Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 10. szám

42 mérése iránt 1874. májusban — a b -g y a r m a t i t s z é k elölt pert indított, melyben a tszék 1874. június 24. kelt végzéssel illetéktelenségét alperesi kifogás folytán kimondotta azon alapon, mert a kőszén kutatás s kimivelési jog a bányabirtok ideiglenes jogosítványának alkat elmébez tartozván s mint ilyen a kereset alapjául vett s jogérvényesnek kimondatni kért szerződés feltételéül levén tekintendő, kétségtelen hogy a kereset tulajdonképeni tárgya kiválólag szerzendő bányabirtok jogczírnére s ebből kifolyó bánya jogosítvány érvényesitésére vonatkozik ; az 1871. 31. t. cz. 21. §. 2-ik pontjaként pedig a bányajogositvány iránti perekben a bányabirósági hatósággal felruházott tszékek az illetékesek s ezzel a kérdéses területen a selmeczi tszék van felruházva. Felperes s e m m i s é g i p a n a n a s z s z a 1 élvén — A Semmit ősz ék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert a kereset fő tárgyát a szerződés érvényének kimondása képezi; az e fölötti határozat pedig az eljáró tszék mint birtokbiróság hatósága alá tartozik ;" „ugyanis azon kérdést váljon az alperes s a volt földes ur között 1859. aug. 29-kén az úrbéri rendezés előtt létrejött adásvevési szerződés ellenében, a felperes jogelődje s a volt úrbéresek- egyrésze között 1868. apr. 9-kén az úrbéri rendezés után létrejött szerződés érvényes-e, — az úrbéri viszonyokat szabályozó törvények figyelembevételével kell eldönteni; ezen törvények értelmezése pedig a bányabiróságok kivételes bírói hatósága alá, az első bíróság által idézett 1871. 31. t. cz. 21. §. 2-ik pontja szerint sem tartozik azért, mivel a földtulajdonosának engedélye egyátalában nem egyértelmű a bányabiróság által engedélyezett jogosítványai, hanem ennek csak elő feltételét, képezi;" „mert továbbá a fő kérdésre nézve az eddig eljárt tszék levén illetékes, az hogy a kereseti kérelem kapcsolatba hozatott oly kérdésekkel, melyek felett a birtokbiróság itélni nincs jogosítva, — az illetéktelenség kimondására okul nem szolgálhat; mivel azon esetben ha a (kereseti) szerződés érvényesnek fogtaláltatni, felperes ke reseti kérelmének többi részével a maga illetőségéhez utasitathatik." (1875. decz. 28. - 19052. sz. a) A felett, hogy valamely bíróilag eladott hagyatéki ingatlannak a telekkönyvi hatóság által birói letétbe helyezeti vétel árából, az örökösök kérelmére a hagyatéki illeték kifizetése megengedhető e — nem a telekk. hatóság, hanem az örökösö dési ügy bírósága van hivatva határozni. Főkövi Antal mint kiskorú leánya gyámja a Szuppaner Teréz hagyatéka után kivetett 292 frt örökösödési illeték kiutalványozásáért folyamodott, az eladott hagyatéki vagyonárából bejött s letéteményezett 1292 frt összegből. Ezen ügy a gyöngyösi tszék által áttétetett a tszék telekk. hatóságához, mely a kérelmet 1875. aug. 25. kelt végzéssel elutasitotta. A gyám semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt v;'gzést ugy a tszéknek jun. 22. — 3665. sz. végzését (297. §. 22. p.) a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette s a tszéket mint a Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz. hagyatéki ügy bíróságát a 3665. sz. tárgyalási jkönyv ujabb szabályszerű elintézésére utasította; „mert a felett, hogy valamely ingatlan vagyon birói eladása s a vételár felosztása folytán a telekk. hatóság által valamely hagyaték részére bitói letétbe helyezett összegből, állítólag az egyik örököstől behajtani czélba vett hagyatéki kincstári illeték kifizetése megengedhető e? határozni nem a te'ekk. hatóság hanem az örökösödési ílgy bírósága van hivatva, mely a mennyiben a hagyatéki ügy iratai s esetleg az illető adóhivataltól is kívánható felvilágosítás alapján a kérelmet teljesíthetőnek találja, a telekk. hatóságot vagy az egész letétnek a hagyatéki bíróság rendelkezése alá leendő bocsátása, vagy pedig a kívánt összegnek kiutalványozása végett utasítja." „E szerint a tszék panaszló kérelme felett tartott tárgyalás folytán az iratokat a kért utalványozás /negengedhetősége iránti halározat végett helytelenül tette át a telek :, hatósághoz, ez pedig helytelenül bocsátkozott az előtte nem fekvő s hozzá nem tartozó örökösödési ügy iratainak kellő ismerete nélkül a kérelem érdemleges elintézésébe a helyett, hogy e végből az iratokat a hagyatéki bíróságnak vi-szaküldötte — s esetleg a mennyiben a hagyaték részére általa birói letttbe helyezett pénzösszegre harmadik személy által igény bejelentve nem lenne, egyszersmind az egész letéti öszszeget a hagyatéki bíróság rendelkezésére bocsátotta volna," (1875. decz. 9. — 18695. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból A temesvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Csonka Luczián temesvári kir. kincstári gyész saját kérelmi; folytán, — Honossy István orsovai ügyvéd Budapestre lett átköltözése, — és M á h r Lipót fehértemplomi ügyved elhalálozása következtében a kamara lajstromából kitörültetett, — utóbbinak irodájára nézve Szőllösy István fehértemplomi ügyvéd, — néhai Seemayer Károly versoczi ügyvéd irodájára nézve pedig Kádár József verseezi ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul. A székesfehérvári ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság részéről közhírré tétetik, hogy L a mp ert Sándor veszprémi ügyvéd a csalási kísérlet vádja alól tényálladék hiánya miatt felmentetvén, az ellene mult évben kimondott felfüggesztés megszüntettetett s ő ügyvódkedési jogaiba viszszahelyeztetett. Szombathelyi kamara köztudomásra hozza mikép T ü n k e r Gusztáv az ügyvédi lajstromba felvétetett. Kinevezések: Jeney Viktor a tételes nemzetkőzi jog és dr. Kolos váry Sándor az egyházjog tanárául neveztetett ki a kolozsvári egyetemen. — Továbbá S z a b ó István a z.-egerszegi, Szeppenfeld Máté a n.-kikindai tvszékhez segédtelekkönyvvezetőkké, — Pankovies Ottó a bajai jbirósághoz aljegyzővé A Semmitö§zék tanácsok febr. i -föl. I. Tanács. Elnök: Országbíró. Birák: Vértesy, Babos, Szloboda, Nagy Samu, Grallu. II. Tanács. Elnök: a semmit, alelnök. Birák: Soltész, Herberth, Beke, Masierevics, Lacza. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Manoilovics Emil, Láday. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák:R&ihGyörgy, Oszvald, Elekes, Rauchhoffer, Németh Miklós. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN.