Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 61. szám
Budapest, 1870. péntek, augustus 11. 61. szám. Tizeniiyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset. — Kereskedelmi jogi döntvények. — Semmitöszéki döntvények. igtT" ^ Szerkesztői szállá* aiig. 1-töl statiónt<-zát>an 32. sz. alatt — 2-ik emeleten létezik. Ide kérjük küldetni ezentnl mind a leveleket, kéziratokat, mind az előfizetési megrendeléseket. Jogeset. A tulajdonjog hilbizominyi korlátolása a tulajdonos osztoió testvérek szakid egyességének kifolyása levén, azt egyoldalulag nem, — de igen is köws akarattal szinte megszüntethetik a nélkül, hogy ahhoz halálesetere vagyoni intézkedésben részesített élő vagy születendő leszírmazók jóváhagyása szükségeltetnék. Özvegy gróf Miggazzi Jánosné szül. báró WeiszLivia, b. Weisz Pál és Angelica férj. báró Pittl Gyulánó — bizonyos ingatlanra — pesti házra vonatko/.ó tulajdonjogi korlátozás kitörlésének elrendelése végett abpesti kir. tszék mint telekk. hatósághoz kérvényt adtak be. A törvényszék 1875. jun. 22. — 7873. sz. a. következő végzést hozott: „Minthogy törültetni kért tulajdonjogi megszorítás bekeblezése által aC. alatt mellékelt osztályegyesség alapján folyamodók élő és születendő gyermekei, mint term. s törvényes örökösök is jogot szereztek azon családi fideicomniisalis ház haszonélvezetére, ezeknek mint szinte jogosítottaknak, illetve azok gyámhatóságának törlési engedélye nélkül a kért törlés nem eszközölhető; annálfogva azon kérelemnek, hogy a Pest-lipót-városi Nádor és Zrinyi-utczák sarkán 212. s 187. sz. alatt fekvő ingatlanra az 1863. május 9-kén 18277. sz. a. kelt végzéssel előjegyzett, s az 1863. évi június 12-kén 26122. sz. a. kelt végzéssel igazolás utján bekebelezett tulajdonjogi megszoritás kitörültessék — 'hely nem adatik s ezen elutasító végzés feljegyeztetni rendeltetik.* Kérvényezők fel folyamodással éltek. A kir. tábla következő végzést hozott: „Az első biróság neheztelt végzése megváltoztatik, s a D. alatti, Léván 1875. május 19-kón kelt és bírósági hitelesítéssel ellátott törlési engedély alapján sz. kir. Pestváros tszékének 1863. május 9-én 18277. sz. alatt és 1863. június 12 kén 26122. sz. a. kelt végzései folytán törtéut tulajdonjogi előjegyzés illetőleg bekebelezés alkalmával kitüntetett azon megszoritás: „Miszerint ezen ház családi fideicommisalis ház s igy azt sem terhelni sem elidegeníteni, vagy törvényes, örökösök nem létében akár élők közötti elidegenítés, akár végrendelkezés által átruházni nem szabad," — a Pest-lipótvárosi Zrínyi s Nádor ntezákban 187. s 212. számok alatt fekvő házról kitörültetni rendeltetik; mert: „Ugy a telekkönyvből valamint a telekk. rendelet 62. §. értelmében betekintett iratakból és az 1862. évi okt. 10-kón kelt osztályos egyességből is az, hogy a kérdéses korlátozás nyilvánkönyvi bejegyzése nem végrendelet folytán, hanem az osztozó felek szabad akaratából történt, — kitűnvén; miután ily szabad akarat kifolyásaként bejegyzett korlátozások ugyanazon osztozó felek egyetértése mellett bármikor megszüntethetők, — kérvényezők pedig a D. alatt eredetben becsatolt, s a telekk. rendelet 81. 82. §§. rendeleteinek megfelelő törlési engedélyükben a kérdéses korlátozás feltétlen kitörlésébe bele is egyeznek; — ezen indokoknál fogva a neheztelt végzést megváltoztatni s a kérdéses korlátozás kitörlését elrendelni kellett.« (1876. jan. 10. — 548S9. sz. a. ref. Szloboda János) A leszárma/ó örökösök részére kirendelt ügygondnok felfolyamodván — kiemeli: A C. alatti osztálylevélben a tulajdonjog korlátolását közösen állapiták meg. Nem változtat a dolgon, hogy az nem végrendeletben történt, mert szabad akaratból vetették alá magokat, és szabadon rendelkezhettek tulajdonukról. — A telekk. rend. 81. §. d. p. kellékeivel nem bir mert nem a jogosított személy állította ki a törlési engedélyt És a leszármazó örököseik jogairól nem gondoskodtak. Kérvényezők pedig felfolyamodásukban arra hivatkoznak, hogy gondnok kirendelésének helye nem is volt. Mert a hatóság arra senki által sem volt felhiva. — Továbbá a mit szabad akaratból bejegyeztethettek, szabad erendelk zésüknél fogva, kitörültetni kérik és ki is törültethetik. — Inkább a bekebelezésnél lett volna helye gondnok rendelésnek. De a mellékelt okiratok szerint kérvényezők egyikének sincs gyermeke, tehát nincs is érdekelt örökös — absurdum a gondnok rendelés; mert mit jelentsen az, talán hogy a jövedelmet szedje be. A legf. ítélőszék hová mind kérvényezők mind a gyermekek részére kireudelt ügygondnok felebbeztek — a kir. tábla fentebbi végzését helybenhagyta; „mert a kérvényhez mellékelt a. c. okiratokból kitűnik, hogy azon korlátolás csak a három nagykorú osztozó testvér szabad akaratának kifolyása; ezen közös megállapodás által ugyan a testvérek szerződéses jogokat szereztek egymás irányában, és a korlátolást egyoldalulag egyik sem szüntethette meg; azonban közös egyetértéssel ugy a mint megállapították, azt érvényesen megszüntethetik." (1876. május 16. — 4482, sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi ügyletből eredt követelések fedezésére adott kézi zálog értékesítés re szolgáló árverési kérvény elintézésénél a keresk. eljárás különleges szabályai nem mellőzhetők, habár az ügylet a keresk. anyagi törvény életbelépte előtt keletkezett. 61