Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 37. szám - A békebirósági törvényjavaslat 1. [r.]

Budapest, 1876. kedd, május 16. 37. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Békebiróság. — Kemsked. döntvények.. — Legf. itélöazéki — e's Semuiitőszéki döntv. y A békebirósági törvényjavaslat. 1. Nem akarunk semmit sem levonni parliamentalis kormányzatunk alatti igazságügyministeriumunk érde­meiből, melyeket több irányban a codificátió terén ví­vott ki magának; különösen ujabbi években a közjegy­zöség s ügyvéd-kamarai rendszer életbeléptetése által; s legújabban a kereskedelem jogi codex, ugy a nagyjelen­tőségű büntetőjogi, csőd s váltójogi codex tervezetek előállításával. Mindezek nemcsak hivatvák legégetőbb szükségeink nagy részét kielégíteni; hanem a jogi tör­vényhozás terén nevezetes haladás bizonyítékaiul is szolgálnak. Midőn azonban ezt bevallani, lelkiismeretes köteles­ségünknek tartjuk, másrészt nem palástolgathatjuk azon elvitázhatlan igazságot, mikép igazságügyministeriu­munk abirósági szervezésben, a birósági közegek s rendszer alakításában kezdettől fogva a legtévesebb uton jár, a legszerencsétlenebb müveleteket, legt'onákabb munkálatokat állította elő. Itt mindenfelé csak teljes rendszertelenség, feltűnő jogi hátramaradottság, folyto­nos, rosszabnál rosszabb experimentatió került szőnyegre. Ugy dolgoztak az illetők, mintha a szervezés európai haladásáról, kifejlődési színvonaláról tudomással sem bírnának; a régibb magyar rendszer sajátságait s elő­nyeit pedig teljesen elfeledték volna. Kezdettől fogva — mondottuk — mert — az iga­zat megválva — a birósági szervezés körül is Horvát Boldizsár minister tette a legelső s a legnagyobb baklövéseket, melyeknek szükségképi kifolyásaiul tekin­tendők a további s legujabbi szervezési experimentá­tiók is. Csak azt csodáljuk, hogy annak a politikai pályá­ról letűnte után, az igazs;'igügyministeriumban Cse­ni e gi keritvén kezei közé a hatalmat s majd nem kizá­rólagos uralmat, — ő a birósági szervezésnek okszerűbb, józanabb irányt adni nem tudott, vagy elmulasztotta. Fényes tehetségeitől, szakképzettségétől itt. is sokat vár­tunk — de fájdalom! igen nagyon csalódtunk. — Ugyanazon zűrzavaros kapkodás, minden biztosság nél­küli tapogatódzás, teljes rendszertelenséggel párosult foltozgatás folytattatott tovább is; — melyet véghetlen gyöngeségeivel, tapasztalatlanságával, alapos szakkép­zettség hiányával, és törpe, pseudo codificátorai társasá­gában Horvát Boldizsár inaugurált. Ebben nagy része volt a tudatlauságnak, az alapos szervezési politika ismeretlenségének ; de kétségtelenül a pressió s opportunitás befolyása, s érdekeltségei is kivá­lóan szerepeltek. Megkezdetett a birósági szervezés felülről — a leg­felsőbb biróságok rendezésével, hogy a rokonság, politi­kai párt, és barátság kiválóbb mutadorjainak szerez­tessék mindenekelőtt alkalmazás; szerveztettek azok mellett teljesen feleslegesen és a gyakorlati biró képzési iskola hivatásával meg nem egyezőleg, pótbirói, s fogal­mazói állomások, csak hogy a kegyelt családok sarjadé­kainak minél több alkalmazás szereztethessék; megszün­tettek a váltótörvényszékek, ember emlékezet óta Ma­gyarország legtökéletesebb birósógai, csak hogy minél több alkalom nyujtassék a polgári törvényszékek sza­porítására, — később ismét elkülönitve az alsó birósá­gok szervezése vétetett munkába, és a törvényszékek hallatlan s; áiriban állapitattak ratg. csak hogy a párt érdekében minden vidék kielégitessék és minél több al­kalom nyiljék a politikai érdekeltek s barátok ellátá­sára. — És mivel a vidéki érdekek pressiója még min­dig nem lett kielégítve, ki találtatott s részben valósita tott az egyes bíróságoknak telekkönyvi hatósággal való felruházása, mi telekkönyvi decentralisatiónak nevez­tetik, de valódilag nem kevesebb mint a telekkönyvi hitel és biztosság decompositiója, destructiója. Es ugyan ezen szervezési rendszertelenség és pres­sió befolyásának szüleménye a most szőnyegre került békebirósági tervezet is. Midőn egész birósági rendszerünk teljesen hibásnak bizonyult s uj szervezést szükségei — annak reformja ismét alulról kezdetik meg. — Ki kapkodva, elkülönitve oda dobatik egy egészen uj bírósági közeg. — Nem ho­zatik semmi combinatióba az összes birósági rendszer re­formájával; sőt még magával az első folyamodásu biró­ság rendszerének reformjával sem hozatik kapcsolatba. Természetesen, — mert a birósági rendszer reformja komolyan nem is czéloztatott — csak a pressió s oppor­tunitás igényeinek akartak eleget tenni. Plausibilis okul, űrügyül a rettentőn rosz Horvát­féle törvénykezési eljárás miatti égbe kiáltó panaszok lecsillapítása szolgált, előtüntetvén a békebiróságot mint olyat, mely bizonyos körben a gyorsabb s olcsóbb igaz­ságszolgáltatás forrásául szolgálhatand, — az bár mily nyomorult lassú és költséges maradna is egyébként a legtöbb és legjelentősebb ügyeknél. Valódi forrásául azonban az szolgált, hogy a poli­tikai pártok által hangsúlyozott megyei autonómia igé­nyeinek, s abban különösen a szolgabírói hatalom igé­nyeinek, lecsillapításul némi koncz nyujtassék. így keletkezett azután egy oly békebirósági javas lat, mely a politika és igazságügy érdekei között inga­dozva, biztos alapra s elvekre nem fektetve, a szervezési eljárás terén, tökéletlenségével, ellenmondásaival s inga­dozásával valódi unicumot képez. Mielőtt azonban ezt részletesen kimutatnók kell, hogy ezen tervezetet alapelveiben és irányszabályaiban közelebről megismertessük. Es ezek következők : Kisebb polgárjogi ügyekre — s ideiglenesen a rend­őri kihágásokra állitatnak fel a békebiróságok, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom