Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 55. szám

220 vagy elmarasztalása, attól függ: egyetemlegesen van-e társaival kötelezve vagy sem? tökéletesen igaz. Kérdés tehát csak az: a felhozott bizonyítékok mit igazolnak ? az egyetemlegességet-e, vagy a külön kötelmi viszonyt, vagy épen semmit? Felperes azon kereseti kérelmét, hogy alperesek egyetemlegesen marasztaltassanak — mint emiitők — egy teljes hitelt érdemlő alakban kiállított okirattal támogatta, melyben világosan ki van kötve az egyetemlegesség; s azon kívül még alperesek tagadása s azon tagadólagos állítása megczáfolására, hogy a kötelezvényt nem egyszerre írták alá s az általuk megvett búzából egyre egyre esett részt nem egyszerre vitték el, az egyetemlegességet különben is teljesen igazoló kötvényt előtternező két tanura is hivatkozott. — Alperesek ellenben ugyanazon tanukkal azt kivánták igazolni, hogy egyetemleges kötelezettséget nem vállaltak, mi — szerintök — már abból is következik, hogy — mint a tanuk igazolni fogják — a kötelezvényt, nem egyszerre irták alá s a búzát nem egyszerre vitték el. Mint a fentebb körülbelül szóról szóra közölt tanú vallómásokból kitűnik: V. T. tanú az legyetem egesség kikötéséről vagy ki n<m kötéséről mit sem tud; H. E. tanú pedig határozottan vallja, hogy alperesek egymást társnak — jóllehet egymást nem látták — elfogadták, s hogy midőn Orosz M. kezeskedni, s illetőleg — helyesebben szólva — társaságba állni vonakodott,neki megmondatott, hogy egyes ember búzát nem kaphat. — És hogy Orosz M. el is fogadta társul a másik kettőt, kitűnik azon nyilatkozatából, hogy 6 a hármuk által meg vett búzából reá esett rész árát már kifizette, vagyis kitűnik abból, hogy — mi ezen nyilatkozatból önkényt folyik — a búzát mégis elvitte. így állván a dolog, van e szerint felperesnek — azon állítása mellett, hogy alperesek egyetemlegesen kötelezték magukat — más fél bizonyítéka : egy teljes hitelt érdemlő alakban kiállított kötelezvény, mely egy teljes bizonyítékot, s egy tanuja, mely f'élbizonyitékot képez. És mindezek daczára felperes Orosz M. ellenében keresetével elutasittatik, s 3 frt perköltség megfizetésére köteleztetik! ! Miért? Talán azért, mert „H. E. tanú azt, hogy a kötelezőt, alperesek egyszerre irták volna alá, nem igazolja?" Hol van az megírva széles e világon, hogy, ha az adósok egyszerre írják alá a kötvényt, vagy ha egyszerre veszik fel a hitelezett pénzt, egyetemlegesen vannak kötelezve, különben pedig mindenik csak a maga része erejéig? Vagy azért volt felperes Orosz M. ellenében keresetével elutasítandó, mert csak félbizonyitéka volt, s mert ezen félbizonyitéka mellé a póthit, minthogy „saját tényében nem forog," neki megiiélhető nem volt? Ugyan ugy-e?! Hisz felperes csak nem tartozik tán, vagy mi, alperesek puszta tagadása ellenében, melyet a tanuk sem igazoltak, még egy másik teljes bizonyítékot is szolgáltatni?! Alperesek mind írni, mind olvasni tudnak (a jkönyvet sajátkezüleg írták alá) mind pedig az okirat nyelvét értik: a kötelezvény tehát, alperesek tagadása ellen már egy teljes bizonyítékot képez, — egy oly bizonyítékot, mely mellett felperesnek sem tanura, sem pedig pótesküre nincs szüksége, s melynek ellenében még akkor is alpereseknek kell általok tagadásba vett körülménynek ellenkezőjét bizonyitaniok, ha annak tartalmáról az azt előttemező tanuk mit sem tudnának! Pótesküről tehát itt még es ik szó sem lehet. j És még azok a perrendtartást javító codificátor urak a felebbezést a peres tárgy értékének nagyságához képest akarják korlátozni! Török János. Kereskedelem jogi döntvények. Az ügyvéd valamely fél általános meghalnimazolljaként a bíróságnál bejelentetvén, s elfogadásával a nyitvatartási jegyzőkönyvbe bevezettetvén, a később azon bíróságnál a fél nevében ugyanazon ügyvéd által beadott s ellenjegyzett keresetlevél az ügyvédi megbízás pótlása végett vissza nem adathalik. Watté rich Arnold bpesti bej. kereskedő — Halni E. hódmezőváeárhel vi kereskedő e. 34 frt 36 kr. iránt a bpesti VI. VII. k e r. járásbírósághoz keresetet adott be könyvkivonat alapján, a nála megrendelt s átvett áruk fejében, A jbirósg f. év június 3. kelt végzéssel a keresetlevelet a hiányzó ügyvédi megbízás pótlása végett visszaadatni rendelte; mert habár felperes képviselője az átalános megbízottak nyilvántartási jegyzékébe fel is vétetett, illetve a bíróság részéről Watterich Arnold általános megbízottjaként elismertetett; mindazonáltal őt ezen körülmény a perr. 89. §-ban előirt kötelezettség alól fel nem mentheti : Ezen végzés ellen felperes seram. panaszt adott be, melyben kifejti, mikép ha valamely biróság átalános meghatalmazást bizonyos fél részéről egyszer elfogadott, az ezt mindaddig köteles tekintetbe venni, mig a fél a megbízást bíróilag vissza nem vonja. —• Ha a hivatkozott 8 \ §. ily esetben is alkalmazandó lenne, | akkor a bíróság az átalános meghatalmazás elfogadása í iránt nem intézkedhetett volna akkor, midőn a perrend ! már érvényben volt. A Semmitőszék a neheztelt végzőst megsemmi| sitette s a jbiróságot utasította, hogy a kereset feletti I tárgyalásra határidőt tűzzön ki; „teki.itve, hogy a keresetet beadó s azt ellenjegyző : ügyvéd Rott. Jakab a felperesnek a bíróságnál bejelentett | átalános meghatalmazottjául a nyilvántartási jkönyvbe j bejegyeztetett; s ily ténj'állás mellett felperes keresete i az ügyvédi megbízás pótlása végett, a perr. 89. §. ren< delkezése alapján vissza nem adathatott, hanem a meny| nyiben a jbiróság ez ügyben még külön megbízatásnak s is szükséget látta volna, ennek pótlását a gyorsabb igaz| ságszolgáltatás szempontjából legfeljebb a kitüzendett j tárgyalásra rendelhette meg." (1876. július 11. — ! 10928. sz. a.) Semmiséget képez, ha kereskedelmi ügyekben a megjele| nési határidő másnapra tűzetik ki, és azonfelül a vétbizonyit\ vány tanúságaként még azon határidőn túl lett is megidéztetve, s azután meg nem jelenés folytán a keresetben elmarasztalva. Kann ;J anó bpesti bej. kereskedő— S eh mi e dl Ede b.-gyarmati kereskedő s házbirtokos e. a bpesti VI. VII. ker. járásbíróság előtt 64 frt 52 kr. iránt keresetettámasztott, kérvén azt annak 8 nap alatti lefizetésére I végrehajtás terhe mellett köteleztetni, mint oly összegj nek, melylyel a közjegyzőileg hitelesített főkönyvi kivoI

nat szerint hitelben vásárolt árukért adósa maradt. Alperes tárgyalásra nem jelent, meg. A járásbíróság f. év május 2°3. — 17091. sz. ! a. kelt ítéletével alperest a perr. 111. §. alapján elma-