Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 96. szám

384 eszerint a panaszkodó felperesnő részéről nem ügyvéd által beadott semm. panasz s felebbizés szabálytalan alakban nyújtatott be, — ezen beadványokat a félnek záros határidő kitűzése mellett szabályszerű meghatalmazványnyal ellátandó ügyvéd általi ujabb beadhatás végett adja vissza." (1876. decz. 1. — 19911. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Az adós által kiállított biztosítási okiratból kitűnvén, hogy ai általa átvett aruk kereskedésre vásároltattak, e-z az adós alperest illetőleg kereskedelmi ügylet ek tekintendő s mint ilyen a kereskedelmi illetőséghez sorozandó. Eisenstadter S. s társai bej keresk. czég Szegeden — Rózsa Zakár s Csiszár Julis e. 1109 frt könyvkivonati tártozásiránt a szegedi tszék mint keresk. biróság előtt pert indított — azon követelés 1000 frt erejéig B. biztositási okirat alapján a zálogjog alperesek Szegedi házára előlegesen bekebleztetvén. Alperes illetőségi kifogással élt; mert a kereset majd a könyvkivonatra, majd a B. biztositási okmányra állapitatik; mert 1000 frtig terjedő hitelezésük a B. okmánynyal kielégitetnek tekintendő; és mert ezen B. okmányra fektetett követelés a keresk. biróság illetősége alá nem tartozik. A szegedi tszék f. év július 6. -- 7693. sz. végzésével illetékességét megállapította; mert a kereset tárgyát a követelés alapjául szolgáló A. hitelesítet könyvkivonatban felsorolt keresk. ügyletből származott áruczikkek továbbadási szándékkal lett megvétele képezvén, s tekintve, hogy ezen a keresk. törv. 258, §. 1, p. alá eső ügyletből felmerült követelések feletti bíráskodás az eljárási rend. 5. §. értelmében a keresk, biróság illetőségéhez tartozik. Alperes sem m. panaszt adott be; mert felperes nem is állitotta, hogy alperesek bejegyzett kereskedők lennének; az eljárási rend. 5. §-sza pedig világosan rendeli második tételében, hogy a keresk. törv. 258. §. 1. p. szerinti ügylet csak akkor tartozik kereskedelmi illetőséghez, ha alperes bejegyzett kereskedő; mert felperes azt, hogy az A. számlabeli tételek alpereseket illetőleg keresk. ügyleteket képaznének nem bizonyította ; főleg miután felperes a min. rendelet 9. §-ban előirt szabványoknak sem tett eleget. A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette; „mert a kereset alapjául fektetett biztositási okiratból kitetszik, hogy panaszttevők azon árukat, melyeknek ára a kereset tárgyát képezi, kereskedésre, tehát továbbadási szándékkal vásárolták." „Eszerint a vonatkozó üzlet panaszttevő alpereseket illetőleg kereskedelmi ügyletet képez vén (keres. törv. 258. §. 1. p.) a birói illetőség az eljárási rend. 5. §. utolsó bekezdéséhez képest helyesen lett megállapítva." (1876. decz. 6. — 17281. sz. a) Valamely bejegyzett kereskedő s földbirtokos között termény vételi és szállítási ügylet keletkezvén, ez utóbbit illetőleg kereskedelmi ügyletet nem képez, ha a kereskedő mint vevő a földbirtokos azon állítását, mikép az ügylet közöltük egyedül saját termésére szorítkozott, tagadásba nem vélte. Mind a mellett, habár ily ügy mint kereskedelmi lelt is megindítva, a polgári biróság ílletéklelenségenek kimondása arra nézve törvényes alappal nem bírhat, ha az illetékes, mint a szerződés — teljesítés helyének bírósága. | Posszert János debreczeni bejegyzett keres| kedő — Sántha Imre tövizsdei földbirtokos e. 295. frt 89 kr. iránt a nagy-károlyi jbiróság mint keresk. biróság előtt sommás keresetet támasztott azon alapon, mert alperes neki 300 méter mázsa tengerit 4 frt 15 krjával eladott, május 31-ig a részegei vasút állomásához szállitandót, hová felperes a zsákokat küldi, a vételár pedig az átadás vagy is átvételkor fizettetik. — A zsákokat felperes még május 21-kén elszállitatta a erről alperest a feladási vevény közlésével értesítette; mind a mellett alperes talán a tengeri árának időközbeni emelkedése folytán — a szállítást nem teljesítette és a zsákokat A. szerint visszaküldötte; miért mo-it a szállítási költségeket, B. szerinti zsákhasználat diját, s C. termény csarnok árjegyzéke szerint a D. számlában felszámított árkülönbözetet követeli. Tárgyaláskor felperesi ügyvéd helyettes ebbeli minőségót nem igazolván felperes meg nem jelentnek nyílvánittatik Azután alperes kifogást emelt átalában a keresk. biróság s különösen a nagy-károlyi jbiróság i 11 e t ékessége ellen. Mert a kereseti ügylet alperesre mint földbirtokosra, tehát termelőre, ki csak saját terményeit szokta eladni, nem képezhet keresk ügyletet; azt h >gy termelő s a kereseti termény előállítására képes földbirtokkal bir — 2. •/. községi bizonyítványai igazolja — Másrészt lakására nézve illetőségét a tusnádi jbiróság képezi, — tagadása ellenében felperes részéről nem bizonyitatván, hogy a szállítás Részegére köteleztetett. Felperes képviseletében arra nézve, hogy a szállitás Részegére köttetett ki, alperes főesküvel kínáltatik meg. A jbiróság mintkeres k. biróság f. év okt. 30. — 7789. sz. végzésével illetőségét leszállította; mert 2. •/. bizonyítványai igazoltatott,hogy alperes földbirtokos s termelő, a termelőnek pedig saját termése eladásából származó jogügylete a keresk, törvény szerint keresk. ügyletnek nem tekintethetik, mit a Semmitőszék f. évi 15423. sz. döntvényéül is megerősített; annál inkább mert a felek közt szabályszerű áruszerződési kötés nem is létesült. Felperes semm. panaszszal élt; minthogy a 2. '/. bizonyítványai nem igazoltatott, hogy alperes saját terményét árusította el. Dd különben is a keresk. lörv. 258. §-szaként keresk. ügylet forog fenn, mert alperes beismerte, hogy felperes bejegyzett kereskedő s igv a tőle megvett tengeri nem saját házi szükségletére hanem nyerészkedésből továbbadási szándékból vétetett, mire a vett áru nagyobb mennyiségéből is következtethetni. Azt a rendes áruszerzesi kötés uem létesítése sem változtathatja meg, mert azt a köztüki levelezés pótolta, — a ker. törv. 311. §. szerint, pedig formaszerü írásba 1 i szerződés nem is szükségeltetik. A Semmitdszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) ; „mert habár a peres felek közt, a kereset kitételei szerint létrejött termény vételi és szállítási ügylet, melyből felperes mint bejegyzett kereskedő követelését származtatja, alperest mint földbirtokost s termelőt illetőleg kereskedelmi ügyletnek az okból nem tekinthető, mivel felperes alperesnek azon állitását, hogy az eladás é s szállítás egyedül alperes saját termésére szorítkozott, a tárgyalás során tagadásba nem vette; alperesnek e tekintetben a jbiróság mint keresk. biróság illetősége, — illetőleg hatásköre ellen kellő helyen tett kifogása tehát