Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 53. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 4. [r.]

214 A 6-ik magyar jogászgyülés. I A szakosztályok — mint lapunk 49-ik számában j közlöttük június 26-kán megalakulván, a tárgyalások lapunk 45-ik szban tüzetesen előadott kérdések felett megkezdettek, — és ezek június 27-kón folytatattak következőkép. I. szakosztály Teleszky elnöklete alatt csak kevéssel 10 óra előtt nyilhatott meg és ekkor is a sorrendben levő 2-ik kérdés a hivatalnokokat alkalmazók felelőségéről, melynek tárgyalása tegnap be nem fejeztetett — fel nem vétethetett mert az előadó meg nem jelent,— következett az l-ő kérdés: az ingatlanokhozi jogok szerzés módjairól — és ennek előadója sem jelenhetvén meg, Kovács Gy. által helyettesitetett. —Az előadó ellenében Zlinszky Imre tett indítványt, ehez pedig Győry Elek módositványt, Vajkay Károly, s Dell'Adámi hozzá szólásuk után a módositvány elvetésével Zlinszky inditványa elfogadtatott. Előadókul választattak Kovács és Győry. Délután az elmaradt 2-ik kérdés tárgyalása be fejeztetett Manheimer, Bór József, Kiss Józsa, Gyura 8 Günther beszédeik után ós Győry Elek indítványának elfogadásával, teljes ülési előadónak Günther választatván. III. szakosztály ülését S ár k á n y Józ s e f tanácselnök 9 órakor megnyitván, a 7-ik kérdés— az elitéltetés külön jogkövetkezményeiről — tárgyaltatott. Csak Boór s Rézső Enzsel Sándor szóltak hozzá. Kégl ellen indítványt nyújtott be, mely elvettetett. Az előadó inditványa, melyet Murinyi három szóval toldatni kivánt — elfogadtatott s képviselésére Fay er László választatott; a kisebbség képviseléséről Szilágyi Virgil lemondván, Dárdai által pótoltatott. IV. szakosztály Bróde Lipót ügyvéd elnöklete alatt délután 4 órakor kezdette meg vitatkozásait — a hitel jogból vont negyedik kérdés — a váltó kereskedelmi s z a k b i r ó s á g o k alkalmazása felett. Ezen nagy fontosságú kérdésen könnyen s rövid idő alatt átestek jogászaink — majd nem ugyananyi indítvány tétetett, a mennyi volt a szónok, ki a tárgyhoz szólt. Az előadó Herrich keresk. tanácsos a nyilvánosság és szóbeliség rendszerét, és első fórumon vegyes szakbiróságokat sürget jogtudó elnök lett alatt. Stiller Mór pártolja a fentebbi inditványt, de a szóbeliség s nyilvánosság kizárásával. Misner Ignácz is pártolja, de szinte módosítással; t. i. hogy váltó ügyekre szakbiróságok ne alkalmaztassanak. Stehlo Kornél szinte pártolja, de szinte módositványt ád elő. DelP Ádámi Rezső az előadó fentebbi inditványa mellett szólalt fel. Az emiitett módositványokon kívül Garai Dezső, Teleszki István és Schnierer Gyula beresk. tanácsos külön ellen indítványokat terjesztettek elő. Teleszki azt indítványozta: hogy váltó kereskedelmi ügyekben ne alkalmaztassanak sem tiszta szakbiróságok sem vegyes biróságok. Garai jelen kérdés felett napi rendre térést indítványozott, mert szerinte jelen kérdésnél a czélszerüség | szempontja dönt, a jogászgyülésnek pedig nem feladata i oly kérdések felett határozni, melyeknél kizárólag a czélszerüségi szempontok az irányadók. Schnierer pedig azon inditványt adta elő: hogy kereskedelmi ügyekben a bíráskodásnál szakelemnek is biztositassék kellő befolyás. Szavazásra kerülvén — Teleszki inditványa fogad tatottel. Előadóul a teljesülésben Z i s k ai, kisebbség részéről Herrich választatott meg. Ezzel a szakosztályok tanácskozásai — összesen mintegy 11—12 órát vevón igénybe — be lettek fejezve. A teljes ülési enunciatumokat legközelebb — a mennyire lehetséges — közleni fogjuk. Rendelet az egyptomi nemzetközi biróságok tárgyában. (Vége.) Az ügy érdemében a bizottság azon törvények és szokások alapján itél, mélyek a felszólamlásra alkalmat szolgáltatott tények megtörtének idejében jogérvénynyel bírtak. Az eljárás a bizottság által megállapított szabályok szerint történik, melyeknek mind a magyar honosok, mind az egyptomi kormány magukat alávetni tartoznak. Ezen, az egyptomi osztrák-magyar főoonsulátusnak átadott szabályok értelmében, az ujabb kereset (mimoire) a bizottsághoz intézendő, s az alexandriai felebbviteli törvényszék irodai igagatójánál (Greffier) nyújtandó be; ezen keresetnek a tényállás sommás előadását, a bizonyítékokat, melyekre a kereset alapittatik, s a kereseti kérelem pontos meghatározását kell magában foglalnia. 2) A magyar honosok, az érintett felszólamlásaikat az l-ső pontban szabályozott eljárás mellőzésével, az e czélból alakított külön bírói kamara előtt is megindíthatják, melynek határozatai ellen, a másod folyamodásu bírói kamarához felebbvitollel lehet élni. Ezen birói kamarák előforduló esetekben, az alexandriai felebbviteli törvényszék által alakkittatnak, és pedig az e. f. birói kamara, az e. f. vegyes (nemzetközi) biróságok tagjaiból, a másod folyamodásu birói kamara pedig a felebbviteli törvényszék tagjaiból. A kamarák az ügyérdemében azon törvények és szokások alapján ítélnek melyek a fölszólamlásra alkalmat szolgáltatott tények megtörtének idejében jogérvénynyel bírtak. Az eljárás a nemzetközi biróságokra nézve megállapított polg. perrendtartás szabályai szerint történik. 3) Ha a felszólamlást magyar honosok más államok honosaival együttesen tették, az iránt: hogy az 1. vagy a 2. pontban szabályozott eljárás követtessék e? az illető főconsulátusok közromüködése mellett, az érdekelt felek ogyetértőleg határoznak. 4) A kereset — ugy az 1. mint a 2-ik pontban emiitett hatóság előtt — a folyó hó 4-től számított 180 nap alatt indítandó, illetve nyújtandó be. Ha ezen határidő elmúlt a nélkül, hogy a kereset benyujtatott volna — az érdekelt feleknek csak a rendes bíróság előtt való perelhetés utja marad nyitva. Budapesten, 1876. évi april hó 26-án. — (9753. sz. a.) Az igazságügyminister helyett az államtitkár: C s e m e g i. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 39. sz.