Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 37. szám - A békebirósági törvényjavaslat 1. [r.]
Budapest, 1876. kedd, május 16. 37. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Békebiróság. — Kemsked. döntvények.. — Legf. itélöazéki — e's Semuiitőszéki döntv. y A békebirósági törvényjavaslat. 1. Nem akarunk semmit sem levonni parliamentalis kormányzatunk alatti igazságügyministeriumunk érdemeiből, melyeket több irányban a codificátió terén vívott ki magának; különösen ujabbi években a közjegyzöség s ügyvéd-kamarai rendszer életbeléptetése által; s legújabban a kereskedelem jogi codex, ugy a nagyjelentőségű büntetőjogi, csőd s váltójogi codex tervezetek előállításával. Mindezek nemcsak hivatvák legégetőbb szükségeink nagy részét kielégíteni; hanem a jogi törvényhozás terén nevezetes haladás bizonyítékaiul is szolgálnak. Midőn azonban ezt bevallani, lelkiismeretes kötelességünknek tartjuk, másrészt nem palástolgathatjuk azon elvitázhatlan igazságot, mikép igazságügyministeriumunk abirósági szervezésben, a birósági közegek s rendszer alakításában kezdettől fogva a legtévesebb uton jár, a legszerencsétlenebb müveleteket, legt'onákabb munkálatokat állította elő. Itt mindenfelé csak teljes rendszertelenség, feltűnő jogi hátramaradottság, folytonos, rosszabnál rosszabb experimentatió került szőnyegre. Ugy dolgoztak az illetők, mintha a szervezés európai haladásáról, kifejlődési színvonaláról tudomással sem bírnának; a régibb magyar rendszer sajátságait s előnyeit pedig teljesen elfeledték volna. Kezdettől fogva — mondottuk — mert — az igazat megválva — a birósági szervezés körül is Horvát Boldizsár minister tette a legelső s a legnagyobb baklövéseket, melyeknek szükségképi kifolyásaiul tekintendők a további s legujabbi szervezési experimentátiók is. Csak azt csodáljuk, hogy annak a politikai pályáról letűnte után, az igazs;'igügyministeriumban Cseni e gi keritvén kezei közé a hatalmat s majd nem kizárólagos uralmat, — ő a birósági szervezésnek okszerűbb, józanabb irányt adni nem tudott, vagy elmulasztotta. Fényes tehetségeitől, szakképzettségétől itt. is sokat vártunk — de fájdalom! igen nagyon csalódtunk. — Ugyanazon zűrzavaros kapkodás, minden biztosság nélküli tapogatódzás, teljes rendszertelenséggel párosult foltozgatás folytattatott tovább is; — melyet véghetlen gyöngeségeivel, tapasztalatlanságával, alapos szakképzettség hiányával, és törpe, pseudo codificátorai társaságában Horvát Boldizsár inaugurált. Ebben nagy része volt a tudatlauságnak, az alapos szervezési politika ismeretlenségének ; de kétségtelenül a pressió s opportunitás befolyása, s érdekeltségei is kiválóan szerepeltek. Megkezdetett a birósági szervezés felülről — a legfelsőbb biróságok rendezésével, hogy a rokonság, politikai párt, és barátság kiválóbb mutadorjainak szereztessék mindenekelőtt alkalmazás; szerveztettek azok mellett teljesen feleslegesen és a gyakorlati biró képzési iskola hivatásával meg nem egyezőleg, pótbirói, s fogalmazói állomások, csak hogy a kegyelt családok sarjadékainak minél több alkalmazás szereztethessék; megszüntettek a váltótörvényszékek, ember emlékezet óta Magyarország legtökéletesebb birósógai, csak hogy minél több alkalom nyujtassék a polgári törvényszékek szaporítására, — később ismét elkülönitve az alsó biróságok szervezése vétetett munkába, és a törvényszékek hallatlan s; áiriban állapitattak ratg. csak hogy a párt érdekében minden vidék kielégitessék és minél több alkalom nyiljék a politikai érdekeltek s barátok ellátására. — És mivel a vidéki érdekek pressiója még mindig nem lett kielégítve, ki találtatott s részben valósita tott az egyes bíróságoknak telekkönyvi hatósággal való felruházása, mi telekkönyvi decentralisatiónak neveztetik, de valódilag nem kevesebb mint a telekkönyvi hitel és biztosság decompositiója, destructiója. Es ugyan ezen szervezési rendszertelenség és pressió befolyásának szüleménye a most szőnyegre került békebirósági tervezet is. Midőn egész birósági rendszerünk teljesen hibásnak bizonyult s uj szervezést szükségei — annak reformja ismét alulról kezdetik meg. — Ki kapkodva, elkülönitve oda dobatik egy egészen uj bírósági közeg. — Nem hozatik semmi combinatióba az összes birósági rendszer reformájával; sőt még magával az első folyamodásu biróság rendszerének reformjával sem hozatik kapcsolatba. Természetesen, — mert a birósági rendszer reformja komolyan nem is czéloztatott — csak a pressió s opportunitás igényeinek akartak eleget tenni. Plausibilis okul, űrügyül a rettentőn rosz Horvátféle törvénykezési eljárás miatti égbe kiáltó panaszok lecsillapítása szolgált, előtüntetvén a békebiróságot mint olyat, mely bizonyos körben a gyorsabb s olcsóbb igazságszolgáltatás forrásául szolgálhatand, — az bár mily nyomorult lassú és költséges maradna is egyébként a legtöbb és legjelentősebb ügyeknél. Valódi forrásául azonban az szolgált, hogy a politikai pártok által hangsúlyozott megyei autonómia igényeinek, s abban különösen a szolgabírói hatalom igényeinek, lecsillapításul némi koncz nyujtassék. így keletkezett azután egy oly békebirósági javas lat, mely a politika és igazságügy érdekei között ingadozva, biztos alapra s elvekre nem fektetve, a szervezési eljárás terén, tökéletlenségével, ellenmondásaival s ingadozásával valódi unicumot képez. Mielőtt azonban ezt részletesen kimutatnók kell, hogy ezen tervezetet alapelveiben és irányszabályaiban közelebről megismertessük. Es ezek következők : Kisebb polgárjogi ügyekre — s ideiglenesen a rendőri kihágásokra állitatnak fel a békebiróságok, mint