Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 20. szám - Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei 1. [r.]

Budapest, 1876. kedd, márczius 14. 20. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Bólyegtörv. hiányai. — Semmitőazék teljes tanácsülési dőntv. — Bpesti kir. tábla ügykimut. X Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei. A jogtudományi szaklapok az igazságszolgáltatás körébe vágó számos concrét jogeset mikénti eldöntését fejtegetik, törvények hiányaival foglalkoznak, jogelveket fejtegetnek, de még nem tapasztaltam, hogy az igazságszolgáltatást oly közelről érdeklő és a nagy közönségnek annyi sok méltatlan zaklatást okozó bélyegtörvények feltűnő, sőt sok helyütt megbotránkoztató hiányai kimutatása végett valaki tollat fogott volna. És ez alig csudálható, mert létező bélyegtörvényeink -T- helyesebben még a keserű emlékű múltból fennmaradt a magyar kormány s törvényhozás által fentartott rendeletek, toldozva-foltozva már kormányunk létezése idejéből részint törvényekkel, részint rendeletekkel oly halmazát képezik a chaoticus rendszertelenségnek, hogy abban magunkat csak némileg is tájékozni tudni, ugy, hogy egyik-másik részéhez hozzá szólhassunk, valóságos emberfeletti feladat; mondom nem csoda tehát, ha jogász közönségünből nem igen akad, ki e tárgyhoz szóljon akkor, midőn magok az ezen törvényekkel szakszerüleg foglalkozó államhivatalnokok között, is igen számosan vannak, kik a bélyegtörvényben és annak mikénti alkalmazásában kellő tájékozással nem birnak. Ez utóbbi állításomat saját praxisomban előfordult számos concrét esettel képes vagyok igazolni 5 de_, mert nem szeretek bár mit is alaptalanul állítani, csak egy pár ecclatans példát hozok fel. Egy zálogváltó perben a legfőbb törvényszéknek 1870. évi márczius 23 án 489/869 sz. a. hozott Ítélete százalékolás végett az eljárt első biróság által tévedésből a budai adóhivatalhoz és a pesti közpouti dij- és illetékszabási hivatalhoz is áttétetett és ezen ítélet után az Ítéleti százalékot a budai kir. adóhivatal B. Z. 421/873- sz. a. 2370 frtban, a pesti központi dij- és illetékszabási hivatal ellenben B. 2829/870. sz. a. csak 1901 frt 50 krban szabta ki, holott mindkét kiszabásnak egy és ugyan azon Ítélet szolgált alapul. Midőn pedig a kiszabás ellen az érdeklett fél képviseletében, a budai adóhivatalhoz felszólamlást intéztem, — a 2370 frtban kiszabott ítéleti százalék 571 frt 39 krra leszállittatott. Ugyancsak az imént emiitett zálogváltó perben a zálogos birtok tulajdonosa zálogváltási jogát másra ruházta, ez viszont egy harmadikra. Ezen átruházási szerződések után az illeték Bl. ,087858. Bl. ,589/869. és Bl. 367,/864. számok alatt összesen 48915 frt 34'/2 krban szabatott ki, mely összeg felszólamlásom folytán a budai pénzügyigazgatóság által VI. 5570%72- sz. a. összesen 933 frt 50 krra szállíttatott le, noha felszólamlásomban semmi uj okmányt fel nem hoztam, csupán a bélyegtörvényre hivatkozván. Mindennek kulcsát én egyedül a bélyegtörvény chaoticus zűrzavarában vélem feltalálni, melyben még maguk a pénzügyi közegek sem ismerik ki magukat. Ezen zűrzavar elhárításán pedig csak egy concrét s a kor igényeinek megfelelő bélyegtörvény segíthet, mely meggyőződésem szerint viszonyaink között nemcsak nem tartozhatik utolsó kivánalmaiok közé, de sőt merem állítani, hogy annak jótékony hatását nem csupán az állampénztár fogja érezni, hanem a pénzügyi közegek munkahalmazát is tetemesen apasztaná, annyira, hogy következtében még személy reductio is eszközölhető volna; mindenek felett pedig a nagy közönség igen-igen sok és pedig jogtalan zaklatástól megkíméltetnék. Mily magasra rug évenként egy részről azon összeg, mely a pénzügyi közegeknek a rendeletek halmazábani járatlansága és a törvényeknek ebből természetszerűleg folyó helytelen alkalmazása, ugy a bírósági és egyéb hivataloknál a bélyegcsonkitás felügyelésére kötelezett közegeknek a bélyegtörvény nem tudása miatt elvesz ; másrészről pedig a közönségen törvényellenesen beszedetik — alig volna kimutatható; de hogy ez mindkét irányban igen-igen sok esetben megtörténik, számos concrét példával ki tudnám mutatni. És e mellett, hogy a bélyegtörvény nem tudása mennyi felesleges és könnyen elkerülhető munkát ad az illető pénzügyi közegeknek, mennyi idő pazarlást és költekezést okoz n feleknek — az alább előadandókból könnyen átlátható. A bélyegtörvény értelmében a zálogjog bekeblezése után jár az 5/8°/0 bekeblezési illeték; és pedig 800 írtig a bekeblezési kérvénynyel egyidejűleg a telekhivatalnál benyújtandó bélyegjegyekben rovandó az le — 800 frton felüli zálogjogi bekeblezéseknél már illetékszabás alá esik A bekeblezési illeték egy tehertételre, akár hány birtok testre bekebleztetik is be a zálogjog, csak egyszer rovandó le. Es mégis évenként hány eset fordul elő, hogy egyetemes zálogjogi bekeblezéseknél ha a jelzálogul lekötött birtok több adó kerületben fekszik, mindegyiknél külön kiszabatikaz illeték. Vagy hány eset fordul elő, midőn egy és ugyanazon tehertételre, ha az eredeti bekeblezés után később további mellék zálogjog szereztetik, hogy ilyenkor az illeték újból kiszabatik. Végül alig fordul elő eset, ha egy bekeblezett követelés pereltetik és az a már jelzálogul lekötött ingatlanból végrehajtás utján czéloztatik behajtatni, hogy a végrehajtási zálogjog bekeblezése után a bekeblezési illeték újra ki nem szabatik, és legtöbb alkalommal — mert a fél vagy képviselője nem tudja a bajt miként orvosolni — a feleken beszedetik. Ha pedig akár az ügyvéd, akár a fél tudja is hol és mikép — kell eljárni a másodszor kiszabott illeték fizetése alóli menekülés miatt, mennyibe kerül az utánjárás mig czélt ér, és mennyi munka pazarlásába az illető pénzügyi kö/.egek20