Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 11. szám

44 VI. t. cz. 21. § a értelmében elkövetett vadászali kihágásban nyilvánitattak vétkesnek ;u „mert: az 1872. VI. t. cz. 15. § ában megnevezett ragadozó vagy kártékony állatokat bármikor elpusztítani mindenkinek csuk is a 8 íját földjén szabad." (1875. évi october 26ún 5916. B. sí.) „Kisbirtokosok, kik tiltott időben lcsbeúllá% végett mentek ki földjeikre, de nem vadászati czélbot, hanem hogy a szomszéd területén tenyésző s onnan átjőve vetéseiket rongáló fö vadakat elriasszuk, illetőleg agyonlőjék, -- a vád alol lényúlladek hiánya miatt fölmentettek." „Mert: az 1872. VI. t. cz. 8. és 9. §§-ai szerint a birtokos vagy haszonbérlő által, a szomszéd területén tenyésző fövadak és kártékony állatok, melyek vetéseit rongálják, bármikor lelőhetek és elpusztíthatok." {1875. évi november 9 én 6830. B. sz) „Fanaszlott azon beismerése alapján, hogy panaszos vadúszterülelén és fáczánosa közelében, habár az erdővéd tudtával, tengerinyulnk fogasa végett tőröket állított jel. az 1872. VI. t. cz. 21. § ában jelzett kihágásban vétkesnek mondatott ki." „Mert: az 1872. VI. t. cz. 15. §-a szerint a tengeri nyulakat szabad ugyan mindenkinek de csak is saját birtokán elpus/.titani, — idegennek pedig ha arra a tulajdonostól engedélyt nyert; pauaszlott azonban az 1872. VI. t. cz. 21. § ában kikötött föltételnek megfelelőleg magától a panaszostól mint a vadássati jog tulajdonosától engedélyt nem kapott, a panaszos erdővéde pedig ilyetén engedélyt jogérvényesen nem adhatott. (1875. évi deczember 27-én 9134. B. sz. „Panaszos egyetlen tanújának hittel erősített vallomása, — ki a panaszbeli kihágás idején panaszosnak erdővéde volt, habár kihallgatatusakor s illetőleg a vél/tárgyaláskor nem is állott már a panaszos szolgalatában, — az 1872. VI, t. cz. 35. §-a érielmeben, teljes bizonyító erővel bir. (1876. évi január 11 én 9291/1875. B. sz.) A legf. ítélőszék 1875. évi ügykimntatása. Most kaptuk meg a legfőbb ítélőszék 1875. évi ügykimutatását, összeállítva azon statistikai jártassággal, kitűnő szorgalommal, s ritka pontossággal, melyről annak segédhivatal főigazgatója, Rózsa Károly kir. tanácsos ur régóta ismeretes. Ezen ügykimutatás szerint a Curia ezen osztályának lefolyt evi működése, összegezve következő számokban találja kifejezését. 1875. évben: 22648 uj ügy érkezett: Az előbbi év hátralékával tehát az elintézendő ügyek száma: 22956. Elintéztetett ezekből: 22416. Tehát a hátralék csak: 540. Mielőtt ezen összegezett kimutatás részleteibe bocsátkoznánk, a közfigyelmet arra kell felhívnunk, niikép az ü g y s z a p o r o d á s a legf. Itélőszéknél is folytonos emelkedésben van. Az előbbi évek mindenikében nagyobb ügyszám jelent meg az előző évinél; és erről tanúskodik most az 1875-diki év is. Itt következnek az arról szóló adatok: 1870. évben uj beadvány volt: 11960. 1871. évben — — - — 16110. 1872. évben - — - — 14617. 1873. évben — - — — 18504. 1874. évben már — — — 20085. 1875. évben még ennél is több t.i. 22648. Tehát több mint harmadfél ezer szaporodást mutat, fel a lefolyt év az előbbi 1874-ik év irányában. Még érdekesebb, lehet mondani még aggasztóbb azon, a fenteiibi számtrtelekből levont tapasztalat, miszerint az újonnan felérkezett ügyek száma a legf. Itélőszéknél h a t é v a 1 a 11 — csekély különbség leszámításával kó18zere z ve lett. Mert 1870-ben még csak 11 ezer volt, — 1875. évben pedig már: 22 ezer. Es ezen semmikép sem vigasztaló körülmény jelentőségét még inkább emeli azon adat, mely szerint az ügyszaporodásban kiváló szerepet épen a bűnvádi ügyek visznek. A lefolyt évben a polgárjogi ügyek száma az 1874 dikit 1107 ügy darabbal haladta meg; mig büntetőjogi, uj ügy 1391-el vult több mint 1874-ben. És különösen a bűnvádi ügyek a legfel-őbb fórumon évről évre roppant mévben szaporodnak. így nevezetesen : 1371. évben volt csak — — — 4052. 1872-ben is még - — — — 4003. 1873. évben már lett — — — 6279. 1874-ben ______ 7955. 1875. évben pedig már — — — 934';. Ezek szerint csak 4 év alatt több mint kötszerezve lett a bűnvádi ügyek bejövetele. Hogy ezen feltűnő ügyszaporodás mind a polgári, mind a bűnvádi törvénykezés terén nem igen kedvező színben állithatja elő akár személyi, akár vagyonjogi biztonságunkat, — kétséget sem szenvedhet. A mint tagadhatlan az is, mikép ezen szomorú tényt egyedül a perrend nyomoruságainak vagy a büntető codex hiányának tulajdonítani, csak is elfogultság lenne. — Vagy segithetend-e azon talán a kir. tábla felosztása — vagy épen az önálló Semmitőszék azonnali megszün'etése? Könnyebb ezen kérdéseket, illetőleg indítványokat feltenni, mint a sikert — a jogbiztonság javulását — biztosítani. Annyi bizonyos mikép a legf. ítélőszék ezen tetemes tígyszaporodásnak minden áron eleget teuni ügyekszik; évről évre nagyobb számban végezi el a felterjesztett ügyeket: és a hátralék nagyobbodik ugyan, de igen kis mérvben — legkevésbé sem aránvlagosan az ügy szaporodáshoz. — Azt hiszük az erről szóló adatok sem lehetnek a szakközönségre nézve érdektelenek. 1870. évben elintéztetett általa: 15464. — — 1871. évben - - 19188. — hátralék: 278. 1872. évben — — 18427. — hátralék: 199. 1873- ban - — 18427. - hátralék: 276. 1874- ben — — 20053. — hátralék: 308. 1875. évben pedig: 22416. — hátralék: 540. Midőn tehát utolsó évben majd harmadfél ezerrel többet intézett el — és a midőn az elintézendők száma (22956. 20361) az előbbi évit több mint harmadfél ezerrel haladta, — a fenmaradt 1875. évi hátralék: 540 í — az előbbi évinél jó formán csak két százzal nagyobb.