tartozik. Annak elbírálása azonban, hogy valamely fonállá kuta tási jogosítvány, szemben az ellenfél jogosítványaival, a bányatörv ny által biztosított elsőbbségi jogokat megallapilja-e — mint csupán magánjogi szempont alá eső kérdés, a bírósagok illetősége alá esik — nem tevén kivételt az, hogy a kutatási jogosítvány fennállására nézve banyahatósági uton vizsgálati eljárás van folyamatban. Stafkovics István Erdélyben zalatnai lakos — Bécsben lakó Brandeis Benedek e. a Zalatna — dnmbravai hegyen levő szabad kutatási jogosítványok iránt, a gyulafehérvári tszék mint bányabiróság előtt pert inditott — melyben a törvényszék 1876. nov. 20. — 14241. sz. a. következőleg ítélt: „Alperes köteles elismerni, hogy az 1874-ben 759. sz. a. zalatnai bánya kapitánsághoz bejelentett s megerősített szabad kutatási engedély a dumbravai hegyen — jogosult s fennáll, s alperes által 1874ben bejelentett kutatási jogosítványok csak annyiban érvényesek, amennyiben jelen jogosítvány körébe nem esnek, s ezt köteles alperes a felperes kizárólagos birtokába visszabocsátani s a 224 frt perköltséget megfizetni — kövekező indokokból : „Alperes maga is elismeri, hogy felperes jogelőde Popescu Dénes 1874-ben 759. sz. a. azon pontot melyen a kutatást elkezdeni s a kutatási jegyet felállítani szándékozik, a bánya törv. 22. §. szerint bejelentette; s hogy azt a bányakapitánság elfogadván arról lb-). sz. a. bizonyítványt adott." „Az idézett §. szerint pedig ha a kutató ezen pontot bejelentette — kizárólagos kutatási jogot nyert. — Miután pedig alperes semmivel sem mutatta ki, hogy ezen jogosítvány akár az által. p. tkönyvben előirt módokon p. o. lemondás, felhagyás, a kiszabott idő lejárta, vagy jogérvényes elvonási határozat (b. t. 240. 241. 242. §§.) által ezen jogosítvány elenyészett volna ;" „felhozza ugyan alperes kifogásként, hogy a zalatnai bányakapitáuság 1875. évi 20Í3. 74. sz. határozataival az el vonatás kimondva lett; azonban ennek jogérvényessége — felperes felebbezése folytán — kimutatva nem lett; sőt azonkapítánságáltal bemutatottra k. földm. keresk. mlnisterium 2H9. z228. sz, rendeleteiből az tűnik ki, hogy ama határozatok feloldattak, illetőleg azok eldöntése a bíróságoknak tartatott fenn — ennélfogva ezen kifogás alaptalan." „A jogositmány lejártnak azért nem tekinthető, mivel az az 1876. évi 681. ez. végzés szerint még egy további, tehát a nevezett nap ntánni 1 évre meghosszabbitatott." „A többi felsorolt esetek valamelyikének létezését pedig maga alperes sem állítja; s miután ekként az elenyészési módok egyike sem forog fenn, a jogosítvány fennállónak volt, fekintendő " „Azt sem vonta alperes kétségbe, hogy ezen jogosítvány most Stefkovics nevére van bevezetve — mi a bányahatósági határozatokból is kitűnik: s azért felperes perelhetési joga felett sincs ké^ég." „Alperes azt, hogy ft-lperes maga részére jogtalanul veszi igénybe, főleg azzal indokolja, hogy jogositmányának kezdő pontja nincs egy ál andó pontból kétségtelenül meghatározva. — Ez azonban ha való lenne is — a jogositmány elvonására ok nem lehet, sem annak nem létezését nem tanúsíthatná; — erre legalább törvény nincs, és sem rendőri sem méltányossági, czélszerüségi szempontból az elvonásra okul nem szolgálhatna, — hanem csak felperesnek szolgálhatna hátrányául 3 ik s/.emélyek irányában, a mennyiben előfordulható peres esetekben a pont holléte hátrányára magyaráztathatnék." „Ugy de ezen eset fen nem forosr — miután számos tanú eskü alatt valja, hogy azon időben midőn Popescu D. a jogositmányra bejelentését megtette, akkor még a ,Mélyesászka' vagy is .Antonika4 bánya fennállott s határozottanmegjelölték ama pontot, melyen a bánya szájag vagy is kezdete volt s ezen pont a szakértői tervrajzra is felvetetett. — A szakértői vélemény és szemle jkönyv szerint is itt egy bánya hely kétségtelen nyomai látszanak. — Azon kívül ezen pontot felkérő akarata határozván meg; akkor midőn felperes a szabad kutatási jegyet felállította, alperesnek jogában nem állt, — ezen mint kiindulási ponttól számított kutatási téren magának uj kutatási jogositmányt szerezhetni; mútán minden ujabb jog csak az előbb szerzettek hátránya nélkül szerezhető; hanem legfeljebb arra lett volna jogosult, hogy a bejelentésnek meg nem felelő helyre lett, állítását kimutatva, csak a bejelentés szerinti jogositmányra szorítássá felperest, — vagy pedig az ezen hibából netalán eredhetet kárát megtéríthesse a b. t. 24. §. értelmében." „Ennélfogva felperes részére szabad kutatási körén belül a kizárólagos kutatási (22. §.) s ezen jogra vonatkozólag a b. t. 34. §-ban fentartott adományozásra való jog fentartandó s alperes elismérésére s átbocsátására kötelezendő." „A felkérés még jogot nem adván, az adományozásra felkért ,Jánosk védnevü bánya határ érvényen kívül helyezése kimondható nem volt — ezen felkérés által alperes még jogot nem nyervén " „A mi a ,Demeter' bányahatár feletti elsőb-ég kimondását s ennek érvényen kivül helyezését illeti, felperest ebbeli keresetével elutasítani kellett, mert az elsó'bb52