Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 36. szám - Államintézményeink és a kor igényei 3. [r.]

143 hagyta indokaiból, — a<on változtatással, hogy a másod | biróság által felfolyamodónak a kereset benyújtására en- | gedélyez >tt 30 napi határidő jelen végzés kézbesítésétől lesz számítandó. (1877. apr. 23. — 2531. sz. a.) Kereskedelem jogi dönt vények — Semmitöszéktől. j Az illetékességi kifogás kérdése már végérvényesen elin- \ tézve levén, arra Ítélethozatal után többé visszatérni nem lehet. Singer Ferdinánd bpesti kereskedő — Rap- j paport D. R, gleiviczi kereskedő e. még 1876-ban 1642 i frt 80 kr. buza szállításból eredt tartozás iránt a bpesti • váltó mint keresk. tszék előtt pert indítván — alperes S illetőségi kifogással élt, — melyet illetőleg az az iránti • semm. panaszt — mint lapunk korábbi számában már j közlottünk a Semuiitőszék f. év jan. 10. — 24253, sz. a. I elvetette. Ezután a keresk. tszék f. év márczius 23. — \ 1671Pl. sz. a. Ítéletet hozott, melyben alperest a kere­seti követelésben elmarasztalta : indokolásában különösen \ kifejezvén, mikép alperesnek az idézés törvényszerűden- \ ségéből merített kifogása figyelembe nem vétethetett, j mert azon állítása, hogy a kereset neki soha sem kézbesít- j tetett, a kézbesítési iven kivül azzal is megezáfoltatik, mikép a perfel . ételre megjelent s elleniratát be is adta. I Alperes az i t é 1 e t e. szinte semm. panaszszal, élt melyet a fentebbi kifogásán kivül még arra fektetett, ; hogy ügyvédje csak a keresk. tszéknél jött az ügy tu- ; domására s oly későn, mikép alperes részére a megbízást ; csak .express' levéllel küldhette meg, miért Illetőségi ki- j fogása kellőleg nem is indokoltathatott. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a birói illetőség kifogásolására, miután ezen I érdé s a Semmitős :ék 1876. évi 24253 sz. határozatával már végérvényesen elintéztetett, többé visszatérni nem lehet;* „s mert az idézés állítólagos szabályszerütlenségéből merített panasz figyelembe nem vétethetett, — nem csak azért mivel azon tekintetben a tárgyalás kezdetén kifo­gás nem tétetett, hanem még azért is: mivel az alperesi ügyvéd meghatalmazványának közjegyzői keltezése két­ségtelenné teszi, hogy alperes az idézési végzésnek aug. 26-kán s eszerint legalább is 22 nappal a megjelenési ha­táridő előtt birtokában találtatott \u ,,hogy végre alperes a kereset tartalmát ismerte s ebből következtetőleg annak másodlatát megkapta kitet­szik a tárgyalások folyámában előadott kifogásaiból és érdemleges védelméből, melyek a kereset s mellékleté­nek minden részleteire kiterjednek." (1877. május 2. — 8824. sz. a.) Kereskedelmi ügyben a zárlat a bűnvádi eljárásban már előbb foganalositotl zárlat sérelme nélkül rendeltetvén el, ár­verésnek nincs helye, míg a bűnvádi eljárás be nem fejeztetik. Schulteisz E. bpesti keresk. czég — Fischer Sándor grabovai lakos e. a hozzá mint bizományosához érkezett s a Dunagőzhajózási társulat pesti raktárába tett szesz árukra 1272 frt mint felperes által adott előleg ér­tékéig zárlat elrendeléseért folyamodott a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz f. év febr. 28-kán — minek f. év márcz. 2. — 20420. sz. végzéssel hely is adatott. Ennek folytán felperes f. év márcz. 30. a keres. tszéknél a keres. törv. 380. §. értelmében a lezárolt bizo­mányi áruk elárvereztetését kérte. A keres, tszék 30123. sz. végzésével azt megta­gadta: mert a 20420. sz. végzéssel elrendelt zárlat csak a vukovári tszék által elrendelt bünfenyitő zárlat sérelme nélkül rendeltetett el; folyamodó pedig nem bizonyította, hogy azon bünfenyitő zárlat jogérvényeseu megszüntet­tetett volna. Felperes semm. p a n a s z s z a l élt; mert a bizo­mányos törvényes zálogjoga minden más jogokat ui -g­előz; és az előző bűnvádi zárlatnak legfeljebb csak azon hatása lehet, hogy a vételár birói letétbe helyezendő. A Semmitőszé k azt elvetette; „mert folyamodó részére a zárlat az illetékes bün­fenyitő biróság által már előbb elrendelt s foganatosított zárlat sérelme nélkül lett elrendelve: mindaddig tehát míg a bünfenyitő eljárás be nem fejeztetik, s igy az eb­beli zárlat czéljának megszűnte igazolva nem leend, — a kérdéses ingókra az árverés el nem rendelhető." (1877. május 2. — 8316. sz. a.) Üzleti könyvekre zárlat elrendelésének helye nincsen, ha azok a közkereseti társaság volt tagjának birtokában vannak, s a másik társ nem igazolja, hogy annak tényleges birtoka nem jogos alapon nyugszik líuh Henrik mint a felszámolásban levő Mans­feld Ruh bej. társas czég volt beltagja s most egyik fel­számolója — Mansfeld Pál azon czég másik felszá­molója e. a társulat üzleti könyvei zárlat ala vétele iránt folyamodott f év márcz. 28. a bpesti váltó tszék mint keres, birósághoz; minthogy azon könyvek kiada­tása, illetve letétele iránt már pert indított, de ennek le­folyásáig is veszélyeztetve érzi érdekeit az által, ha a könyvek alperesnél maradnak. A keresk. tszek f. év márcz. 30. végzésevei an­nak helyt nem adott tekintve, hogy folyamodó azt mikép Mansfeld Pálnak üzleti könyvek feletti birtoka nem jo­gos alapon nyugszik, miután kérvényében maga kijelenti, hogy Mansfeld Pál a közkereseti társaság egyik felszá­molója, — a perr. 324. §. ellenéremivel sem igazolta, — a könyveknek a felszámolók közös használatába bocsátása pedig nem zárlati útra tartozik. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a zárlat elrendelésére nem elégséges, hogy valamely birtok jogvitássá váljon, hanem a perr. 324. §. értelmében az is megkívántatik, hogy a felmutatott bi­zonyítékokból aliposan |vélelmezhető legyen az, hogy al­peres tetleges birtoka nem jogos alapon nyugszik; követ­kezve miután ez esetben, a midőn a kérdéses könyvek alperes mint volt társ s jelenleg felszámoló birtokában vannak — a törvény ezen utóbbi feltételének elég téve nem lett, — felperes kérelme törvényszerűen tagadtatott meg." (1877. május 2. — 8315. sz. a.) A szabó által nagyobb mennyiségben átdolgozás végett vásárolt posztó áruk vételére, mint keresk. ügyletre vonatkozó kereset a keresk. biróság illetősége alá tartozik. Schorr Emil bielitzi bej. posztó kereekedő — Kohn Vilmos debreczeni ruhakereskedő e. 437 frt 80 kr. mint A. kivonat szerint 1873-ban megrendelt s átvett ruhaszövetekárának fizetésérej?a debreczeni tszék mint keresk. birósághoz keresetlevelet adott be. Alperes kifogásolta az illetőséget, mert felperes nem 36*

Next

/
Oldalképek
Tartalom