Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 21. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 1. [r.]

84 Nagy-méltóságod ugyané részben jóváhagyási jogot tartott fen magának, — de a mi felfogásunk szerint a kormány fófelügyeleti joga csupán a törvény megtartása fölötti őrködésre szorítkozván, — a törvény korlátai között belügyeink mikénti intézése végett önmagunk számára hozott és önmagunkat kötelező szabályok csak tudomásvétel végett voltak a kormányhoz felterjesztendők. Ez iránybani többrendü felszólalásunkat indokolta a törvényhozás azon intézkedése, melynélfogva az ügyvédi kar önkormányzati joggal lett felruházva; mi pedig e joghoz szivósan ragaszkodva, annak megszorításában meg nem nyugodhattunk. Iparkodtunk ügyrendünkben a törvény engedte határokon belül a helyi viszonyoknak megfelelőiig intézni saját belügyeinket; — és csak sajnálattal kellé tapasztalnunk, hogy ebbeli törekvéseink nem találkoztak a nagyméltóságú m. kir. igazságügyministerium helyeslésével. B) Az ügyvédség terén. Az ügyvédi hivatás azon fontossága, melynélfogva ő deriti fel a kétes jogviszonyok tényi és jogi körülményeit, és ez által elősegíti a birótaz igazságos Ítélet hozatalában, — mely szerint ő a polgároknak magán- és politikai jogait van hivatva védelmezni minden megtámadás ellen, — és a mely szerint ö ellenőrzi a bíróságokat és hatóságokat, nehogy önkényes és törvénytelen eljárás által a polgárok jogait sértsék; — az ügyvédi hivatás ezen fontossága teszi szükségessé, hogy részére a törvénykezési szervezetben oly állás biztosittassék, mely annak teljes betöltését reá nézve lehetségessé tegye. A tapasztalat fogja megmutatni, vájjon az 1874. évi 34. t. czikkel életbeléptetett ügyvédi rdts. — illetve az ezen alapuló kamarai intézmény, — elő fogja-e segíteni az ügyvédi hivatásnak ez iránybani biztos gyakorlását ? Az eddigi tapasztalatok alapján sajnosán kellé észlelnünk, hogy e hivatás gyakorlásának jelentékeny hátrányára szolgál a mindenütt felburjánzott z u g ir ász at. A peren kívüli beadványok nagyobb részét nem ügyvédek készítik, és pedig üzletszerűen. E zugirók a nagyközönséget félrevezetik, a feleket elfogdossák és gyakran megkárosítják, és végre is t'z általuk roszul szerkesztett okmányok és beadványokból keletkezett hátrányok az ügyvédeknek tulajdonittatnak, mert a félrevezetett közönség azt hiszi, hogy ügyvédre bizta ügyét, a kiknek pedig csak törvényes jövedelmét vonják el, a nélkül, hogy az államkincstár irányában megfelelő terheket viselnének. E visszaélések néhány, csak részben ismert magánosok által űzetnek, legnagyobb kiterjedésben azonban a kir. törvényszékek telekkönyvi osztályának kezelő személyzeténél, a törvényhatóságok 'alsóbb rendű hivatalnokainál, kisebb mértékben a járáebirósági és törvényszéki iródákban tapasztalhatók, minek következtében a hivatalos ügyek kiadmányozása vagy torrendellenesen eszközöltetik, vagy pedig éppen szünetel, mert a segédszemélyzet a zugirászat utján keresményt szerzendő, ennek fejében hivatalos kötelességét hanyagolja el. A zugirászat és ezzel kapcsolatos visszaélések orvoslása iránti véleményünk odaterjed: kegyeskednék az igazságügyministerium ugy a bíróságok mint hatóságok 1 főnökeit 1874. évben július 2-án 1854. sz. a. kiadott rendeletének szoros megtartására ujában is utasítani, ennek kiegészítéséül pedig, egyetértőleg a belügyministeriummal, ujabb rendeletet kibocsájtani, melynek értelmében a bíróságok és törvényhatóságok' csupán ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett beadványokat fogadhatnának és intézhetnének el; nem ügyvéd által szerkesztett beadványok pedig csak az esetben volnának elintézendők, ha a beadvány készitője a meghatalmazásnak fent idézett rendelet értelmébeni csatlása mellett, nevét a beadványra felírja még az esetben is, ha a kérelmező fél sajátkezUleg irta volna is alá a beadváuyt; e két kellék nélkül a beadvány elfogandó volna ugyan, de elintézése függőben tartandó, és a kérelmező záros határidő alatt pótlásra felhívandó, ép ugy a meghatalmazás csatlósára mint a beadvány ellenjegyzésére nézve ; — kivételével azon egyetlen esetnek, ha valamely fél saját érdekében maga irta a beadványt egész ssövegében. Ez intézkedések mellett is azonban a nem ügyvéd beadványkés zitők neveiről mulhatlanul nyilvántartási jegyzék lenne vezetendő, s ha ugyanazon nem ügyvéd három izben különböző felek nevében tett beadványt, — mint üzletszerű zugirász azonnal birságolandó, a zugirászattól szigorúan alkalmazandó rendszabályok által eltiltandó s a harmadik beadvány elintézetlenül visszautasítandó lenne. Ezen ministei'i rendelet a közönség tájékozása végett a törvényhatóságok által kellőleg meghirdetendő volna. Ezen intézkedések ugyan kevesbíteni fognák a zugirászat okozta eddigi bajokat, véleményünk szerint azonban annak gyökeres kiirtása, csak a bíróságokhoz intézett összes beadványokra alkalmazandó ügyvédi kényszer behozatala által fogna elérethetni. C) Az igazságszolgáltatás terén. A jog- és igazságszolgáltatás általános jellemvonása nálunk a késedelmesség, bizonyitalanság és költségesség. Ha ez nem minden bíróságra egyiráut alkalmazható, ugy ez bizonyára kivétel a szabály alól, mert a kamaránk területén létező bíróságok legnagyobb részénél mindezeket sajnosán tapasztaljuk. A törvénykezés körüli észleleteink elősorolásánál I. A szegedi II. A h.-m.-v á s á r h e 1 y i III. A n a g y-k i k i n d a i — és IV. A makói kir. törvényszéket és ahhoz tartozó járásbíróságokat fogjuk érinteni. /. A szegcdi kir. tözvényszék és járásbírósága. 1. Örömmel konstatáljuk, hogy a szegedi kir. törvényszék a kamaránk területén létező összes bíróságok között az első helyet méltán foglalja el; mintegy kivételt képez a társtörvényszékek között, a mennyiben nem késedelmesség és bizonytalanság, hanem gyorsaság és alaposság jellemzik eljárását. A perköltségek megitélésébeni mostoha eljárását itt csak mellesleg érintjük, mert hasonló példákat a felső biróságoknál is sajnosán tapasztalunk. A lefolyt 1875. évben befolyt törvényszékünk a) polgári osztályánál 13315 b) fenyitőnél 8017 c) telekkönyvinél 9451. Összesen: 30783 ügydarab. Ha megemlitjük, hogy ugy a polgári, mint a telek-