Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 58. szám

Budapest, 1876. kedd, augustus 1. 58. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZ Tartalom: Jogeset. — Ügyv. rendtartási döntvények- — Seuimitöazélci döntvények. Jogese t. A zálog s tulajdonjogi bekebelezés eredeti érvénytelensége miatt törlési kereset indítására nemcsak azok jogositoak, kik a telekk. ingatlanra nyilvánkonyvi jogokat szereztek s azokban jogsérelmet szenvedtek —- hanem a jogaiban sértett mindenik fel, habár részére telekkönyvi jog nincs is bevezetve. Nem áll ezen kereset útjában az sem, hogy a megtámadott bekebelezés alapjául szolgált ajándékozási szerződésben felperes mint szerződő fél nem volt érdekelve. Stefán szül. Herner, előbb özvegy Ádám Rozália miat kiskorú leánya term. törv. gyániannya — Zetl János, Magdolna, Márton, Péter, István, Kata lin és Borbála, ugy Czedler János mint alperesek ellen — a bezdáui 274. sz. tebkjköny vben foglalt ház 8 '/, telek földre 730V1871, és 2073/1972. sz. végzések alapján foganatosított tulajdonjogi és 7339/,871 . sz. végzéssel ugyanazon fek vö'ségekből több köztulajdonost megillető jutalékokra foganatosított zálogjogi bekeblezéseknek eredeti érvénytelensége miatti kitörlése s az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítása iránt 1873. aug. 18-kán, a lornbori tszék előtt pert indított. A zombori t s 7. ék következő i t é 1 e t e t hozott: „A bezdáni 274. telekjkben foglalt (A. II.) fekvőségekből Zetl szül. Bergman Máriát megilletett birtokjutalékára nézve 1 — 7 rendű alperesek javára foganatosított tulajdonjogi, — továbbá Czedler János javára 500 frt erejéig foganatosított zálogjogi bekebelezések, mint eredetileg érvénytelenek, valamint az 1873 (évi 5543. sz. perfeljegyzés kitörültetni rendeltetik, és ezen A. II. alatti fekvőségekre az előbbi nyilvánkonyvi állapot visszaállittatik. Es alperesek az ügyvédi munkadíjjal együtt 50 frt perköltségben egyetemleg marasztaltatnak; és csalási l>ünjelenségek fenforgása folytán az ügyiratok a fenyítő tszékhez áttétetni rendeltetnek. Indokok: Felperesnő a 3012. s 4223. sz. hagyaték bírósági végzésekkel, melyek tartalmilag valódiaknak ismertetnek el, igazolván azt, hogy ő, ki a C. a. végzésben özv. Ádám szül. Herz Rózának hibásan nevezett egyénneli ugyanazonossága a Gr. M. bizonyítványokból is kitűnik, — és kiskorú leánya Borbála néhai Ádám János ingatlan hagyatékának együttes örökösei, — a hagyaték jogainak érvényesítéséhez pedig minden egyes örökös is törvényes jogosultsággal birván, — felperesnő személyes keres* ti joga elismerendő volt annál inkább, mivel másodszori férjhezmenetele folytán kiskorú leánya felett gyakorolt term. törv. gyámanyai joga el nem enyészett, s igy kiskorú leánya s örökös társa nevében is indíthatta a jelen keresetet, melyben érdekeik azonosak és összeütközésben egyátalán nern állanak. „Alperesi puszta tagadások ellenében az A. F. K. L. M. valódiságukra nézve szintén részben nem kifogásolt, de a K. a. eredetben csatolt, közokmányt illetőleg puszta tagadással nem is kifogásolható okmányok által be van továbbá bizonyítva, hogy alperesek jogelődje Zetl Bergman Mária teljes tudomással bírt arról, hogy a bezdáni 274. sz. telekjkben A. II. alatt Zetl Mártonra 8 most nevezeit nejére helyszínelt fekvőségek közös tartozások miatt bíróilag elárvereztettek s a vételár utóbbi közbejötte mellett fel is osztatott." „Ebből kétségtelenül következik, hogy akkor, midőn ezen telekk. köztulajdonosnő felhasználva a telekk. helyszínelés alkalmával a végrehajtásilag eladott ingatlanokra köztulajdonoskép történt bevezetését — saját jutalékát D. a. ajándékozási szerződés melletti —7 rendű alperesekre átruházta, — r o s z h i s z e m ü 1 e g járt el, mert a helyszíni felvétel felhasználásával oly ingatlan felett rendelkezett, mely őt sem jogszerüleg, sem tettleg többé meg nem illette." „Ha tehát megajándékozott alperesek szintéu roszhiszemü feleknek nem is tekintetnének, mert e részbeni tagadásuk ellenében roszhiszemüségük felperesileg a per során csak valószinüsitetett, de nem igazoltatott, azon bebizonyult körülménynél fogva, hogy az ajándékozó egyik szerződő fél teljesen roszhiszemben járult a jogügylethez, — kétségtelenné vált, hogy a D. a. aján dékozási szerződéssel oly jogügylet köttetett, melynek a közönséges anyagi jog elvei szerint, érvényes jogviszony alapul nem szolgált; vagyis ezen jogügylet már eredetileg érvénytelen volt; mivel senki több jogot, mint mivel maga tettleg bir, másra érvényesen át iiem ruházhat" (oszt. ptk. 442. §.j „A jogügylet ezen eredeti érvénytelenségénél fogva 1 — 7 r. alpereseknek a tulajdonjoghozi törvényes jogczimük nem létezvén, — miután a törvényes szerzési mód, vagyis a telekk. bekebelezés egymagában a jogszerű tulajdon szerzésére nem elégséges (oszt. ptk. 424—425. 435. §§.) fentjelölt alpereseknek a bezdáni 274. sz telekjkben A. II. alatt foglalt fekvőségekre formaszerüleg bekeblezett köztulajdonjoga ezen bekebelezések eredeti érvénytelensége miatt a telekk. rend. 151. §. értelmében kitörlendö stb. volt." „Végre 8-ad r. alperesnek C. 1. sorszára alatt 500 frt erejéig az A. II. a. fekvőségből némely alperesi jutalékokra bekeblezett zálogjoga is kitör endő volt; jóllehet a zálogszerződés érvénytelensége ezen per során megvitatás tárgyát nem is képezte; mert a zálogjog alapját csak a nyilvánkonyvi tulajdonjog képezheti, s miután az A. II. alatti fekvőségre vonatkozó tulajdonjogi bekebelezések eredeti érvénytelenségük miatt kitörültetni rendeltettek, — önként következik, hogy 8-ad r. alperesnek zálogjoga is elenyészik, mivel különben az előbbi nyilvánkönyvi állapot visszaállítva sem lenne. — Egyébiránt ezen alperes a per során maga sem vitatta, hogy a 58