Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 3. szám - A felülfoglalásról

13 „A panasz elutasittatik s a fegyelmi eljárásnak hely nem adatik; mert panaszos arra nézve, hogy Sigray a reá bizott ügyben nevezetes hanyagságot s késedelmezé3t tanúsított volna, semmi alapos gyanúkkal nem igazolta. Sigray nyilatkozata szerint ez utóbbi a Szónoki János halála után reá ruházott pert kellő gyorsasággal befejezte s maga pjnaszos is csak az újonnan benyuj taudó kereset tárgyában panaszol késedelmet; már pedig egy uj alapokra fektetendő s telekk. törlésre irányzott keresethez rendszerint is behatóbb s hosszasb tanul rnány szükséges a benyújtás előtt; vagy pedig azon meggyőződésre jött az illető, hogy fenforgó esetben sí kerre kilátás nincs. Ily viszonyok közt. miután a Szónoki-féle per csak 1875. januárban lett jogérvényesen elintézve, — 1875. júliusban pedig Sigray már az iratokat is átadta panaszos jogfentartójáuak — nevezetes hanyagság S. szemére nem vethető. A mi az Ulmer testvérek részéről panaszló ellen vezetett végrehajtást illeti, — ez fegyelmi eljárás tárgyát szinte nem képezheti, mert ez egészen más és nem ugyanazon felek közt fenforgó ügyet képezett s az ügyvédi rend. 47. §. alá nem vonható." Ezen határozat ellen ugy panaszos, mint a kamara ügyésszé f e 1 e b be z é s t adott be. A legf. ítélőszék következőleg határozott: „Magán panaszló K. Jankovich Terézia meghatalzott ügyvéd ellenjegyzése nélkül beadott felebbezése az 1874. 34. t. cz. 101. §-nak meg nem felelvén — visszautasittatik; ellenben a kamarai ügyész felebbezése folytán a kamara választmányának határozata a megtámadott irányában vizsgálat alá vétetvén, ugyanaz helybenhagyatik ; „mert a kamarai ügyész azon irányban támadja meg az eljáró választmány határozatát, mintha panaszlott azon eljárása, hogy saját védencze ellen, habár nem is az ez által reá bizott, avagy azzal lényeges összefüggésben levő ügyben ügyvédi szolgálatot teljesített — az 1874. 34. t. czikk 68. §. b. pontjának súlya alá vonható volna. Ugy de miután az idézett törvény 47. §-sza szerint az ügyvédnek saját védencze ellen csak ugyanazon, vagy azzal lényeges összefüggésben levő ügyben nem szabad szolgálatot tenni. — panaszlottnak neheztelt eljárása, mint e szerint szabados az alkalmaztatni kivánt törvény súlya alá nem vonathatik." (1875 decz. 17. — 11401. szám alatt.) A nyugalmazott tisztviselők az ügyvédség gyakorlatától cl nem zárhatók, mig újból tettleg nem alkalmaztatnak. Gábelics Imre nagy-kanizsai lakos, ügyvéd s nyugalmazott tszéki biró 1875. okt. 31. végzéssel a z a1 a égerszegi ügyvéd-kamara választmánya által az ügyvédek jegyzékébe felvétetett, az 5 fit beiratási s 15 frt évi tagsági illeték lefizetésére felhívatván. K végzés ellen Horváth József kamarai ügyész felebbezést adott be. A legfőbb ítélőszék a kamara választmány határozatát helybenhagyta; „mert nevezett ügyvéd nyugalmazott tisztviselő minőségében közhivatalt tettleg nem visel s ennélfogva az ügyv. rendtartás 10. §. értelmében mindaddig az ügyvédség gyakorlatától elzárva nincsen, mig újból és tettleg alkalmaztatni nem fog." (1875. deez. 9. 11103. sz. a ) — Hasonlóan határozott 11101. 11102. sz. a. Port i e r Samu sMolnár Alajos szinte nyug. tszéki bírák felebbezési ügyében is. Vizsgálat alá nem vétethetik a kamarai határozat, ha ki nem tűnik az ügynek a választmány általi elintézése, a kamara ügyészszeli közlés; és ha a jkönyv kivonatja s a határozat másolata fel nem terjesztetett. A vasvári jbiró jelentésére Tőrök Dávid ellen — a bíróság irányában tanúsított illetlen, sértő magaviselete miatt a szombathelyi ügyvédi kamara választmánya fegyelmi eljárást rendelt, mely 18 5. sept. 24. — 11. sz. határozattal befejeztetett. Ez ellen nevezett jbíróság felebbezést adott be. A legf. ítélőszék hiányok pótlása végett az iratokat vissza küldötte; miután azokból ki nem tűnik, hogy a felebbezés az első sorban arra hivatott kamara választmánya által elintéztetett s ugyanaz elfogadtatott-e? továbbá hogy a felebbezett határozat a kamarai ügyésszel is közöltetett volna; s végre a választmány tanácskozásáról felvenni kellett jkönyv kivonatja és a felebbezett határozat hiteles másolata fel nem terjesztetett." (1875. decz. 17. — 11330. sz. a.) Az ügyvéd-kamara mint fegyelmi bíróságnak oly határozatai ellen, melyekkel ügyvédjelöltek ellen fegyelmi vizsgálat rendeltetik, külön felebbezésnek helye nincsen. Darson Alajos budai ügyvédjelölt, ellen több ügyvéd a b pesti ügyvédi kamarához feljelentést s panaszt adott be a miatt, hogy az zugi r ásza ttal foglalkozik. A kamara választmány ügyésze indítványára fegyelmi vizsgálatot rendelt, mely határozat ellen nevezett ügyvédjelölt felebbezést adott be; de az 1875. okt 25-kén 501. sz. a. kelt végzéssel visszautasittatott, mert az 1874. 34. t. cz. 108. §, szerint ügyvédjelöltek ellen foganatba tett fegyelmi eljárásban a fegyelmi biróságnak határozata ellen csak akkor van helye felebbezésnek, ha a gyakorlati idő a törvényszerűnél hosszabbra .terjesztetett, vagy ha a kitörlés mondatott ki; miből önként folyik, hogy oly végzések ellen, melyekkel ügyvédjelöltek ellen vizsgálat rendeltetik, külön felebbezésnek helye nincsen." A legfőbb ítélőszék a kamara választmány fentebbi határozatát az 1874. 34. t. cz. 108. §. alapján helybenhagyta." (1875. decz. 3. — H193.sz.a.) A kamara választmánynak a vagyoni kezelésre vonatkozó határozatai ellen felebbezésnek csak a közgyűléshez van helye s nem a legf. ltélöszékhez is. Nagy József m.-szigeti kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd lakását Szatmárra tevén át, az itteni kamaránál felvételét kérvényezte, minek a választmány okt. 16 kelt végzésével helyt adott, felhiván nevezettet, hogy az azon évi 17. for. tagsági dijat fizesse le. Ez ellen Nagy József felebbezett, mert M.-szigeten már egyszer megfizette az illetéket. A 1 e g f. I t é 1 ő s z é k a felebbezést visszautasította ; „mert az ügyv. rendt. 29. §. értelmében a kamara 3*