Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 29. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 4. [r.]

116 váltó tszék mint kereskedelmi bírósághoz 328 frt 29 kr. erejéig biztosítási végrehajtás elrendeléseért folyamodott, — mintán kereseti követelése mely a ker. törv. 345. §. szerint lejárt s valódinak tekintendő', az A. igény hirdetmény tanúságaként veszélyeztetve van — melyből t. i. látható mikép Steiner Adolf 700 frt váltó követelése biztosítására Berg Fülöp s Berg József ingó­ságai, gazdasági marhái és eszközei, vetése stb. a szeg­halmi jbiróság által lefoglaltattak. A bpesti kir. tszék 1876. nov. 21. végzésével Berg József e. az A. okmány alapján a biztositást elren­delte s foganatosítására a szeghalmi jbiróságot megke­reste — mely azonban ez ügyet foganatosítás végett fel­peres kérelmére a nagylaki jbirósághoz áttette s ez azt foganatosította. Alperes a biztosítási végzés s foganatosítása e. semm. p a n as zt adott be, mert az igény hirdetmény a veszélyt nem igazolja, az nem is reá vonatkozik, ö kö­vetelését már kih\ ette; de a végrehajtást teljesítő nagy laki jbiróság nem is volt a ker. tszék által foganatosí­tásra megkeresve. A Semmit ö szék azt elvetette ; „mert a biztositást rendelő végzés érdeme ellen nem semm. panasznak hanem a perr. 344. §. szerint kifogá­soknak van helye ; a biztosítási eljárás tekintetében pe­dig alaki jogsértés meg sem jeleltetett." (1877. márcz. 22. — 4912. sz. a.) A közös haszon és veszteségre alakult alkalmi egyesülés tagjai, az ezen jogviszonyból eredhető mindennemű perekre nézve magokat bizonyos bíróságnak alávetvén, annak illetékes­sége megállapítandó az egyik társ jogutódja irányában is. Fi sch Ha uptman Katalin debreczeui lakos — Síiberstein József szinte ottani lakos e. 1000 írt ál­lamkötvény kiadása s 700 frt iránt a debreczeni jbiróság előtt 1876. sept. 19-kén keresetet indított, előadván mikép alperes 1875-ben a kincstári ló élelme­zésre széna szállítást átválalván felperesnőfia Adolf hozzá társul állott, óvadékul egy ezer ttos állampapírt és be­fektetésül 1200 frt készpénzt adván át — miből 500 ftot visszaadott — a többit azonban mindeddig visszatartja. Fisch Adolf az üzlet folyamában a szerződést s jogait A. közjegyzői okirat szerint annyára jelenlegi felperesnőre átruházta. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogás­sal élt. A jbiróság nov. 26. kelt végzésével azt elvetette; mert alperes az A. alattihoz tűzött i-zerződésnek közte s felperesnő engedményezője Fisch Adolf közötti létrejöt­tét s valódiságát világosan beismerte. Annak 6-ik pont­jában pedig minden e szarződésből eredhető peres s vitás kérdések eldöntésére a debreczeni jbiróság köttetett ki — melynek illetékessége tehát kétségbevonbatlan. Alperes semm. panaszt adott be. A Sem mit ő szék annak helyt nem adott; „mert felperes jogelődje és alperes között a kérdéses széna szállítási ügylet tekintetében közös haszon vagy veszteségre keletkezett alkalmi egyesülés viszonyából származtatott, a vállalat idejének lejárta folytán az óva­dékul átadott 1000 frt értékű államkötvény visszaadása, s az üzletbe befektetett 1200 frt készpénzbe még hátra­i lékban levő 700 ftnak kiadása iránt indított ' len kere­setre nézve a debreczeni jbiróság mint a keresethez A. alatt [mellékelt — valódiságára nézve nem kifogásolt szerződés 6. pontja szerint minden a fentérintett alkalmi egyesülésből eredhető vitás kérdések eldöntésére szabály ­szerüleg kikötött bíróság a perr. 93. §. b. p. érrelmébenis illetékes; azon kifogás tehát, hogy a fenforgó ügy keres, ügyletet képez s a kereset a ibirósághoz nem mint keres­kedelmihez adatott be,— a bii ói illetéktelenség kimondá­sára s felperesnek a keresk. bírósághoz utasittatásárá törvényes alapul nem szolgálhatván — mint helytelen, — de különben is mivel sem indokolt kifogása helyesen mellőztetett; hasonlóan azon további kifogás is, hogy a kereset mint számadás előterjesztése iránt, illetve annak be nem adása miatt indított rendes perutra tartoznék, — minthogy panaszlónak a tárgyalás folyamán tett ebbeli kifogása a kereset kitétele s annak kérelmi része által, melyek szerint egyedül a fent jelzett állampapír és kész­pénz összes kiadása igényeltetik — nyilván megczáfol­tatik." (1877. márcz. 22. — 44G8. sz. a.) Csődök: Neumann Mór bpesti kereskedő; bejelentések apr. 23. 24. 25. perügyelő ; Neskovits Döme. — K a z i n c z i Géza bpesti alkusz; bejelentési határidő : apr. 25. 26. 27. — S c h ö n S. zombori lakos ; bejelentések, máj. 22. 23. 24. perügyelő Leovits Gedeon. — Dobnár Ferencz körmöczi kereskedő (ar.-maróthi tszék) bejelentések: apr. 23. 24. 25. — perügyelő Schindler Józs. — Heinerman István verseczi timár (fehér-templomi tszék) ; — bejelentések apr. hó lu'-ig ; -- perügyelő : Nikolin J. — Wieder Izsák m.-szigeti kereskedő ; bejelentési határidő apr. 23. 24. 25. perügyelő Grázler Lipót. — Brandstein Gyula m.-szigeti ke­reskedő ; bejelentési határidő apr. 16. 17. 18. perügyelő Kricsfalusi. Vilmos. — N a s c h Áron m.-szigeti kereskedő; bejelentési határ idő april 16. 17. 18. perügyelő Mándics József. Az ügyvédi kamarákból : A budapestitől miszerint Já­szay Ferencz (lakik Bpesten, zsibárus-uteza 2. sz.) Kazy János (la­kik Sziget-Szt.-Miklóson), Reinitz József (lakik Budapesten, üllői ut 67. sz.) és Szigethi Gyula (lakik Bpesten, üllői ut 6. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. — Glaser Aurél buda­pesti ügyvéd és kamarai tag, ezen kamara fegyelmi bíróságának 1876. évi deczember 18-kán 1086. sz. a. kelt és a m. kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék által f. évi február 16-án 31. sz. a. helyben­hagyatott Ítéletével, a zugirászat elösegitése miatt, az ügyvédség gyakorlatától három hóra felfüggesztetett. Semmitöszéki tanácsok april 17-tól. I. Tanáes. Elnök: Mailáth G-yörgy országbíró. Bírák-. Soltész, Manoilovics, Beke, Pápay, G-allu. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Her­berth, Szloboda, Masierevics, Bartba, Németh Miklós. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Vértessy, Láday, Mersich, Rauchofer, Laeza. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Babos, Nagy Samu, Osvald, Elekes, Csoók. Bejelentetett összesen: 450 ügy; ezek közt 9 kereske­delmi — a kir. tábla e. 23, Curia e. 15. • - _ —1——­Felelős szerkeszti es kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre] 8 írt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom