Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 100. szám

400 azon feltét, a melyet az 1375. XXXVÍ. tczíkk kikötött, teljesen betöltetett; a reductio azon mértékben, a melyben ott maximumában ki vala téve, keresztülvititett, s ennélfogva elesett azon indok, mely a törvényhozást arra bírta, hogy ezen átm-neti időszak alatt a bírákra nézve az 1869. IV. és az 1871. IX t. czikk hatályát feli'iiggeszsze, Perez el ur — az igazságügyminist.'i* azonnal nem levén képes felelni az interp.ellatióra — azt másnapra igérte. likkor következőleg válaszolt : Elismeri, hogy az ígazságyi költségvetésben tetemes megtakarít ások éi redujtióli történtek. E reduotiök azonban leginkább az első folyamodása törvényszékük számának leszállítása által váltak lehetőkké. Az első folyamodása törvényszékeknek eredetileg megállapított száma nem föltétlenül szükséges. A jó igazságszolgáltatás nem sok, d> jó törvényszékeket kiváu. Ami azonban a járásbíróságokat illeti, ezek száma, teendőikhez képest, rendkívül csekély, s azt hiszi, hogy a törvényhozás nem soká fogja elvonhatni magát azon szükség elöl, hogy a járásbiróságok számát szaporitsa. Mind amellett azonban, bigy szó'ó maga sem tartja a költségvetésben most észlelhető reduotiókat állandóknak, azt hisz', hogy a je'enlegi költségvetés épen nem hátráltatja a jó igazságszolgáltatást. A mi az egyos kérdéseket illeti, elismeri, hogy az or3ZÍg felsőbb birái mi rendkívüli munkát teljesesitenak, melyet az állam hosszabb időre nem kívánhat. A h átralékokat azonban nem tartja oly ijesztőknek, hogy azok alapos aggályokra adhatnának okot. Az igazságügy ministerium már készített egy novellát, mely a felsőbb bíróságoknál összetorlódó munkahaltnaz apasztását lesz képes előidézni. mi a törvén vkőay vek szerkesztését illeti, a kormány e ^tíiví1 \sét oda közpoto3Ítá, hogy mindenekelőtt a bünkönyv ^lkottassék meg, mint melynek hiányát leginkább _..a a helyes jogszolgáltatás. Be van terjesztve a rendőri kihágásokról szóló törvényjavaslat, s legközelebb elő fog terjesztetni a büntető eljárásról szóló javaslat. Reméli, hogy a büntető- i törvénykönyv még ezen országgyűlés alatt megalkottathatik. Ha i ehhez hozzá veszi a váltótörvényeket, a kereskclmi törvényköny- I vet, a készen levő csödtörvényjavaslatot, azt hiszi, joggal mond- j hatja, h'jgy az igazságügy, kormány msgtett minden leietőt arra, j hogy ezen országgyűlés oly eredményeket mutasson fel az igaz- í ságügyi törvé lyhozás terén, minővel nem dicsekedhetik bármely j más országgyűlés. A mi a polgári törvénykönyvet illeti, azzal nem kecsegtet- j heti a főrendeket, hogy az ruág a jelen országgyűlés alatt előterjesztethetik. Remánylí azonban, hogy ez a jövő országgyűlés alatt megtörténhetik. A mi a 3-ik kérdést — a birák nyugdíjazására és áthelyezésére vonatkozó felhatalmazást illeti, ez rendkívüli súlyos teherként neh»zült az igazságügyi kormányra. Elismeréssel veszi, hogy az ország legfőbb birája féltékenyen őrzi a bírói függetlenság corrollariumait s annak érdekében 3Íkra száll. Mind e mellett figyelmeztet arra, hogy a nagy közönség helyeslőleg vette tudomásul a szóban forgó törvényes intézkedéseket, mert azt tapasztalta, hogy a törvénykezés lényegesei javult. Szóló mí.'a is nehéz szívvel várja azon időt, midőn e törvény megszü tethető lesz. Eddig is a kormány n-m élt a neki adott joggal, a hol az elkerülhetlenül nem volt szükséges. A kormány azonban, tekintettel arra, hogy az ország területi felo ztása folyamában van a ezzel Ö3szehangzatosan kívánja a kormány a törvényszékek területeit alak tani, még nem tartja a szervezést befejezettnek s azért nem szüntetheti meg a felhozott törvényes intézkedéseket. Kijelenti azonban, hogy a törvény által kitűzött három évi határidőre nem lesz szüksége, hogy a szervezés teljesen befejeztethessék s a törvény által adott felhatalmazás megszűnjék. Mailáth Gryörgy köszönettel veszi tudomásul a íninisternek »z első két kérdésre adott válaszát. A mi a megtakarításokat illeti, szóló szivesen nyújt segé lkezet ahhoz, hogy a fennálló törvénykezési rendszer tüzetes vizsgálat alá vétetvén, a' ból kiküszöböltessenek a .on intézmények, melyek feleslegesek, vagy nem nélkülözhetlenek. DJ addig, mig e r udszer fennUl, nem leint és nem szabad megvonni a szükséges költségeket, melyek » fennálló orgauismus akadálytalan működésére szükségesok. Ezért köszönettel fogadja az igazságügyminister azon kijelentését, hogy munkaszaporulat leh' tő feldolgozása czélj ; ból a kellő törvényes intézkedés :ket meg fogja tenni, b r szükségesnek tartaná, ha a kormány saját hatáskörében intézkedhet né i az iránt, hogy a legfőbb b rósígokuál szüksé eseten a személyzet szaporítása tekintetében a kellő intézkedéseket megtehesse. A mi a törvénykönyvek szerkesztése körüli tevékenységet illeti, az el smeréssel veszi tudomásul, bár a :t hiszi, hogy azt eddigi munkálatok között nem egy vau olyan, mely kevésbbé volt szükséges mint a polgári törvénykönyv, annyival is inkább, me t a törvényhozás különben is kényszerítve v n időközben oly magánjogi törvényeket hozni, melyek, ekként kiszakítva az általános polgári törvénykönyv kereteiből, összefüggés nélkül lépnek érvénybe. Különben köszönettel veszi tudomásul, hogy a polgári törvénykönyv tervezete, oly stádiumban van, hogy a jövő országgyűlésen előterjesztethetik. A maga részéről azt^ivánja, hogy az annak készítésével foglalkozó egyének' minden idejöket és erejöket annak áldozzák, mert az egész embert kíván s különösen a nyelvezet tekintetében figyelmeztet arra, hogy a törvénykönyv ugy legyen szerkesztve, hegy azt ne csak a jogtudós, hanem minden józan felfogású és kellő műveltségű egyén megérthess . (Élénk helyeslés.) A h,a rmadik kérdésre adott válazzt sajnálattal kénytelen tudomásul venni. A kormánynak het fertály esztendő volt szükséges arra, hogy az epuratiót keresztül vigye. Az embernek önkénytelenül azon esz ne tolul agyába, vájjon ha az epuratió végre lesz hajtva, nem fog-e ismét egy ujabb c alódás b?áll ni, vájjon lesz e vége az epuratiónak, s hol lesz annak határa ? Az epuratió igen gyűlöletes szó, az a ki használja azt tiz-husz ellenében, ezret sujt vele. A bírák önkénytel-uül azt kérdhetik, vájjon ha az államnak epuratióia volt már szüksége, mért kezdte azt épen ot t, hol a törvény azt megtiltotta? A. tö'.vényhozái 1371beu oly m igásra állította a bírákat, hogy szódülés nélkül alig lehetett felnézni hozzájuk; s már 75-ben a földre rántá őket. Egyszer félisten, ezután fél szolga. [Élénk tets és.) Szóló tudja, hngy a függetlenség nem ezé!, hanem eszköz ; de épen azért, mert helyes igazságszolgáltatás, meg ha minden egyébb factorai meglennének is, s jó birái kar nemcsak elmélet:, hai.em minden cultur állam gyakorlata szerint is, a függetlenség egy magasb mértéke nélkül nem képződhetik, mivel csak emellett fejlődhetik a beesületérzésen alapuló oly erős közszellem, m >ly erkölcsi erejével nem ugyan m tói holnapra, de an ál biztosabban, ann-1 eUeriállkatlanabbul kilöki a salakot és selejtest, épen ugy, mint az egészséges organismus minden drasticus szer segélye nélkül is kiizzadja a matéria peccanst, (Nagy tetszés.) épen azért nem lehet meguyugoduia szálónak oly cselekvési re dsze r ben, mely mellett a bi ró azon állásából, melyet a törvény be vetett hite után elfoglalt, egy rendelet fuvalinaáltal elsöpörtetik. (Élénk tetszés.) Szóló tudja máltányolui az erős akaratot. Meg volt ez II. Frigyesben is, de még ő is meghajolt a sanssouci malom tulajdonosa előtt, midőn ez a a birói függotlenségre utalt, mert a király érezte azt, hogy a birói függetlenségbe vetet hit az államnak sokkal magasabb érdeke, mint szeszélyének pillanatnyi kielégítése. A jövőbe veti reményét; de azért mégis kénytelen lesz időrőlidőre megújítani e pert és felebbvitelt kísérelni meg a balul értesült ministertől a helyesebben értesítendő minister he z. (Hosszan tartó élénk tetszésnyilvánítások.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁiN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ós vidékre cész évre 8 frt. fél negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. vr3 4 frt. Bad^-Pest, 1376. Nyomatott KOCSI SANDOR-nál ország-m 30. sz.