Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 81. szám

326 Abpestitörvényszékf. év april 10 — 61978. sz. a. ítéletet hozott, és Kremsz Istvánt, ugy is mint kiskorú gyermekei ter. s törv. gyámját valamint a másik két alperest és pedig utóbbiakat elhalt anyuk Kremsz Istvánné, szül. Heickel Mária utáni örökségük erejéig a kereseti összegben, ugy 60 frt perköltségben elmarasztalta. Ezen itélet e. másod s 3-ad r. alperesek semm. panaszszal éltek. A Semmitőszék annak helyt adott — és — „tekintve, hogy a mennyiben a perben vita tárgyát képezte, váljon felperesi követelésre nézve 1-ső r. alperes elhunyt neje, illetőleg 2 od 3-ad rendű alperesek annya adóstársi minőségben jelentkezik-e, — első" r. alperes érdeke kiskorú gyermekei érdekével összeütközik s igy ő a perben kiskorú gyermekeit, kiknek nevében különben sem adott be periratokat, nem képviselheti; a miért azon kiskorúak képviseletére ügygondnokot kellett volna rendelni; illetőleg már a keresetet a kinevezendő ügygondnok ellen kellett volna intézni;" „tekintve továbbá, hogy az itélet alperesek kötelezettségét szabatosan meg nem határozza, minthogy alperesek egyetemlegesen marasztalva nem levén, azon kérdés megoldatlanul maradt: hogy a követelésnek hányadrészét tartozik mindegyik alperes fizetni; hogy továbbá 2-od 3-ad r. alperesek anyai örökségük erejéig marasztaltattak el, a nélkül, hogy az örökség misége s mennyisége tisztába hozatott volna; — mely kérdések eldöntése előtt az itélet sem nem érthető, sem nem végrehajtható," „tekintve végre, hogy maga a keresetlevél sem bir a perr. 64. §-ban előirt azon kellékkel, hogy az, arra nézve, miként legyenek alperesek a követelt összeg megfizetésében elmarasztalandók, szabatos kérelmet foglalna magában ;a „ezeknél fogva a neheztelt Ítéletet a megelőző eljárással együtt a 297. §. 10. és 15. p. alapján, részben a 304. §. alkalmazásával hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet kijavítás végett visszaadatni rendelte." (1876. oct. 4. — 11768. sz. a.) A végrehajtási zálogjog bekebelezését elrendelő végzés jóval alperes elleni csőd nyitás után keletkezvén, az a csődtömeg perügyélőjének kézbesítendő. Kún Sándor ügyvéd — Mázás János és Pál e. végrehnjtást tett folyamatba, melyben a pes tvidéki tsz ék f. év márcziu9 11. — 4658. sz. a. árverést rendelt el. Időközben alperesek csőd alá esvén, a esőd perügyelő az árverést rendelő végzés e. semm. panaszt adott be. ASemmitőszék az árverést rendelő végzést megsemmisítette (397. §. 21. p.) s a végrehajtási zálogjog telekkönyvi keresztülvitelét elrendelő 12317/1875. számú végzést az időközben csőd alá került alperesek tömege perügyelőjónek kézbesitetni rendelte; „mert az említett végzés jogérvényre emelkedése előtt, az árverés elrendelhető nem volt; s miután azon végzés jóval a csőd nyitás után hozatott; a csőd tartama alatt keletkezett minden bírói intézkedésekről pedig, melyek a tömeget érintik, a perügyelő okvetlenül értesíteni kell." (1876. oct.J 5. — 12401. sz. a.) | A bár szóval előterjesztett kereset folytán jővén létre az | egyesség, az a bíróság előtt létrejött egyességnek tekintendő. Ily egyesség alapján kérelmezeti végrehajtás elrendelése a bíróság által meg nem tagadható. Torna Juon — Golea György e. bizonyos tartozás megfizetésére a m.-bándi j bir ós ág előtt pert inditott, melynek folyamában köztük bírói egyesség jött létre. Ennek alapján felperes végrehajtásért folyamod o t, t, melyet azonban a jbiróság f. év jul. 30. kelt végzésével visszautasította, miután az egyesség létrejötte előtt per nem volt folyamatba téve (perr. 345. §. e. f. pontja.) Felperes ez ellen semm. panaszt emelt, mert az 1875. decz. 28-kán az egyesség felett felvett jkönyv tartalmából kitűnik, hogy az egyesség előtt szóval előadott kereset inditatott; arról pedig, hogy ezen kereset feletti jkönyv eltévedt s fel nem találtatik, felperes nem tehet. A Semmitőszék annak helyt adva, a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.j „mert az 1875. decz. 28. felvett jkönyv szerint, a szóval előadott kereset folytán jött létre az egyesség, melynek elfogadásával felperes a pertől elállott, ezen a per folyamában a bíróság előtt létrejött egyesség alapján tehát a perr. 345. §. /. pontja szerint a végregrehajtás elrendelendő levén,a bíróság azt helytelenül tagadta meg." (1876. okt. 4. — 14836. sz. a.) Birói kinevezések: A király birákká: a budapesti törvényszékhez: Bizaglich Sándor budapesti büntető járásbirósági albirót; a szabadkai törvényszékhez : Graff Károly tapolczai járásbirósági albirót; a trencséni törvényszékhez : Valkovazky Elek szatmár-németi járásbirósági albirót, és a miskolczi törvényszékhez: Jesze Vilmos ottani alügyészt; továbbá járásbirókká: a zsablyai járásbírósághoz: dr. Ho r váth Géza újvidéki alügyészt; az edolényi járásbírósághoz: Fekete Zoltán ugyanottani járásbirósági albirót; a csornai járásbírósághoz : Mayer Lajos soproni járásbirósági albirót; — albirákká: a bajai járásbírósághoz: Kálosy József szegedi törvényszéki jegyzőt és Szondy Mátyás budaposti köz- és váltóügyvédet; a nezsideri járásbírósághoz: Fehér pataky Vésztőn nyugalmazott megyei törvényszéki jegyzőt; a hódsági járásbírósághoz: Tillinger Sándor zombori köz- és váltó ügyvédet; végre ügyészszé a szabadkai törvényszék mellé: Sátor Jenő ugyanottani alügyészt nevezte ki. Áthelyezések : A király C s i k y Lajos miskolczi kir. törvényszéki bírónak a mezöcsáthi kir. járásbírósághoz járásbirói minőségben, továbbá Bekk Jakab verseczi kir. járásbirósági albirónak a biliéti, — P a p p Dániel kecskeméti kii-, járásbirósági albirónak a nagykőrösi és Jónás Ferencz hosszufalusi kir. járásbirósági albirónak a sepsi-szent-györgyi kir. járásbírósághoz eddigi albirói minőségükben leendő áthelyezésüket megengodte. As ügyvédi kamarákból: A b.-g y a r m a t i kamara részéről közhírré tétetik, hogy Niczky Pál erdŐ-tárcsai lakos ügyvéd a karaarai területéről történt elköltözése folytán, az ügyvédi lajstromból kitöröltetett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdouos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ás vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai órtékber.— Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.