Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 75. szám - Adat igazságszolgáltatásunk lassu menetéhez

301 A bejegyzett kereskedőnek valamely kereskedő ellen kereskedelmi ügyletből származó követelése azon keresk. bíróság előtt érvényesíthető, melynek székhelyén az ügylet kötésekor kereskedelmi telepe létezett. Hirschl J ó z s e f bejegyzett kereskedő Szatmíirott — (Irosz József nagykárolyi terménykereskedő e. 170 frt 73 kr árkülönbözet s jár. erejéig a szatmárnémeti jbiróság mint kereskedelmi birósághoz sommás keresetet adott be előadván : mikép, A. konyvkivonat tanúsága szerint alperessel több rendbeli ügyletet kötött, és ezek közt f. év 22-éu 10,000 kilo vagyis 100 mázsa tengeri vételt mázsáját 4 frt 35 krjával, melyet május végéig köteleztetett átadni. Ezt azonban a határidőre nem teljesítvén, felperes kénytelen volt mástól vásárlani 100 mázsa tengerit, és pedig minthogy az ára felment 6 frt 60 krjával, miáltal 225 frt. valóságos kárt szenvedeti s a mire alperes csak 51 frt 27 krt fizetett. Tárgyaláskor felperes előzetesen C alatt hitelesített könyvkivonatot mutat fel, melyből kitűnik, hogy alperes neki csak 53 frt 6d krt fizetett; minélfogva követelését 171 frt 31 krra emeli fel. Alperes illetőségi kifogást emel, mert a becsatolt künyvkivonat nem rendes, és nem szabályszerűen vezetett könyvből vetetett; a mennyiben az A. alattiban jelzett június 7-ki bejegyzés a C. alattiban elő nem fordul és a C alattiban előforduló július 7-ki tétel viszont az A. alatti kivonatban nem látható. A könyv rendetlen vezetése abból is kitűnik illetőleg igazoltatik, hogy a felmutatott 2. sz. levélben 111 frt 31 kr. — az A. alatti kivonatban 17 ) frt 73 krra s a C. alattiban már 171 frt 31 krra számítja követelését. Kifogást tesz az iránt is, hogy felperes bejegyzett kereskedő lenne. A jbiróság az illetőségi kifogásnak helyt adott s keres, birói illetékességét leszállította következő indokokból : „mert felperes keresetében a kereseti követelést kereskedelmi ügylet felett kötött szerződésnek, az alperes által állítólag nem teljesítéséből származtatja; követelésénekjogalapját tehát 1 JU m. tengeri iránt kötött szerződés képezi, s a követelés ezen jogügylet folyománya ;" ..mert felperes maga sem állítja, hogy ama tengeri szállítás, illetve az e tárgyban kötött szerződés alperes általi teljesitésének helye ezen biróság területére állapitatott meg; az alperesi azon állítást pedig, hogy a szerződés kötés helye N.-K4roly, teljesitési helye pedig a n.károlyi indóház — be nem ismeri; a felek ebbeli megállapodása tehát előadásaikból kivehető nem levén, a teljesítés helye a keresk. törv. 322. §. m'isodik bekezdése szerint alperes lakhelyére megállapítottnak tekintendő;" „mert a szerződéi telje ütésének elmulasztásából eredő kár, jelen esetben árkülönbözet iránti jelen kereset elbirálására, a perr. 35. §. első bekezdéseként, a teljesítés helyének bírósága lehet illetékes; annál inkább mert j den kereseti követelés összege csak a biróság által állaz pitható meg s igy mint ilyen a kereskedői könyvbe határozottan nem, — s csak az ügylet megkötésére szerepeltethető; s mert habár a keresk. törv. 25. §. a kereskedő ügyleteinek könyvébe bevezetését rendeli, — még is IV. fejezetében a szerződés teljesitésének helyéről külön s önállóan intézkedik— kétségtelenül azért, hogy a szerződésből kifolyólag származó keresetek illetékes birósága megállapítható legyen, s kétségtelen bizonyítékául annak, hogy a szerződési peres kérdések eldöntése, a könyvkivonati vagy számlabeli követelések érvényesítésénél, a bírósági illetékességre nézve is különbözik ." „Kzen indokokból a; illetékesség elleni kifogásnak helyt adni kellett." Felperes a jbirósági végzés e. s e m m. panaszt adott be. A Semmi tőszék a jbiróság végzését a 297. §. 5. p. megsemmisítette, annak ez ügybeni birói illetőségét megállapitotta; „mert felperes mint bejegyzett kereskedő alperes szintén kereskedő ellen a keresk. törv. 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletből származó követelését az eljáró biróság területén rendesen vezetett könyvének hitelesített kivonatára állapitván, az eljárást szabályozó minist, rendel. 7. §-szának 1. pontja s az 1. §. által fent irtott 1868. 54. t. cz. 93. §-szának 9. pontja és 30. §. értelmében azért is illetékes, mivel az ügylet megkötésekor a hitelezőnek kereskedelmi telepe a biróság székhelyén volt (keres. törv. 3 M. §.) — alperes tehát a fizetést itt teljesíteni köteles." (1876. sept. 19. — 16087. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Hivatalból észlelendő semmiséget képez ha a sommás biróság a helyett, hogy a tényállást a felekhez intézendő kérdések által tisztába hozni igykezett volna, azoknak 49 lapra terjedő 18 alakszerű perbeszéd jegyzőkönyvbe iktatását megengedte. Gránitz Pál s társai — Horák András e. a ráczkevei jbiróság előtt 6 frt 20 kr. iránt sommás pert indítottak, melynek hosszadalmas tárgyalása után a jbiróság f. év márczius 18-kán Ítéletet hozott, mely ellen felebbezés használtatott. A kir. tábla június 20 kán kelt felterjesztésével ez ügyet hivatalból észlelt semmiség alapján a Semmitőszék elébe hozta; mert az első biróság a sommás perek tárgyalására vouatkozólag a perr. 117. §. rendeleteit teljesen mellőzte. A Semmitőszék a jbirósági ítéletet megelőző egész tárgyalási eljárással együtt (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette s a jbiróságot utasította, hogy ujabb tárgyalási határnapot tűzzön ki s azon a 117. §-ban előirt szabályok szerint járjon el s a mennyiben a tárgyalás czéljából szükségesnek találná, a perr. 83. §-szát vegye alkalmazásba; „inert az eljáró biróság azáltal, hogy a sommás perek tárgyalásának módját szabályozó 117. §. rendeletét teljesen mellőzve, a helyett hogy atényállást a felekhez intézendő kérdések által tisztába hozni igyekezett s azt maga röviden jegyzőkönyvbe foglalta volna, a sominás per természetével ellenkezőleg, a feleknek 49 lapra terjedő 18 alakszerű perbeszédnek nagy részben alig olvashatólag jkönyvbe igtatását engedte meg — a perr. 297. §. 1. p. alá esö* szabálytalanságot követett el." (1876. aug. 23. - 13153. sz. a.) Az engedmény felperes s az engedményező közti jogviszonyban a szabad bíró választásra kiterjedőnek nem levén tekinthető, — az engedményező irányában csak a személyes bírósági illetőség állapitható meg. Puchli Eleonóra — Bugarszki Vasza e a törő k-k ánizs a i jbiróság előtt sommás pert in 75*