Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 98. szám

392 nyékre nézve, melyek a szerződés jogczímét s törvényes | alapját ig izolnák, egyátalában semmi sem bizonyitatik." | „Az A. alatti szerződést tehát olyannak mely az : alperesek beismerése folytán is adásvevés jellegével bírna, annál kevésbé lehet tékinteni, mert annak feltételei a szerződésben nem foglaltatnak, de a jelen volt tanuk előtt még csak szóval sem etnlitettek fel." „Minthogy tehát az A. alatti szerződés ajándékozási jogczime az alperesek azon állításával, hogy az ingatlan , átruházása 2000 frt követelés kiegyenlítése fejéhen tör- j téut, teljesen megczáfoltatott; s minthogy továbbá azon | esetre is ha a kérdéses szerződés viszteher melletti szer- j ződés czime alatt jött volna létre, — »z ezen jogczim igazolására szükséges törvényes feltételek s kellékek hiányoznak; ugyanazért a minden jogalapot nélkülöző s csak szinlettnek tekintendő A. alatti szerződés minden következményeivel együtt érvénytelennek volt nyilvánítandó — a perköltségek pedig az ítéletek különböző voltához képest kölcsönösen megszüntetendők." (1876. nov. 7. — 8577. sz. a) Jogeset. Hagyatéki eljárásban a bíróság állal lelt intézkedések ellen a meg nem el gedö fél., a perrendszeriileg kitűzött 30 napon tul is igényeit, a per rendes utján a rendes elévülési idő \ alatt bármikor érvényesítheti. Az örökösök közölt az egyesség nem sikerülvén, — arra hogy az ajánlott egyesség kötelező ereje továbbra is elismertessék, még azon felet sem lehet szorítani, ki előbb a tervezett egyességgel megelégedett volttá. Padua Ferdinánd — Padua Hock Katalin 2-od r. és Padua Antal mint 1-ső r. alperese, közös atyjuk néhai Padua Mihály utáni hagyatékból ys rész mint osztályrészének a végrendelet értelmébeni kiadatása iránt 1874. évben a v e rs e cz i tszék előtt pert inditott. A törvényszék 1875. július 6. — 1542. sz. a. ítéletével felperes örökösödési jogát a kereseti V5 rész hagyatékhoz elismertnek mondotta ki s kötelezte alpereseket a telekkönyvi számok alatt feltüntetett ház s földeknek '/s részét felperes tulajdonába s birtokába átadui s 35 frt perköltséget fizetni — következő indokolással: „Alperesek azt, hogy néhai édes atyjuk néhai Padua Mihály az 1863. augustus li kén tett s felperesileg A. alatt csatolt végrendelettel összes hagyatéki vagyonában felperest */6 részben örökösének rendelte ; és hogy ezen hagyatéki vagyon a felperesi keresetlevélben határozottan körülirt vagyonból áll, nyíltan beismervén, — a felperesi kereset ell°nében tett azon kifogásuk pedig, hogy fel — és alperesek, ugy a többi osztályos testvérek között néhai édes atyjuk hagyatéki vagyonábani osztályozásra nézve az ellenirathoz */. alatt csatolt végzésként egyesség jővén létre, és attól felperes el nem állhatván, keresetét a végrendeletre nem állapithatja, — nem csak azért mivel a hivatkozott végzés a városi árvaszék s nem a városi tszék mint az örökösödési eljárásra illetékes birtokbiróság által hozatott; hanem azért is mert a néhai Padua Mihály után megejtett hagyatéki tárgyalásra vonatkozólag hivatalból megszerzett iratoknál lévő 1870. május 28-kán felvett 634. sz. jkönyvnek világos tartalma szerint, a Padua Mihály hagyatéki vagyonábani osztályozásra nézve az érdeklettek között megkisérlett egyesség nem sikerült; — az •/. alatti végzés tehát a mindannyi érdekeltek hozzájárulásával létesitett egyességen nem alapszik s ez okból az felperes irányáhan, — habár ez az ellen annak idejében felebbezéssel nem élt is, — kötelező erővel nem birhat, — bírói figyelembe nem vétethetvén — felperesnek édes atyja Padua Mihály utánni hagyatéki vagyonában az örökösödés egy ötöd részben az érvényes végrendelet alapján beismerendő, s ennek folytán alperesek, mint hogy a per során jelesen a viszonválaszban s ellen vég iratban beismerek, hogy ők néhai Padua M'hály hagyatéki vngyonának birtokában vannak, kötelezendők voltak felperesnek az őt megillető hagyatéki vagyont tettlegesen átadni.* Alperesek felebbezvén — A bpesti kir. tábla 1876. febr. 14. — 41657. sz. a. Ítéletével az első bíróságit megváltoztatván, felperest keresetével elutasitotta s 45 frt perköltségben marasztalta — következő indokokból: „Mert jóllehet felperesnek saját előadása, s a perben felhozott okiratok szerint a néhai Padua Mihály utáni örökségnél a perben álló 3 leszármazón kivül még örökhagyónak fia Padua Jakab s ennek gyermekei, utóbbiak mint végrendeleti örökösök, — Padua Jakab azon kivül ugy is mint az időközben elhalt ötödik testvér Padua Kalincsek Anna törvényes örököse érdekelve vannak: felperes ezeket jelen perbe nem idéztette; az összes érdekeltek perben állása nélkül pedig felperesnek öröklési igényét elbírálni nem lehet." „Jóllehet a per tárgyát képező hagyaték kizárólag ingatlan vagyonból áll, felperes azok nyilvánkönyvi állását neru mutatta ki, sőt a telekjköny vet sem jelölte meg, melyben azok felvéve vannak; e nélkül pedig azokat Padua Mihály hagyatékául megállapítani sem lehet; és mert jóllehet felperes a hagyatéki ingatlan javak V részét természetben kérte birtokába adatni, — kihasitási tervet még sem terjesztett elő." „De ezen indokokon kivül felperes elutasítandó volt azért is mert ezen örökségi ügyben Versecz város volt árvaszéke által az osztály a perr. 583. §. értelmében az 1. •/. s 4. */. alatti okirat s a perhez csatolt hagyatéki iratok szerint már 1870. június 3-kán 634. sz. a. megtétetvén, s ily osztály ellenében a perr. 583. §. 2-ik pontjaként az elégületlen félnek a törvény rendes utja csak az osztály iránti végzés kézbesitésétőli 30 nap alatt állván nyitva, — az pedig, hogy a fenemiitett 634. sz. végzésnek felperes részére történt kézbesitésétől jelen kereset beadásáig 30 napi határidő már lejárt, az ügyiratokból nevezetesen a 3 y. alattiból s a hagyatéki iratok közt levő 1873. évi 5755. sz. folyamodásból kitűnvén — felperes az emiitett osztályt perrel többé nem támadhatja meg." A táblai ítélet e. felperes felebbezett — A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: „Azon körülmény, hogy felperes Padua Jakab testvérét jelen perbe be nem idézte, miután alperesek azt, h°gy ugyanők a közös apa Padua Mihály összes hagyatékának birtokában vannak — viszonválaszukban azáltal, hogy ők a nekik e részben kinált főesküt, sőt a tanubizonyitékot is feleslegesnek nyilvániták, — beismerték ; és mert alperesek az A. alatti részükről valódiságára nézve beismert — közös apai végrendelet alapján felperesnek az apai hagyatékból járó V, rész visszatar-