Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 28. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 3. [r.]

110 rest, vagy marasztalta alperest, ha >em csak azt, hogy ö | niaga — a felső biró — a pernek tökéletlensége miatt | Ítéletet általában nem hozhat, és e miatt, miután ő is csak ' ugyanazon per anyag alapján itélliet, mely az alsó bíró j Ítéletének szolgált alapul, feloldja ennek ítéletét, és ! ezt utasítja, hogy a per anyag kiegészitése u'án uj hatá- ! rozatot ho zon. Ily esetben tehát a felső biró az alsó bi- : rónak meggyőződését érintetlenül hagyja ugy, hogy ez ; a feloldottál egészen azonos uj ítéletet ho 'hat a nélkül, hogy a felső kiró azt csu >án azon okból kioldhatná, mivel azialsó biró meggyőződését nem változtatta meg. Nem azért hoz am tel mindezt, mintha kételkedném, hogy van biró vagy ügyvéd, ki előtt ez ismeretlen volna, hanem csak azért, hogy kimutassam, mikép a harmad biróság, ni időn a másod birói ítéletet nem tartotta érdemlegesnek, oly kényszer helyzetbe jött, melyben oly két határozat között kellett választania, melyek egyike sem egyeztethető össze a peres eljárás szabályaival. Ugyan is, ha a harmad bíróság a másod birói ítéletet nem oldja fel, akkor kénytelen lett volna azt ítélet által megváltoztatni, a felperesi kereshetőséget — acíoratus reális — megállapítani, és a másod bírót érdemleges ítélet hozatalára utasítani; ámde ha ezen határozatát ugy mint feloldó végzését csak azzal inlokolta volna, hogy felperesek az ős. pat. 9. §-a alapján elutasithatók nem voltak, akkor azt sem mondhatta volna ki, hogy a felperesi kereshetőség megállapíttatik; mert feloldó végzésének fentebb érintett indokolása nemleges lévén felteszi, hogy felpereseket más okból is lehetett és lehet elutasítani. Ha pedig a harmad bíróság megváltoztató Ítéletében a felperesi kereshetőséget nem állapítja meg, mint azt indokolása szerint nem is tehette, — akkor kénytelen lett volna az alsó biró ítéletét egyszerűen megváltoztatni a nélkül, hogy annak helyébe más Ítéletet hozna; ámde ily ítéletnek sem értelme sem tartalma nem lenne, és az egészen azonos volna az érintett feloldó végzéssel; mert megváltoztató ítélet kell, hogy marasztaló legyen ha az alsó birói ítélet elutasító, és megfordítva elutasító, ha emez marasztaló; de megváltoztatni az Ítéletet, és e helyett semmit sem mondani, képtelenség lenne. íme ez azon kényszer helyzet, melybe a biró azáltal jött,, mert az ős. pat. 9. § ára fektetett ítéletet érdemlegesnek nem tekintette. Minek lehessen, vagy kellessék tulajdonítani a harmad biró-ág imént ecsetelt eljárását ? ezt kutatni jelen értekezlet keretébe nem tartozik ugyan, azonban még is kénytelen vagyok megjegyezni, mikép meggyőződésem szerint annak egyik oka abban rejlik, mert a semmisítés jog gyakorlata az anyagi jogszolgáltatással ugyan azon egy birói testületben egyesítve nincsen, igen valószínű levén, hogy ellenkező esetben a harmad biróságllegkevésbbé sem hab >zott volna az ügyet érdemlegesen eldönteni. Ezen biróság ugyan is hihetőleg attól tartott, hogy semmiséget követett volna ek ha a kérdéses másod birói ítéletet érdemlegesnek tekintvén, az ügyet érdemleges ítélet által elintézi; azonban én megforditva azt tartom, hogy épen a ma-od bírósági ítélet feloldása által követtetett el semmiséget maga után vonó alaki sértés; mert — mint ez magából a harmad biró>ági végzésből kitetszik, a pertárgyalása nem volt hiányos, a másod bírósági ítéletet feiebbező felperesek pedig felebbezésükben bizonyosan nem kérték azt, hogy az ítélet feloldassák, annál kevésbbé kérte ezt a nem felebbezö alperes, ki ha az ítéletet nem tekintette volna érdemlegesnek, azt hihetőleg felebbezéssel vagy semmiségi panaszszal támadta volna meg; de a per folyama alatt a felek egyike sem kérte azt, Ingy a biró előbb a felperesi kereshetőség vagy is a jog el — vagy el nem enyészése iránti kérdés, — és ezután az ügy érdeme felett határozzon; és daczára ennek a harmad biróság- a két lényegesen összefüggő és egy ítéletben eldöntendő kérdést egymástól elválasztotta, a másod birói ítéletet feloldotta, és így miután a felperesi kereshetőségre nézve egy szót sem mondott, csak a másod birói ítélet indokolását vette bírálata alá, és kimondotta, hogy az neki nem tetszik. Ezen eljárás azonos a megsemmitési jog gyakorlatával, mert a harmad bíróságilag kimondott feloldás nem más mint megsemmisités, miután a másod biróság ítélete nem azért oldatott fel, mert a tárgyalás hiányos, hanem csak azért, mivel a feloldott ítélet indokait helyeseknek nem találta. Sőt ezen eljárás még a megsemmisitésnél is több valami ; mert a semmitőszék midőn valamely ítéletet felold, nem utasitja a birót, hogy mily ítéletet hozzon, és mikép indokolja azt; hanem megelégszik azzal, hogy az ítéletet alaki sértések miatt nem létezővé teszi; de a bírónak szabad tért enged, hogy 'érdemben határozzon, és határozatát indokolja mint neki tetszik; holott a kérdéses feloldó határozatban kimondatott, hogy az alsó biró uj ítéletét ne indokolhassa ugy mint a feloldottat, mi más szavakkal annyit jelent, hogy az alsó biró felperest más indokból utasítsa el. vagy ha felperes elutasítására más indoka nincs, mint az, melyre az első ítéletet fektette, a keresetnek helyt adjon. Tudom jól, hogy darázsfészekbe nyúlok, midőn azt állítom, hogy az alsó birói Ítélet érdemleges, ha felperes az ős. pát. 9. §-a alapján elutasittatik; tudom hogy e tekintetben a gyakorlat oly mély gyökeret vert, mikép az e tekintetbeni ellennézet nyilvánulása nyom nélkül elhangzik, sőt az oly alaptalannak tekintetik, miszerint megvitatásra sem érdemesittetik : azonban daczára ennek, azon reményben, hogy a bíróságok iránti tiszteletem kétségbe nem fog vonatni az igazságszolgáltatás iránti érdeklődés által késztetve éreztem magamat a kérdéses jogesetet nem csak anyagi, hanem alaki szempontból is megbirálni, és ebbeli nézetemet a t. jogköz ínséggel megismertetni.*] y\A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése. V (Folytatás.) Ez — melyet lapunk előbbi számában közlöttünk — a szegedi kir. járásbíróság működésének általános jeli lemvonása, nem is említve azon körülményt, hogy i itthelyt a törvényszerinti szóbeli eljárásnak nyomára j sem akadhatni; mert a nagyszámú tárrgyalásokat, jegyi zőkönyvvezetők hiányában, a bírák személyesen vezetni j nem képesek Az igazságszolgáltatás azonban valóságos i zátonyra jut az ügyek későbbi stádiumaiban, midőn a , kezelő-személyzet közvetítése igényeltetik. Ennek ; illusztrálására a mindennap előforduló esetek bő adatokkal szolgálnak. Ha a fél nagy neheze a kitudhatta, hogy az itélet jogerőre emelkedett és ennek alapján eskü iránt folyamodik, vagy ingatlan végrehajtást szorgalmaz, megtörténik sokszor, hogy hónapokig kell várnia a különben könnyen *) A miért mi őszinte köszönetünket nyilványitjuk. — Azok kik annyira elbízzák magokat ellenézetük érvényességében — lépjenek ki a sikra, mulassák elő érveiket, s igazolják nézetüket, mely fentebbi értekezésben oly hatalmasan megczáfoltatik; különben azt kell hinnünk, hogy nem állnak erősb alapon, minthogy : stat pro ratione voluntas! Szerk.