Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 87. szám

348 Bárány s Ghünfeld bpesti Jbejegy. kereskedői | czég — Polláck Károly aradi lakos s kereskedő e. | 549 frt 5 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bírósághoz keresetlevelet adott be, — A hi'.elesitett könykivonat szerint megrendelt, Vingára szállított s ott átvett áruk ára fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogásai élt — tagadván a kereseti üzletnek létezését s különösen, hogy kereskedő lenne, s hogy a kérdéses áruk továbbadási szándokkal szereztettek volna. — Jelen kereset a keresk. tszék illetőségéhez csak akkor tartoznfek, ha igazoltatik, hogy alperes bejegyzett kereskedő s őt illetőleg kereskedelmi ügylet forogna fenn. (Kijárási rend. 5. §. 2. p) mely kellékeknek lételét felperes nem igazolta. Felperes részéről különösen megjegyeztetik, hogy a továbbadási szándék kétségbe nem vonható, mert nem lehet vélelmezni, hogy 549 frt értékben több száz méternyi kézmű áruk saját használatra vásároltathattak volna. És alperes, ha tagadja a fentebbi kellékeket, nevezetesen hogy nem kereskedő — tartozott volna igazolni, hogy hát mi foglalkozása van; mint a/.t is, hogy a vásárolt árukat mire forditotta. A bpesti kereskedelmi tszék f. év sept. 4. — 92938. ez. a. végzéssel birói illetőségét megállapitotta, és sept. 12 re tárgyalást tűzött ki; .,mert alperes részéről abirósági hatáskör szempontjából emelt illetőségi kifogást mellőzni kellett, mivel azon körülméuy magában véve, hogy alperes két hónál rövidebb idő alatt 760 frt 84 kr. értékű árukat vett, — teljesen megállapítja azon jogszerű elő véleményt, miszerint alperes az árukat nem saját használatára, hanem továbbadási szándokkal vette „ezen veiei^m ciieueuv.. -.i(,»r.«t *-ofVioltA a hiznayitás arra nézve, hogy A. alatti könyvkivonatban felhő zott árukat saját használatára vásárolta; mire nézve azonban semmi bizonyítékot fel nem hozott s igy a vé tel a keres. törv. 258. §. 1. p. értelmében alperes részéről kereskedelmi ügyletet kép?z, mint ilyen pedig az eljárási rend. 5. §. utolsó pontjaként a kereskedelmi bíróság hatásköréhez, még pedig figyelemmel a perr. 35. §. 2-ik kikezdesében foglalt intézkedésére — ezen tszék illetőségéhez tartozik." Alperes sem m miségi panaszt adván be. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s felperest keresetével a rendes polgári bíróság elébe utasította; „mert felperes részéről alperesnek tagadott kereskedői minősége nem igazoltatott; annak vélelmezésére pedig, hogy a kérdésbeni állítólagos vásárlások továbbadási szándékkal történtek, azon körülmény, hogy azok értéke 549 ftra jegyzékeltetett, egy magában törvényes alapot nem nyújt, miután a kereset mellett felhozott számlából az áruknak sem misége sem mennyisége ki nem tűnik 8 felperes ezen hiányt utólag sem pótolta, mennyiben egyik későbbi perbeszédében csak mellesleg és szintén határozatlanul emliti, miszerint a vásárolt dolgok több száz méternyi kézmű árukból állottak volna." (1876. november 2. — 17481. sz. a.) A keresetiedéiben a tulajdonhépeni jogalap meghatározása hiányozván, s ezen hiány az 1840.15. t. cz. Í06. §. d. pontja kéllékeinek meg nem felelő könyvkivonat állal sem pótoltatván, a peres jogügylet természetének birói meghatározására minden biztos alap hiányzik. Krausz J. pesti bejegy. váltóüzleti czég mint a Krausz testvérek czég jogutódja — Adler Henrik pesti kereskedő az Adler Fülöp s fia ozég egyedüli birlalója e. 855 frt 70 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bírósághoz rendes keresetlevelet adott be, előadván: mikép alperes nála állam-bank s iparválalati papírokat vásárolván, azokat depotban nála hagyta olyképen, hogy azon megvett és számlájára felperesnél debotban hagyott papirok után jött nyereség részére legnagyobbrészt készpénzben kifizettetett; míg nem a beállt árcsökkenés folytán a papirok f^nmaradt része alperes beegyezésével eladatott. — Ezen papirok vétel s eladásából származott ügylet folytán alperes az A. könyvkivonat szerint felperesnek 855 frt 70 krral lett adósa. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert ő nem bejegyzett, de nem is kereskedő; és a kereset tárgya nem kereskedelmi ügylet (258. §. 3. p.) mert nem értékp ipirok megszerzése, hanem egyszerű pénzkölcsönzési müvelet forog szóban, melynek jogi természetén nem változtat az, hogy fedezésül értékpapírok adattak át. A bpesti kereskedelmi tszék f. év sept. 4. — 95658. sz. végzésével birói illetőségét megállapitotta; mert felperes keresetét állam-bank — s iparpapirok adás s vételéből származott követelésre állapítja ; a kereset jogalapja tehát kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok adásvétele. — Miután pedig a tárgyi illetőség megállapitásánál jelen esetben a kereset jogalapja az irányadó; s miután a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok adásvételéből felmerült keresetek elbirálása az eljárási rend. 5. §. 1. p. szerinf kereskedelmi bíróság hatásköréhez tartozik; az illetőségi kifogást elvetni kellett. Alperes se mm. panasszal élt; melyben ismételi £a fentebbi védveit, hogy t. i. a kereset jogalapját nem a papirok adásvétele, hanem a depót — ügyletből származott pénzkölcsön visszafizetése képezi — minek tárgyi illetősége nem a kereskedelmi bíróságé. A Semmitőszék a bpesti keresk. törvényszék végzését a megelőző eljárással együtt a perr, 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a keresetlevelet felperesnek esetleges kijavítás végett visszaadatni rendelte;*) „mert a kereset a perr. 64. §. követelményeinek nem felel meg ; mennyiben abban azon tények, melyekből a követelés származtatik, idő rendszerint teljesen s világosan kitéve nincsenek ; s különösen az : váljon a keresetbeni összeg értékpapírok vételárát vagy az azokra kiszolgáltatott előlegezéseket képviseli-e — határozottan meg nem jelöltetett." „Ezekhez képest a keresetben a tulajdonképeni jogalap meghatározása hiányozván s ezen hiány az A. alatti könyvkivonat által — miután ennek bejegyzései a jogezim tekintetében az 1840. 15. t. cz. II. Rész 106. §. d. pontja kiváualmának meg nem felelnek — sem pótoltatván: ezen okokbói a peres felek között fenforgott kérdés*) Sajnálatra méltó dolognak tartjuk, hogy az ország egyetlen önálló kereskedelmi szakbirósága oly határozatokat hoz, melyeket úgyszólván tömegesen meg kell semmisíteni. — Elismert tény, mikép ugy a váltó kereskedelmi - mint a bpesti kir. törvényszék kitünö elnök vezetése alatt áll; ez azonban mint most már a tényekből látjuk épen nem elégséges a tökéletesb igazságszolgáltatás előállítására, — kétségtelenül az elégséges és eléggé képzett szakerők hiányában. — Különben e tárgy oly fontos, mikép közelebb részletesen veendjük fejtegetés alá.