Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 91. szám

Budapest, 1876. péntek, november 24. 91. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Keresk. jogi döutvényck. — Jogeset: Közbejárási dij követelhetése. — Semmitöszéki döntvények. Kereskedelem jogi döntvények. A birói illetőség megállapítására alapos indokul nem szolgálhat azon érv, hogy valamely szerződésileg kikötött bíróság határozatai külföldön végre nem hajthatók. ily pusztán czelszeriiségi ok legkevésbé sem szolgálhat törvényes alapul arra. hogy a felek kölcsönös megállapodása folytan külön bírósághoz utasított per, — ezen bíróságtól etvona tassek, s oly bíróság elébe vitethessék, mely a szerződésszerű bíráskodást — farum contractus — nem gyakorolhatja. G old A cl o 1 f pesti kereskedő — M e h r 1 a n d e r mint a berlini .InternationaleHandelsgeselschaft' czég felszámoló bizottsági elnöke e. a bpesti váltó keresk. tsiék mint keresk. biróság hoz*) 3279 tallér s 48 g. iránt pert indított — mely összeget A. levél szerint különböző Budapesten kötött keresk. ügyletekből származott árkülöubozet czimén és pedig Berlinben 2996 tall. 24 gr. és a stettini fiók banknál 283 tallér 24 gr. tartozott volna még 1873. évben fizetni, mire jogutódja a felszámoló bizottság kötelezendő. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt tagadván, bogy köztük Bpesten oly keresk. ügylet jött volna létre, melyből kifolyólag bárminek ottaui teljesítésére, vagy a kereseti összeg ottani fizetésére magát kötelezte volna, akár a berlini fő czég akár stettini fiókja. Tagadja azt is, hogy az A. levél eredetije birtokában léteznék. — Előadja azután, hogy buza vásárlási ügyletek csakugyan létesültek közöttük; mert 2 — 4. sz. a. kötlevelek szerint Berlinben felperesnek 17000 tnázsa búzát adott el 3 részletben, és viszont beszámitásul vett Berlinben alperestől szintén 17000 ezer mázsát, (5. sz.) de minden kötlevelekben nem csak az van felemlítve, hogy az ügyletek Berlinben jöttek létre, minthogy a vétel ajánlat elfogadásával, s pesti ügynöke Mautner értesítésének vételévél, a kötlevél mindig Berlinben állitatott ki, s igy küldetett le Pestre, — hanem azonfelül az is kiköttetett, hogy Berlinben teljesitendők — felperes oly állást foglalván el a szerződés teljesítés tekintetéből, mintha Berlinben laknék. Egyszersmind magokat a kötlevelekre nyomtatott feltételekben (13. §.) világosan minden peres kérdésre nézve a berlini vagy a pesti áru tőzsde válaszott bíróságának vetették alá. Más bíróságot tehát nem lehet igénybe vennie, annál inkább mivel a pesti tőzsde bíróság az 1870. II. t. cz. szerint köz kötelező ítéletek hozatalára jogosittatott. — A mi a kereseti összeget illeti az a.2—5. sz. ügyletek legotnbolyitásából eredt, melynek folytán felperesnek 6. sz. a. számla lett megküldve, mely szerint 1873. aug. 30-kán *) Sajnáljuk, hogy ez úttal is, a közlött megsernmisitési esetekben, a bpesti váltó keresk. tszék eljárásában ismét több rendbeli szabálytalanságot kell előtüntetnünk. felperesnek nála csakugyan 2996 tallér 24 gar. követelése volt; de felperessel más üzleti összeköttetésben is állván mindezek 1873. okt. 19-kéji akkép tisztáztattak, hogy a kereseti összeg levonása után felperes maradt meg 2066 tallérral s 20 grral adósa, mire nézve a pesti tőzsde bíróságnál még 1873. évben be is perelte 7. sz. számla alapján — hol el is marasztaltatott. A stettini fiók üzletet 283 tall. 24 gar. illetőleg szinte tagadja, hogy azzal oly ügylet köttetett volna mely a bpesti tszék illetőségét megállapíthatná. A bpesti keresk. tszék f. év sept. 11. — 91872. sz. a. hozott végzésével az illetékességi kifogást elvetette. Indokok: „ Jóllehet a 2 — 5. buza-szállitási szerződésekben, melyekből ezen kereset eredetét veszi, a felek magokat a berlini s pesti tőzsde bíróságok Ítéletének vetették alá: még is ezen keresk. tszék illetősége megállapítandó volt; mert a buza-szállitásból felmerült árkülönbözetek iránt a bpesti tőzsde bíróság már ítéletet hozott, s ezen keresetnek alapjául azon ujabbi körülmény szolgál, miszerint alperes czég D. szerint 1875. jul 23-ról felperest 5033 tallér és 8 garas iránt nyugtatványozván, — ennélfogva felperes magát jogosítottnak véli az A. okmány szerint alperesi részről beismert s a még külön követelésbe vett 283 tallár és 24 gar. követelésére. Ezen ujabban felmerült peres kérdés iránt pedig a börze bíróság kikötve nincsen." „Ugyanazért tekintve, hogy amennyiben a felperesi követelés az érdemben valónak találtatnék — a fizetés helyéül, minthogy ellenkező nincs kikötve — Budapest mint felperes lakhelye tartandó; ennélfogva ezen bíróság helyi illetősége a perr. 33. §. értelmében megállapítandó volt." Alperes semra. panaszszal élvén — A Sem mit ősz ék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.) s a tszéket illetéktelennek nyilvánította. Okok: „Felperes a kereskedelmi tszék bíráskodását azért vette igénybe, mivel szerinte a szerződésileg kikötött budapesti tőzsde biróság ítéletei külföldön végre — nem hajthatók, — s nem azért mivel a keresetbeni követelés iránt a tőzsde biróság kikötve nem volna." „Ehhez képest a tszék illetőségét megállapító neheztelt végzés abbeli indoka: miszerint a fenforgó peres kérdés iránt a börze biróság kikötve nincs, a kereseti 2996 tallér 24 gr. követelés tekintetében, ner^n a felek előadásaiból meritetett s azért az alperes megtámadásával szemben — meg nem állhat." „Mi pedig felperesnek, a tőzsde biróság határozatainak külföldöni végrehajthatatlanságából következtetett érvelését illeti, azt a semmitőszék alaposnak nem ismerheti el; „mert a birói illetőségi kérdésre nézve, minden 91