Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 73. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 3. [r.]

292 kötelem s a kötelmek körül fennálló jogszabályok természetéből folyik, hogy a hitelező követelését az egyetemleges adósok egyikének vagy másikának elengedheti, de azért a többieken az egészet megveheti; hogy azok egyikét vagy másikát az egyetemleges kötelezettség terhe alul kibocsáthatja, a nélkül, hogy e miatt a többiek egyetemlegessége irányában a legkevésbé is csorbát szenvedne; s hogy végre, a hitelező keresetének egy vagy több egyetemleges adóstárs ellenébeni elutasítása, vagy — mivel egyik adós a köztük fennforgó viszonynál fogva reá eső részt már lefizette — a kereset substratumának leszállítása, a keresetnek a többi ellenébeni elutasítására, az egyetemleges kötelmi viszony felbontására s illetve a részfizetést szolgáltató adós teljes fel mentésére, soha semmi szin alatt oknl nem szolgálhat. Az egyetemleges kötelezettséget vélelmezni nem szabad, kikötni pedig ott, hol a törvény különben is egyetemlegességet állit fel, nem szükséges. Az egyetemlegességet a következő kifejezésekkel: „egyete.aleg," „egyetemlegesen," „insolidum" „egy a többiért," „egy mindnyájaért" szokás megjelölni. Az egyetemlegesség perjogi oldalát tekintve, még a következőket tartjuk szükségesnek megjegyezni. A hitelezőnek, mindaddig, mig követelésére nézve teljesen ki nem elégíttetett, jogában áll követelése iránt az egyetemleges adósokat, tetszése szerint mind, azok közül többet vagy egyet megperleni s a megtámadott egyetemleges adós nincs jogositva a felosztás jótéteményét követelni vagy azt, hogy egyetemleges adóstársai beperelve nem lettek, kifogásul felhozni ; de oly kifogásokkal, melyeket magából a jogügyletből meríthet, vagy melyek őt vagy vele adóstársait közösen illetik, sikkerrel élhet. Hogy mindez részint az egyetemleges kötelem alatt lappangó több kötelem önállóságából, részint pedig abból, hogy az egyetemleges adósok egyenkint is az egész követeléssel tartoznak, folyik, — a fentebbiek után tán mondanom is fölösleges. Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedő segédek fizetés s más járandóságok iránti kereseteik, a mennyiben az előzetesen általuk megkeresett iparhatóság határozataival meg nem elégednének, minden korlátozás nélkül a járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak. Szabó István paksi fakereskedő segéd — Tegzes Kálmán fakereskedő e. Pakson 600 frt évi fizetés, 60 frt lakbér és 22 frt fizetési hátralék megtérítésére a paksi jbiróság mint kereskedelmihez keresetlevelet adott be, melyben előadja mikép alperes által 3 évre 600 frt évi fizetés s természetbeni lakás kikötésével kereskedői segédnek felfogadt.atott, s állását 1874. jan. l-jén el is foglalta, melynek 1876. vége g kellett volna szerződésszerüleg tartania. Azonban két év után alperes egyoldalulag megszegte a szerződést, felperest házából kitiltotta s 1876. évre fizetését megtagadta kijelentvén, hogy tovább segédjének nem tekiuti; azonfelül 1875. évi fizetéséből is még 22 írttal hátralékban van. — Mindenekelőtt az ipar törvény 98. §. értelmében a d.-földvári szolgabírósághoz mint iparhatósághoz folyamodott panaszával, de ott azzal elutasittatott; minek folytán most a kereskedelmi birósághoz kellett keresetével járulnia. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert az eljárási szab. 1. § 2. pontjaként keresk. ügyekben is a perrend szabályai követendők; ennek 93. § a. p. szerint pedig a jbiróságok csak 300 ftig bíráskodhatnak, ha csak b. p. szerint a sommás eljárás nem köttetett ki; mi itt nem forog fenn. — Igaz ugyan, hogy p.z eljárási rend. 7. §. 2. pontja, a keresk. törv. 55. §-szában az iparhatóságokhoz utasitott ügyekben, a határozataikkal meg nem elégedő félnek kereseteire a jbiróság hatáskörét kiterjeszti, de nem tesz emlitést arról, hogy azon hatáskör határozatlan összegig kiterjesztetnék; tehát a jbiróság illetősége ily ügyekben is a 93. §. a b. pontjái szerint korlátoltatik. A jbiróság mint keresk. biróság f. év febr. 3-kán kelt végzéssel birói illetőségét megállapította; miután a keresk. eljárási rend. 7. §. 2. p. szerint a jbiróság illetősége kiterjed a keres. törv. 55. §. értelmében az iparhatóságokhoz utasitott azon ügyekre, melyekben a határozataikkal meg nem elégedő fél a bíróságokhoz fordulhat keresetével és pedig minden korlátozás nélkül. Mig az eljárási rend. 7, §-szának alperes által idézett 1-ső pontja csak a keres. törv. '258. 259. §§-s/.ában jelzett s ide nem tartozó kereskedelmi ügyletekre vonatkozik. —• Az elj. rend. 2. 1. p. szerint a perrend szabályai ke resk. bíróságok előtt csak a ker. törv. kivételei mellett alkalmazandók; és ily kivételt képez az eljárási rend. 7. §. 2. pontja is. Alperes ezen végzés e. semm. panaszt adott be, melyben ismételi azon érveit, melyeket tárgyaláskor használt az illetőség ellen. A Semmitőszék azt — „tekintve a perrend 93. §. k. p. és a keresk. eljárási rendelet 7. §. 2. pontjának világos tartalmát — elvetette ;" „ugyanazon fél felebbezése folytán a periratokat kir. táblához áttétetni rendelte." (1876. sept. 12. — 9256. sz. a.) A kereset halmozottság esete nem forog fenn, ha a keresetieveiben foglalt követelések részvény vásárlásból s azzal összefüggő pénzkölcsönzési s elölegezési ügyletekből származtatnak. A részvény szerzés feltétlenül kereskedelmi ügylelet képezvén, a keresk. illetőség megállapítására nem szükséges^ hogy alperes bejegyzett kereskedő legyen. A ,Magyar át alá nos hitelbank4 Pesten — Schlesinger Ignácz helybeli bej. nyomdatulajdonos e. 8627 frt 75 kr. iránt a b pesti váltó ker. tszék mint kereskedelmi biróság előtt pert inditott, minthogy alperes által részvény vásárlásokkal volt megbízva, ezt teljesítette, ugy azzal kapcsolatosan előlegezéseket készpénzben, valamint kölcsönöket is szolgáltatott alperesnek, melyek összesen 10 ezer néhány szász ftot tettek, melyekre 2000 frt fizettetett általa ; s minthogy a többit megfizetni — ismételt sürgetések után is — vonakodik. (A1 alatti könyvkivonat szerint.) Alperes tárgyalásnál illetőségi kifogással élt, melyet főkép arra állapitott, hogy a kereset halmozottnak tekintendő, miután több követelést tartalmoz, melyek nem ugyanazon jogalapból, nem is hasonnemü ügyletekből keletkeztek, a részvény vásárlás, pénzkölcsön, s előlegezés különböző jogczimeket képezvén ; miért a perr. 66. §-ként már hivatalból visszautasitandó lett volna. — De azok mindenikére a keresk. biróság nem is illetékes, mert a ker. törv. 285. §-sza csak az értékpapírok vételét s más megszerzését sorolja keresk. ügyletek 1 közzé; tehát a pénzkölcsön s előlegezések nem sorolha| tók a kereskedelmi illetőség alá. A kereskedelmi üzlet