Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 92. szám

368 folytatólagos biztosítási végrehajtásért folyamodott': | melyet a biróság f. év apr. 27. — 2397. sz. végzésével s | a perr. 338. §. alapján elrendelt és foganatosított. Alperes ezen végzés s eljárás e. se mm. panasz­szal élt. A Seniniitőszék azt elvetette ; „mert. a biztosítási foglalásnak, mennyiben a lefog­lalt tárgyak kellő fedezetet nem nynjtanak, folytatólag az adós más ingó vagyonára leendő elrendelést) s foga­natosítása a perr. szabályai által kizárva nincs; azon elleuvetés pedig, hogy az előbbi foglalás elegendő fede­zetet nyújt s a biztosítási foglalás ujabbi elrendelésének helye nem lenne, a perr. 344. §. szerint kifogások — nem pedig semm. panasz útjára tartozik, mert biztositást nyert fél a perr. 341. és 401. §§. szerint jogositva van a lefoglalt ingókat el is szállitatni, és mert az, hogy pa­naszló a foglaláskor elfogadható kezest állított volna, — mivel sem igazoltatik (187tí. nov. 3. — 14838. sz.) Alperes ezután kifogásokat adott be. A j biróság f. év május 18. — 2861. sz. végzésé­vel azon beadványt hivatalból visszautasította mint el­késettet, mert a b'ztositás a kérdéses ingóságokra még márczius 6-káo foganatosíttatott s ettől a kifogások be­adásáig 2 hó s 3 nap teltei tehát a 344. §. szerint el­késett. Felperes s e m m. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést 297. §. 12. p. alapán megsemmisítette s a jbiróságot utasította, hogy a kifogások felett tárgyalást tűzzön ki; „mert panaszló részéről f. év május 11-kén beadott kifogások a f. év május 6 kán kézbesített biztósitási vég­zés és emiitett napon azon végzés alapján eszközlött fogla­lás ellen levén intézve, — törvényes időben lettek be­adva és eszerint azok visszautasítása a perr. 332. §. elle­nére történt." (1876. nov. 3. — 16090. sz. a.) Jogeset. Valamely már több év óta működő pénzintézet életre va­lóságának , következve kibocsátandó részvényei minőségének megbír álásár a, a tartalék töke magassága nem egyedüli, s nem is kiválóan tekintetbe vehető adatot képez. — A tartalék töke magassága iránti tévedés tehát nem oly lényeges, hogy az arra fektetett adásvételi szerződés semmiségét vagy érvénytelenítését vonholná maga után. A n a g y- s z e n t-m i k 1 ó s i takarékpénztár — MezeyMór pesti ügyvéd által képviselt ,Angol­magyar bank; ellen a bpesti tszék előtt — a köztük létrejött adásvételi szerződós érvénytelenítése és 16500 frt megtérítése iránt 1873. novemberben pert in­dított, melynek rendes eljárás szerinti letárgyalása után — A bpesti törvényszéki, év jan. 31. — 9873. sz. a. ítéletével felperest keresetével elutasította és 150 frt perköltségben marasztalta — az ügyvédi munkadi­jak feleik irányában 150—150 frtban állapitatváu meg — következő indokokból: „Habár a válaszhoz G—g. alatt mellékelt okiratok­ból, melyek szerint a felperesnél jegyzett 100 dar. sze­gedi ,Forgalmi bank' részvények árával alperes köny­veiben felperest mint egyenes adósát terhelte, azon rész­vényeket felperestől depotba elfogadta, azokra felperes­nek előlegeket adott, — végre azokból felperes utalvá­nyára Oblát Lipótnak 25 darabot kiszolgáltatott; — kétségtelen hogy alperes ama részvények tekintetében szerződő és maga iráuyában kötelezett félnek egyedül felperest tekintette és e részben ama körülmény, hogy felperes azon részvényeket mások számára vásárolta, s hogy közbejárásáért 200 frt dijat vott igénybe, különb­séget annál kevésbé tehet, mert alperes azon előadását, mintha vételár egyrészót azon egyének fi/.ettek volna le, kiknek nevében a jegyzés történt, uem bizonyította s így felperesnek a részvények adásvételére vonatkozó szer­ződés megtámadnálására való jogosultságát tagadni nem lehetne." „Habár továbbá alperes beismeri, hogy a B. alatti hirdetmény tőle származik s ezzel tanusitatik az, hogy alperes midőn a szegedi ,Forgalmi bank' 2-ik kibocsá­tású 2000 darab részvényére nyilvános aláirást nyitott, 1872. évi deczemberben hírlapok utján azt hirdette, hogy nevezett banknak tartalék tőkéje mintegy 100,000 ftra rug, holott a C. okmány tanúságaként ama bank tartalék tőkéje 1872. év végén még csak 10000 ftot tett." „Habár végre alperes előadásából az is kétségtelen, hogy alperes magának a s/.egedi forgalmi banknak figyel­meztetései alapján tudta, hogy ama bank tartalék tőkéje 1872. év végén 100,000 ftot nem tett. s ennek daczára a Lloydban megjelent hirdetményt ki nem igazitatta s igy a részvények keletének elómozditására tudva valótlano­kat állított;" „minthogy mindezek mellett felperes aláírások el­fogadásáraalperestől A. szerint külön felszólítást kapott és ezen felszólításban a mintegy 100,000 frtuyi tartalék tőkéről említés sem tétetik, és felperes azt sem bizonyí­totta, hogy az A- alatti mellett neki küldött hirdetmény­ben — a Lloydban 1872. decz. 20-kán megjelent B. alatti hirdetmény az azon évi deczember 16-kán irt A. alatti levélhez mellékelve nem levén, — a tartalék tőke szinte mintegy 100,000 ftra tétetett s igy ő maga is al­peres által megtévesztetett volna." „Miután továbbá a ,Szegedi. Híradóban4 E. szerint megjelent hirdetmény a 100,000 frt tartalékról szinte nem tesz említést, és már ezeu körülmény egybevetve az A. alatti felszólítással, felperesnek figyelmeztetésül szol­gálhatott, hogy a dolognak utána járjon;" „miután továbbá valamely pénzintézet részvényei­nek adásvételénél a vevésre ösztönül nem annyira az in­tézet tartalék tőkéjének magassága, hanem főleg az szol­gál, hogy az intézet virágzik s részvényei jó árfolyam­mal biruak-e; és a 11. •/. alatti okirattal tanusittatik, hogy a szegedi ,Forgalmi bank' első kibocsátású egyen­kint 100 frtról szóló részvényei azon időben midőn a kibocsátásokra aláírás történt, 260 — 262 frton keltek és ebből arra, hogy felperest, illetve megbizóit az aláirásra nem a tartalék alap, hanem a magas árfolyam birta lé­gyen, annál alaposabban következtethetni, mivel felpe­res a szerződést magára nézve akkor is kötelezőnek tar­totta, midőn a szegedi Forgalmi bank mérlege és tarta­lék tőkéje az 1873. márcziusban tartott közgyűlés foly­tán köztudomásra jutott; sőt a megvett részvényekre alperes banktól előlegeket is vett fel, s az adásvételt csak is akkor támadta meg, midőn 1873. év nyarán be­következett pénzválság következtében a szegedi Forgalmi bank részvényei is tetemes árcsökkenést szenvedtek." „Felperest a saját tényeivel megerősített adásvételi szerződés megsemmisítésére s a fizetett vételár visszafize­tésére irányzott keresetével elutasítani stb. stb. kellett." Felperes felebbe z vén — A bpes t i k i r. tábla f. máj is 30. — 14922. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom