Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 22. szám - A bpesti ügyvédi kamara telekk. tjavaslatról 2. [r.]

esetben is illetékes volna a tszék, miután alperes bpesti lakos." Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvtette; „mert a panaszló kereskedői minőségénél fogva a neheztelt végzés indokolása szerint, de a panaszló mint kereskedő által elfogadott A. alatti kereskedelmi utalvány szempontjából is (ker törv. 29. §. 2. p.) kereskedelmi ügyletnek tekintendő jelen kereseti ügyre nézve, a ker. tszók mint panaszttevő személyi birósága — a ker. törv. 2 10. 261. §§. s az elj. rend. 5. §. 2. p. illetve 6. §. 9. poatja, valamint a perr. 30. §. értelmében illetékes levén — az emelt sem. panasz alaptalan." (1877. márcz. 7. — 4267. sz. a.) Hasonló határozatot hozott a Semmitőszék ugyanazon alperes ellen Schulteisz Vincze szobi kereskedő által kercsk. utalvány alapján 331 frt fizetésére Bpesti ker. tszéknél indított keres, perben is. (1877. márcz. 7. — 4268. sz. a.) Szeszes italoknak a kocsmáros állal nagyobb mennyiségben történt vásárlása kereskedelmi ügyletnek tekintendő. Wattérich Arnold bpesti bej. kereskedő — Friedman Mihály krompachi kereskedő s kocsmáros e. 1 63 frt 29 kr. fizetésére a bpesti VI. VII. ker. jbiróság mint keresk. bírósághoz 1876. sept. 6. sommás keresetlevelet adott be — A. könyvkivonat szerint tovább árusítás czéljából átvett szeszes ital áruk vételára fejében. Alperes illetékességi kifogást emelt. A jbiróság mint keres, bíróság 187Ö. okt. 24. kelt végzéssel annak helyt nem adott; mert a ker. törv. 324. §. tartalmából figyelembe véve felperes nem tagadott bej. kereskedői minőségét s a kereset alapjául vett számlát, — nem különben azt, hogy alperes állítólag kocsmáros s mint ilyen a számlabeli nagyobb mennyiségű szeszes italokat nyilván továbbadási szándokkal vásárolta s igy a kereseti ügylet kereskedelmi — nyilvánvaló hogy az ügylet megkötése helyéül — egyébb hely alperes által ki nem jelöltetvén, illetve nem igazoltatván — felperesnek a bíróság területén levő telepe, illetve lakása veendő. Alperes semm. panaszszal élvén — A Sem mit ő szék azt elvetette; „mert az első bir. végzésben is felhozott körülményeknél fogva jelen ügy a ker. törv. 258. §. 1. p. értelmében kereskedelminek levén tekintendő, — az eljáró bíróság a végzésben idézett §. alapján helyesen mondotta ki magát illetékesnek." (1877. márcz. 7. — 22690. sz. a.) Az eskü valamely kereskedői czég főnökének levén megítélve, a czégnek helyette megjelent beltagja az esküleletélére nem bocsátható. Nagel Ad olf bpesti bej. czég — Feigl testvérek bpesti bej. czég e. a bpesti VIII—X. ker. jbiróság mint keresk. bírósághoz 147 frt 88 kr. A. számla szerint zsák kölcsönzési dij és a vissza nem adott zsákok értékének fizetésére 1876. marcz. 19-kén sommás keresetlevelet adott be. A jbiróság mint keresk. biróság 1876. május 22. ítéletével alperest a zsákok értékének — 81 írtnak megtérítésében feltétlenül — a kölcsön díjban pedig az esetre marasztalta el, ha alperes czég főnöke 1 Feigl Móricz a pót esküt le nem teszi arra, hogy ugy | szerződtek, mikép a zsákokat kölcsöndij nélkül tartozik visszaszolgáltatni. Az eskü letételre Feigl Mózes jelent meg s az ítéletben foglalt Móricz nevet Mózesre kérvén kiígazitatni s ez teljesítetvén is, a megítélt pótesküt letette, Ezt a jbiróság 1 *>78. sept. 4. — 22684. sz. végzésével helybenhagyólag tudomásul vette; miután felperes az ellen, hogy Feigl Mózes az alperes czég beltagja s a személy azonosság e. kifogást nem tett; s miután itt csak az eskü tételre jogositott személy neve lett kiigazítva, ezen kiigazításra pedig az esküttevő az eskü letétele olőtt, midőn a személy azonosság nem kétséges, miniig jogosítva van. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést az eskü kivételi eljárással együtt megsemmisítette (237. §. 1. p.); „mert a perrend 239. s 2 40. §§. szerint az esküt azon fél, kinek eskü ítéltetett, személyesen tartozik letenni; s miután az eskü a Feigl tesztvérek czég ellen intézett keresetben alperes czég főnöke Feigl Móricznak lett ítélve, — az eskü letétel végett a Feigl testvérek czég beltagjaként megjelent Feigl Mózes esküre bocsátható nem volt." (1877. márcz. 14. — 1365. sz. a.) \j\ bpesti ügyvédi kamara a telekk. tjavaslaíról. V(Folytatás.) A telekkönyvekbe helyezett bizalomban szerzett jogok biztonsága csak ugy érhető el, ha a telekkönyvek közhitelességének elve következetesen keresztül vitetik, ha oly dologbani jogok, melyek a telekkönyvben nem jelentkeznek, a telekkvi tárgyra nézve jogszerint nem léteznek, és ha azon dologbani jogok, melyek a telekkönyvben beiktatva találtatnak, jogilag annyiban és addig fennállanak, a mennyiben és a meddig az ellenkező ki nem tűnik, vagy más szóval, ha telekkönyvi tárgyra vonatkozó dologbani jogok, jogszerint fennállanak, mert a telekkönyvbe bejegyezve találtatnak, tekintet nélkül arra, váljon az azok keletkezéséhez vagy fennállásához a közönséges anyagi jog szerint megkívántató előfeltételek léteznek-e vagy sem. A nálunk jelenleg érvényben levő 1855. deczember 15. telekkönyvi rendeletben és az osztr. polg. tkv. ezen rendelettel összefüggő intézkedéseiben a telekkönyvek közhitelességének elvét csak részben találjuk keresztülvive, annyiban t. i., a mennyiben a ptkv. 431. és 435. §§-ai szerint telekkönyv tárgyát képező ingatlanokra dologbani jogok csak telekkönyvi bekeblezés által szerezhetők. De a telekkönyvileg bekeblezett dologbani jogok nálunk a bekeblezés folytán még megszerzetteknek nem tekinthetők, mert a ki mástól jogokat a telekkönyvben bizva és jóhiszemüleg szerez, a bekebelezéstől számítva 3 évig ezen jogoktól eleshetik, ha az, kitől a jogot szerezte, ezen jog átruházására a közönséges anyagi jog azon szabálya szerint: senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyivel önmaga bir, jogosítva, p. o. ha az, ki a telekkönyvben valamely ingatlan tulajdonosaként jelentkezik, — valóságos tulajdonos nem volt, — a követelés, melynek biztosítására a zálogjog bekebeleztetett, érvényesen nem keletkezett, vagy érvénytelennek 20*