Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 38. szám - A békebirósági törvényjavaslat 2. [r.]

153 Legfőbb itélŐHzéki döntvény. | (Folytatás.) Valamely gőzhajó-társulat egy másikba beleolvadván stb. slb Az első birósági ítélet indokolása következőleg végződik. „A két oldalú terhes szerződés létesítésére mulhatlanul megkívántatik, hogy egy oldalról ajánlat tétessék, más oldalról pedig az akárnyiltan akár hallgatag, de az utóbbi esetben oly módon elfogadtassék, hogy a fenforgó körülményekből az elfogadást kétségtelenül lehessen következtetni." „Minthogy azonban felperes nem is állítja, még kevésbbé bizonyítja, hogy ő az alperesi társulatnak az A. B. C. alattiban foglalt feltételeknek előterjesztése melletti szerződés megkötésre ajánlatot tett, sőt saját beismerése szerint az F. alatti felhívásra felperes az alperesi társulattal csak is a C. alattit közölte, ebben pedig egyedül folyó ügynöki illetményei szabályoztatnak, egy előbbi vagy eladás esetébeni kártalanítási igényeiről emlités sem tétetik; ez azonban a felperes által állított szerződés megkötésére való formaszerü ajánlat tételnek nem csak hogy nem tekintethetik, hanem inkább ellenkezőleg, csak is olyan jelentésnek vétethetik, melylyel a kártalanítási igényének mellőzésével levont rendes ügynöki illetményeit kivánta megállapítás végett igazolni, és igy ajánlat nem tétetvén, felperes által felsorolt körülmények elfogadásnak nem is tekintethettek, és igy a felperes által állított külön szerződés már csak ez oknál fogva sem tekintethetik megkötöttnek, de különben is felperes az elleniratilag alperes részéről beügyelt társulati alapszabályokat szinte elismerte, abban pedig különösen a 42. és 44. §§ ban a megbízottak felfogadása, azok illetményeinek megállapítása az igazgató választmányra van ruházva, és az ügynök sem lévén más mint társulati megbizott, tehát annak felfogadása ós illetményeinek megállapítása szinte a választmány hatáskörébe vág, az igazgató választmánytól pedig a szerződés elfogadására nézve felperes mit sem mutat fel, ugy szinte azt sem igazolta, hogy Holl A. az igazgató választmány által a szerződés megkötésre felhatalmaztatott, s igy ha a fentebbiek mellett a szerződés megkötöttnek tekinthető lenne is, nem vétethetnék arra jogosított közeg által megkötöttnek. Ezek szerint tehát felperes azon állítását, hogy az A. B. C. alattiakban szabályozott feltételek mellett alperesi társulattal külön szerződést kötött, szinte nem igazolta, ugyanazért felperesnek az alperesi társulat elleni kereseti jogát megállapítani nem lehetett, és keresetével elutasitani kellett." „A perköltségek és ügyvédi munkadijak iránti rész a prts 251. és 252. §§-án alapszik." Felperes fölebbezéssel élvén — A kir. ítélő tábla 1875. évi september 21. — 32347. sz. ítélettel a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatván, alperest a kereseti 1073 frt 102/3 kr. tőke, ennek 1874. évi april 24-től mint a per megindítás napjától számítandó ö°/6 kamatok, és 70 frt perköltségeknek 15 nap alatt megfizetésében végrehajtás terhe mellett, felperes javára elmarasztalta. Az ügyvédi dijakra vonatkozó első birósági intézkedést helybenhagyta; mert „alperes nem vonta kétségbe az A. B. C. alatti csatolmányokkal igazolt azon körülményt, hogy az ezen csatolmányokban foglalt járulékok mellett felperes ügynöki minőségben a Pest-bécsi vontató gőzhajózási-társulatnál szolgálatban állott; azt pedig, hogy midőn ezen társulattól a szállítási eszközöket átvette, felperest ügynöki minőségben meghagyta, vele, mint ügynökével rendelkezett, szolgálatát elfogadta, és a Pestbécsi vontató gőzhajó-társulattal volt szerződése értelmében járandóságait a felmondásig kifizette, beismerte; azt azonban, hogy felperessel uj szerződésre lépett volna nem is állitotta." „Ezen tényekkel szemben, nem vehető figyelembe alperesnek azon védekezése, hogy neki, a felperes és a Pest-bécsi vontató gőzhajó társulat közt fenállott A. B. és C. alatti szerződési viszonyról tudomása nem volt, és hogy a Pest-bécsi vontató gőzhajó-társulat kötelezettségeit felperes irányában át nem vállalta; mert magából azon körülmenyből, hogy alperes a Pest-bécsi vontató gőzhajó-társulattól felperest mint ügynököt átvette, a nélkül, hogy vele külön szerződést kötött volna, okszerű következtetés által bebizonyitottnak kell venni, hogy alperes azon szerződési viszonyról, mely felperes és a Pest-bécsi vontató gőzhajó társulat közt fenállott, tudomással bírt. — Ezen társulatnak felperes irányában volt kötelezettségének elfogadását és átvállalását bizonyítja egyrészről az, hogy felperest ügynöki minőségbenjtovább is megtartotta, minden ujabbi szerződés nélkül; már pedig feltenni sem lehet, hogy felperestől ingyen szolgálatot, kivánt volna, vagy nem tudva a közte és a Pestbécsi vontató gőzhajó-társulat közt létezett szerződési viszonyt, felperest minden szerződés nélkül megtartotta és szolgálatát igénybe venni kivánta volna ; másrészről, azon körülmény, hogy alperes saját beismerése szerint felperes járandóságait a felmondásig, ennek a Pest-bécsi vontató gőzhajó-társulattal kötött szerződése értelmében kiszolgáltatta. Ezen körülmények által tehát teljes próba erejüleg bizonyítva van, hogy az előbbi szerződés érvényét alperes magára nézve hallgatag kötelezőnek elismerte." „Ily körülmények közt elbírálás tárgyát csak is azon kérdés képezi, váljon és mennyiben állapitható meg a felperes által járandóság cziinén igényelt kereseti követelés?" „Minthogy azonban az A. és B. alatti csatolmányokból kétségtelen, hogy azon esetre, ha a Pest-bécsi gőzhajó-társulat hajóit eladja, és a felperesseli szerződését a vevő el nem fogadja, felperesnek a 600 frt átalányon kívül a raktári és iroda helyiségekért a bérlet leteltéig járó bérösszeg kifizetése köteleztetett; minthogy továbbá ezen helyiségeknek a gőzhajó-társaság használatára fel peres által törtónt kibérlése és az, hogy ezen helyiségekért felperes évenként 525 ftot fizetett, az L. M. N. és 0. alatti csatolmányok által igazolva van: minthogy végi'e felperes szolgáltaának 1873. november 30. eszközlött felmondása folytán ennek részéről a bérlett helyiségekre nézve teljesítetni kellett felmondás, a D. alatti bérleti szabályok szerint csak is 1874. évi april 1-én eszközöltethetvén, a bérösszeg még ezen időntul fél évig fizetendő volt; az ekként fizetni kellett bérösszeg tehát az 5°/0nyi bérkrajczárral együtt 473 frt 122/3 kr. a kereseti kitétel szerint azonban l02/3 kr. s igy a fentebb érintett 600 frt átalánynyal össszesen 1073 frt 104/3 krt tesz, ennélfogva az eljáró törvényszék Ítéletének megváltoztatásával felperes eme követelését megítélni, s alperest annak és a per kezdetétől járó kamatjának, s mint pervesztest a perköltségek megfizetésében elmarasztalni | kellett."