Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 33. szám

130 cz. 15. § sza e részbeni intézkedéseinek hatályon kivül helye j zése melleit, arra való lekinlel nélkül, váljon azon elintézés az \ ily viszony tartama átall, vngg ennek megszűnte után vétetik e igénybe — átalaban a közig, halóságok nyilvanilatnak illetékeseknek : „o cselédnek a gazda ellen hátralékos bér iránti követelése a szo'gálali viszony megszűnte ulan sem tartozik a rendes polg. bírósagok illetékessége alá " Jogeset volt: Klanik Etel — Bezerédy Kristófné e. Pesten 03 fi t hátralékos cselédbér megfizetésére a bpesti IV ker. jbiróság előtt pert indított. A jbiróság 1876. nov. 17. kelt végzésével magát illetéktelennek mondotta ki, mert az 1876. 31. t. cz. 118. §. szerint ily cselédségi bér ügyek a közig, hatóságokhoz tartoznak. Felperes se mm. panaszszal élvén — A S e m m it ő s z é k & végzést megsemmisítette s a jbiróságot illetékesnek kimondotta; „mert a kereset tuégl87o. márczius 27-kén sekként az 18(6. XIII t. cz. életbelépte előtt adatván be, annak hatályn jelen ügyre ki nem terjed." (1877. apr. 11. — 18. sz. a.) F. év april 17-ki plenumból. .J'ekintve, hogy az 1870. éri lelekkrendt. 55. §, a. p. szerint a tulajdonjog egy és ugyanazon telekkönyvi jószagteslre több tulajdonostársak részére is ugyan, de csak testileg oszlhallanul jegyezhető be, — a marosvásárhelyi kir. tábla terüle (én a telekjkönyvek birtok lapján előforduló otyhémü bejegyzés, mely szerint a birtokosok illetve tulajdonosok osztatlan részek beni közös birtokosoknak jeleztetnek. a birtokos társak részei határozott es határozatlan arányának világos megjelölése tekintetében, az 1867. éti nov. 8 kelt igazs. min. rendelet 9. §-szában. és ugyan akkor kiadott utasítás 41. § ában, — ugy a telekit, rendt. 55. §. a. b. pontjaiban kövelelt szabatosságnak meg nem felel s az állal nem a határozatlan nrany. hanem csak az osztatlan állapot vehető feleslegesen jelzettnek: „azon bejegyzés ki nem zárja, hogy a bekeblezett birtokos — illetve tulajdonostársak részei az átal. pol. (könyv 839. §-sza alkalmazásával egyenlőknek velelmezlessenek; következőleg ily esetben az árverés elrendelthetése végett végrehajtató előzőleg a tulajdoni arány birói megállapításának eszközlésére nem kötelezhető •• Jogesetül szolgált: Morár Móisza — Fogarasi János ügyvéd által képviselt néhai Morár Stefansenior hagyatéka e. 21 ' frt s jár. iránt az Erzsébet városi tsz ék előtt végrehajtást tett folyamatba, melyben a tszék 1876. decz. 15. = 1888. sz. a végzéssel az árverést elrendelte: Morár Stephannak a sz.-rudályi 5. sz. telekjkben 1—23. rszámig fiával osztatlan állapotban felvett s igjy néhai Morár Stephan hagyatékát fele részben képező — összesen 333 frt 391/, krra becsült i ngatlanokr a. Ez ellen a hagyatéki gondnok se mm, panaszt adott be: mert az .Osztatlan állapotban' kifejezés akkor midőn az osztályrészi arány tisztán kifejezve nincs, nem jogosít azon következtetésre, hogy a kérdéses osztatlan állapotú ingatlanok épen fele részben a hagyatékot képeznék. Előbb azon arányt ki kell mutatni, főkép miután ezen hagyaték még letárgyalva sincs. — Előadja azután mikép az előbb beadott igény keresetben kimutattatott, hogy a kérdéses ;ngatlanokban özv. Morár Stephanné Ann i s kiskorú gyermekei Morár Stephan néhai annya az örökhagyó apa első neje Marina után mind osztatlan közösbirtokosok. A Semmit ő szék azt elvetette; „mert a felterjesztett telekk. kivonat szerint végre; hajtást szenvedő és birtokos társai nincsenek kifejezetten, : mint határozatlan arány szerinti birtokosok bevezetve. | hanem csak osztatlan közös birtokosoknak jeleztetnek; • mihez képest az e részben mérvadó ált. pol. tk. 839. §. j él telmében mindenik birtokostárs része egyenlőnek lelvén veendő: a végrehajtást szenvedő hagyatékot illető : felerész árverés alá vonható a nélkül, hogy előzőleg az I arány birói megállapítása lenne szükséges ; mennyiben pedig az árverés elrendelése által harmadik személyek : jogai érintetnének, egyedül a végrehajtást szenvedő hagyatéka részére kinevezett gondnok azok nevében semm. panaszszal nem élhet." (1877. apr. 19. — 4314. sz. a.) KeiT9kesle!emjo;*i dönt vények — Seanmitöszéktöl. Megbízásból kötött jogügyletek közvetítéséért fizetendő munkadíj kikötése, mindkét fél kereskedő levén — kereskedelmi ügyletet képez Robitsek Emánuel miskolczi kereskedő — U 1 pken Ilgner putnoki keresk czég e. 1876. jun. 8. a miskolczi kir. j bírósághoz keresetlevelet adott be 1858 írt íizeíésére, A. számla szerint kialkudott alkusz dij, illetőleg megbízások folytán kötött jogügyletek közvetítéséért kialkudott de meg nem fizetett munkadíj fejében. A jbiróság 1S7 >. jul. 11. hozott végzésével alperes illetőségi kifogását elvetette; mert a kereset tárgya mnnka — szolgálati közvetítési dij meg vétele mi a keres, törv. alá tartozó esetek közzé nem tartozik; s igy a perr. 93. k. p szerint a jbiróság illetősége alá vonandó; azt pedig alperes beismerte, hogy ezen ügyre Miskolczon teljesített fizetéseket — tehát a perr. 35. §. alkalmazandó. Ennek következtében a jbiróság 1877. febr. ll-kén itéleret hozott, melyben alperest elmar, .-ztalta. Ez semm. panaszszal élt. A Semmitőszék az illetőségi végzést minden következményeivel megsemmicitette (297. §. 4. p.) s felperest keresetével a keresk. bírósághoz utasította; „mert a kereset tárgyát képező közvetítési dij — tekintve, hogy mindkét peres fél kereskedő, a keres. törv. 259. §. 7. p. s a 260. 261. §§. értelmében mindkét peres félre nézve kereskedelmi ügyletből ered; a fenforgó kere\ set tehát nyilván a keresk. biróság hatásköréhez tarto' zik; és miután annak tárgya a 300 ftot meghaladja, s I felperes maga sem állította, hogy a sommás eljárás szer\ ződésileg kiköttetett volna, — tekintettel a kéresk. eljáj rási rend. 5. §. 2. s 7. §. 1. pontjára, a jbiróság a hatásj köréhez nem tart' zó keresetre nézve a perr. 93. §. k. pontjának ez esetre helytelen alkalmazásával mondotta ki magát illetékesnek." (1877. april 19. — 7792.sz. a.) A szállítási kötelezettség kétségbe vonatván, s hitelező annak igazolásául tanukra hivatkozván — ezek kihallgalandók, mielőtt az illetékesség kérdésében határozat hozatnék. Sternfeld ígnácz bpesti bej. czég — Steiner Jakab monori kereskedő e. a bpesti VI. VII. ker. járás — mint k eresk. bírósághoz f. év jan. 10. keresetlevelet adott be 80 frt 80 kr. fizetésére, miután al-