Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 4. szám - A képviseltetés és helyettesítésről sommás perben

Budapest, 1876. kedd, január 18. 4. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Képviseltetés s helyettesítés. — Váczi püspök ügye. — Semm. döntvények. — Kinevezések. f A képviseltetés és helyettesítésről sommás perben. Török János úrtól. Köztudomású tény a szakkönzönség előtt, hogy biróságaink, bizonyos, a polg. tk. rdts. által nagyon is átalánosságban s ép azért a legtöbbször elég hiányosan szabályozott alaki kérdések gyakorlati keresztülvitele közül, különösen pedig azoknak a törvény által nem, vagy nem eléggé világosan és határozottan szabályozott mellék körülményei tekintettében, rendkivül szeretnek kötelező alaki szabályokat felállítani. Ezen szabályok legtöbbje azonban nemcsak hogy nem egyezik meg a törvénynek átalánosan rendelkező szavaival s szellemével, de sőt azokkal homlok egyenest ellenkeznek. Ilyen szabályokat állítottak fel némely biróságok — a többek közt — képviselet s a helyettesítés alaki kérdése tekintetéből a sommás eljárásban. A törvk. rdts. 88-ik §-a igy szól: „Sommás eljárásban a felek előszóval is válhatnak a biró előtt akár ügyvédet, akár más megbízottat. Ez utóbbinak azonban önképviseletre jogosítottnak kell lenni. — Ez eseten kívül ugy a sommás, mint a rendes eljárásban a meghatalmazvány a 167. és 168. §§ ban megszabott kellékek szerint írásban foglaltassék." Vannak azonban biróságok, melyek — a törvénynek ezen világos határozata daczára is — a nem ügyvéli képviselőket az által igyekeznek a reájuk bízott tiszt teljesítésében akadályozni, hogy — a ptásnak az okiratok kiállítására vonatkozó (a 167. és 168. §§.) szabályai értelmében kiállított meghaialmazványokat nem fogadván el — utasitják a megbízó felet, hogy megbízottja részére az ujabban kitűzött tárgyalásra annál is inkább lássa el oly meghatalraa/.ványnyal, melyen aláírása, az arra kirendelt hivatalos közeg által hitelesítve lesz, mert kfilönben stb. stb. — — Azt, hogy — eltekintve a polg. tk. rdtsnak 167. és 168. §§-aitól — ezen a polg. tk. rdts. 553 ik § a által felállított átalános szabályon alapuló s itt-ott a biróságok által a sommás eljárásban is alkalmazott perjogi intézkedés mellett nem volna számos igen nyomós indok felhozható, nem mondhatni, de hogy a polg. tk. rdts. 88. §-ában felállított kivétellel szemben minden indokoltsága mellett sincs jogosultsága, azt leginkább bizonyitja a magyar kir. Curia mint Semmitőszéknek 1873. évi augustus hó 21-én 9120. sz. a. kelt elvi jelentőségű határozata, melyben kimondatik, hogy a nem ügyvéd részére sommás eljárásban leendő használat végett kiállított meghatalmazványt hitelesíttetni nem szükséges. Még nagyobb a bíróságok szabályalkotó képessége a helyettesítés kérdése körül. Mielőtt az ügyvédi rendtartás törvény erejére emelkedett, a magyar kir. Curia mint Semmitőszéknek 1870. évi július hó 2-án 5816 sz. a. kelt határozata alapján, a bíróságoknál átalános lőn a meggyőződés, hogy az „ügyvéd a biróságok előtti helyettesítésre som más ügyekben is csak ügyvédet bizhat meg" — mást tehát éppenséggel nem. Érdekes! A prtás 88-ik § a még a nem ügyvédnek is megengedi a képviseletet, ha önképviseletre jogosított, s a biróságok meg ugy vannak meggyőződve, hogy az, aki képviseletre jogosított, az még nem jogosított a helyettesittetésre. Miért ? No, hogy az aki jogosított a többre, a nagyobbra, mi okból nem lehet jogositott a többnek, a nagyobbnak egy bizonyos részére — nem értem, de meg vagyok róla győződve, hogy senki sem is érti. Mióta pedig az ügyvédi rendtartás törvényerőre emelkedett, más bejegyzett joggyakornok is lehet helyettes, de a be nem jegyzett ügyvédsegédek még mindig nem, ha mindjárt önképviseletre jogosítottak is. Hanem ezt már tudják ám a biróságok még indokolni is. Azért nem lehetnek — mondják — a még be nem jegyzet joggyakornokok főnökeiknek helyettesei a sommás tárgyalásoknál, mert az ügyvédi rdtás 15. §-a csak a bejegyzett joggyakornokat ruházza fel ez előjoggal. Halljuk, hogy szól az a 15-ik §. „Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a biróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese lehet." Hol van itt az, hogy csak a bejegyzett joggyakornok lehel főnökének helyettese s hol van egyátalán megírva az, a törvény melyik szakaszának szelleméből folyik az, hogy a még be nem jegyzett, de már önképviseletre jogositott, ügyvédsegéd főnöke által nem helyettesittethetik ? A valódi törvényes jogállapot tehát a következő: Képviselő lehet sommás eljárásban a) ügyvéd, b) bárki más, ki önképviseletre jogositott, (Polg. tk. rdts. 88. §.); helyettes lehet pedig: a) az ügyvédjelöltek lajstromába bejegyzett joggyakornok, de csak azon ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van (ügyv. rdts. 15. §.) b) bárki más, ki képviselő lehet (a polg. tk. rdts. 88-ik § a szellemének megfelelőleg.) Curiai ítélet a váczi püspök s Schneller közti ügyben. Lapunk mult évi 89 — 91. számában ez ügyet ismertetvén megígértük, hogy közlendjük, mikép fogja a legf. ítélőszék ezen bonyolódott ügyet megoldani s eldönteni. Ezen igéretünket most beváltjuk. Az ügyállás teljesebb megérthetésére azonban mind a két perbeni ítéleteket előre bocsátjuk. 4