Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 43. szám

Budapest, 1876. péntek, június 9. 43. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelmi jogi döntvények. — Semmitöszék teljes s nem teljes tanácsülési döntvényei. Kereskedelem jogi döntvények. A 300 ftot nem haladó kereset gabona áru vétel és szállítási ügyletből származtatván, s nem az alperes kereskedő által fizetésül adott utalványra alapitatván, alperes személyes bíróságául szolgáló járásbíróság illetékessége, mind polgárjogi mind kereskedelem jogi tekintetben megállapítandó; — nem szolgálhatván alapul a keresk. bírósághoz való utasításra azon kifogás, hogy a kereset mint polgári sommás per lett megindítva. Velicska Lajos bábolnai lakos — Verschitz Mór aradi gabonakereskedő e. az aradi jbirósághoz 200 frt iránt sommás keresetet adott be azon alapon, mert Verschitz tőle f. év január hóban 500 mázsa búzát vásárolt s vett át s ára fejében egy Kohn Lajos bpesti kereskedőre szóló 1000 ftos C^O utalványt adott, melyet felperes elfogadott, de a melyre Kohn csak 800 ftot fizetett, tehát Verschitz a buza árában még 200 ftal tartozik. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt, miután az 1875. decz. 1. kelt min. rendelet 3. 5. 6. 7. 9. §§. szerint jelen keresk. ügy elbírálására a jbiróság mint keresk. biróság hivatott; a kereset pedig a jbirósághoz nem mint olyanhoz adatott be. A jbiróság f. év márczius 3. hozott végzésével illetőségét megállapította; mert jelen esetre a min. rend. 6. §. 9. pontja alkalmazandó, mely szerint a kereskedelmi utalványokból származó keresetek, ha az ily utalványok a keresk. törvény által meghatározott kellékeknek megfelelnek, a tszék mint keresk. bírósághoz tartoznak; a kérdéses utalvány azonban a keresk. törv. 292. 298. §§. előszabta kellékeinek meg nem felel, a mennyiben az utalványozott a reá intézett utalványt el nem fogadta, sem a fizetés végetti bemutatás s óvás felvétel meg nem történt, legalább nem igazoltatott. Ez szerint az A. nyugtán alapuló jogviszony keresk. ügyletet nem képezvén, a reá fektetett kereset polgári biróság illetőségéhez tartozik. Alperes a birói illetőségét megállapító végzés ellen semm. panaszt adott be, azon okból: mert felperes keresetének jogalapját nem az utalvány mely felperesnek alperes ellenében kereshetőséget s jogczimet nem ad, hanem a köztük létrejött gabona vételi és szállitási ügylet képezi; ez pedig a keresk. törv. 258. §. 1. pontja s 260. §. értelmében alperes irányában annál inkább keresk. ügyletnek veendő, mivel felperes azt, hogy alperes kereskedő, maga elismeri; és mert eszerint a jbiróság jelen esetre egyedül alkalmazását található fent idézett §. helyett helytelenül hivatkozott a végzésben hivatolt §§-szokra és szabályellenesen bocsátkozott a kérdéses utalvány kellékeinek megbirálásába s azután határozott mint sommás bíróság. A Semmitőszék azt elvetette s az iratokat közbevetett felebbezés folytán a bpesti kir. táblához áttétetni rendelte; „mert a peres felek közt, a kereset kitétele szerint, a létrejött gabona áruk vételi és szállítási ügyletből származtatott, nem pedig a keresethez mellékelt utalványra alapított, alperes mint kereskedő ellen intézett s tárgyára nézve 300 frt értéket meg nem haladó keresetre nézve, a járásbiróság mint alperes személyes birósága a perr. 93. §. a. pontja, — és a kereskedelmi ügyek illetékességét s abban eljáró bíróságok hatáskörét szabályozó minist, rend. 7. §. 1. p. értelmében is egyaránt illetékes; panaszló azon kifogása tehát, hogy fenforgó ügyre nézve — minthogy az kereskedelmi ügyet képez, a kereset azonban nem mint kereskedelmi ügy, hanem mint polgári sommás per inditatott meg — az eljáró biróság illetéktelen, — miután ezen kifogás az illetéktelenség kimondására, s felperesnek a kereskedelmi bírósághoz való utasítására törvényes alapul nem szolgálhatott — helyesen vettetett el." (1876. május 30. — 8650. sz. a.) Aru szállításból keletkezett kereskedelmi ügyletnél, az előleges birói szemle megtartására azon biróság az illetékes, melynek kerületében a szemle tárgya létezik. Kohn testvérek bécsi gabona kereskedő czég — Wittgenstein H. és FigdorF. fiai bécsi lakosok s nagy kereskedők mint az Eszterházy-féle keresztúri uradalom — jelenleg ugyanott tartózkodó főbérlői ellen a soproni tszékhez bizonyos buza minőségének megállapítása végett előleges birói szemle elrendeléseért folyamodott; minthogy nevezettek 4500 m. búzát 85 font sulylyal adván el, a próbául átvett búzánál kitűnt, hogy sokkal csekélyebb sulylyal bir; a keresk. törv. 347. §. szerint pedig az átadásnál mutatkozó hiányok csak is a szakértők által constatálandók, és a gabona a tszék területén létezvén, a szemle általa eszközöltető. A törvényszék f. év 2737. sz. végzésével fentebbi kérelemnek a keresk. törv. 347. §. alapján helyt adott s a folyamodó ugy a biróság által kijelölt s az ellenfél által nevezendő szakértők közbejöttével teendő eszközlésére egyik tszéki bírót kiküldötte. Az előleges szemle megtartatott. Wittgenstein — Figdor a tszék fentebbi végzése s arra következett eljárás ellen semm. panaszt adtak be, melyet arra fektettek ; mert a kötlevélben szerződő felek minden vitás kérdésre nézve magokat sommás eljárásnak s a bécsi keresk. tszék illetőségének vetették alá; tehát a soproni tszék nem tekinthető illetékesnek, miután a perr. 540. §. szerint az előleges birói szemle megtartására is azon biróság az illetékes, mely az eljárásra hivatott. A Semmitőszék azt elvetette; 43