Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 32. szám - A birák függetlensége és részrehajlatlansága 2. [r.]
130 illetősége megállapítható, ha utóbbi illetőségét s további eljá- \ rását is csak a bűnvádi feljelentés által elkövetett rágalmazás, , illetőleg becsületsértés fényére szorította. Istványeszku Canstantin — Barbesz Juon s társai ellen az ujaradi jbiróságnál 120 frt becsületsértés! birság iránt sommás keresetet támasztott, melyre nézve abirói illetőség m egállap itatván, 1875. sept. 22. kelt ítélettel alperesek egyenkint 20 frt birság fizetésére köteleztettek mert igazoltatott, hogy felperes hamis előadások terjesztésével rágalmaztatott. Alperesek egyike se mm. panaszt adott be az illetőségi végzés ellen. A Semmitőszék azt elvetette; „tekintve, hoyy a keresetlevél kitétele szerint felperes a kereseti birósgot s ajtó utján s a hatósághoz intézett bűnvádi feljelentés által állítólag elkövetett becsületsértés miatt veszi követelésbe;" { ,tekintve, hogy az eljáró első biróság 3 ad r. alpeetőségi kifogása folytán hozott s birói illetőségét megállapító végzésében világosan kimondotta, hogy alperesek felperest nemcsak a uyi van lapok utjáu hanem a hatóság előtt csalással és okmány hamisítással vádolták s ez által illetőségét s továobi eljárását is csak a bunfenyitő feljelentés úttal állítólag elkövetett rágalmazás, illetőleg becsületsértési tényre szorította; és ekkép az 1848. 18 t. cz. 17. §. értelmében az esküdtszék elébe utalt sajtó utján elkövetett vétség elbírálásába nem bocsátkozott." (1876. márczius 29. — 4126. sz. a.) Min. rendelet a birtok rendezés iránt Erdélyben. A birtokrendezési ügyek körül, az ország ordélyi részében követendő eljárás tekintetében, az 1872. évi május 6-án 20846. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet 12. 13. 14. 15. 16. 19. 20. 24. 41. 42. 43. 49. 50. 52. 53. 55. 60. §§-ait hatályon kivül helyezem, s azok helyett az 1871. LIII. t. cz. 80. §-a, s az 1871. LV. t. cz. 24-ik §-ában nyert felhatalmazásomnál fogva, a következőket rendelem: 1. §. Az 1872. évi május 6-á n k el t r e n d e 1 e t 12. §-a helyett. Az egyes telkek vagy telekrészek úrbéri vagy majorsági, illetőleg székely-örökségi természete iránti perek, melyek az úrbéri törvények alapján és a másnemű birtokrendezési keresetektől elkülönzötten voltak inditandók és indíttattak, jövőre is külön tárgyalandók, és a szabályozási terv elkészítése előtt végérvényesen döntendők el. A foglalások és irtványok, s a megválthatóknak nyilvánított szolgáltatások megváltása iránt az eddig fennállott szabályok szerint külön beadott egyes perek azon esetben tárgyalandók cs döntendők el hasonló módon, ha azon terület iránt melyből állítólag a foglalás, vagy az irtás történt, másnemű birtokrendezési u. m. legelőelkülönitési, vagy erdőszabályozási per folyamban nincs, vagy hivatalból nem indítandó. Bármely egyes telek, telekrész, vagy föld iránti úrbéri perben köteles a törvényszék az 1819/20. évi ösazoirást, és az 1848. előtti adótáblákat vagy azok kivonatait, valamint az országos kárpótlás esetleges felvételéről szóló, s a netalán még szükséges egyéb segédadatokat, ha azokat a felek felmutatni nem tudnák, maga vagy kiküldöttje által hivatalból megszerezni, illetőleg azok hiányát a hivatalos adatok alapján megállapítani. A tárgyalás, ha a felek közösen kívánják, minden esetre a ! helyszínén, különben pedig a körülményekhez képest a helyszínén, vagy a törvényszéknél tartandó meg. A tárgyalás vezetésével a törvényszék og3Tik birói tagját bizza meg, ki a felek közt az egyezséget megkísérli, s nom sikerülése osetében a feleket, a döntő ténykörülmények és bizonyítékaik felhozására utasítja és az ügy állásának minden oldalról felderítését eszközli. A tárgyalás eredménye, a folok jelenlétében a jegyzőkönyvbe felveendő, s az iratokról pontos jegyzék készítendő. Ha a felek tanukra hivatkoznak, azokat a tárgyaló biró — a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja — azonnal hit alatt kihallgatja, ha szemle vagy becsű szüksége forog fenn, azt az 1868-ik 54. törvényezikk 212. és következő §§-ai szerint teljesiti, s a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők lelotót a perről felvett jegyzőkönyvbe igtatja, s az ügyet eldöntés végett a törvényszékhez terjeszti. Ha alperesek nem jelentek meg, köteles a tőrvényszék, illetőleg a kiküldött biró részükre ügygondnokot nevezni ki, és egy ujabb tárgyalásra a feleket és az ügygondnokot megidézni ; ha pedig felperes fél maradna ki, azon meghagyással idézendő meg egy ujabb tárgyalásra, hogy ismételt kimaradása esetében keresetétől eiállottnak fog tekintetni. A bíróságok azon kérdés eldöntésénél, hogy valamely birtok országos kárpótlás alá tartozó urbériséget képez-e, nincsenek a felek beismeréséhez kötve, hanem a megvizsgált sogédadatokhoz képest hoznak ítéletet. A székelyföldi oly perekben, melyeknek tárgyát a föld úrbéri, vagy majorsági természete képezi, az 1868. évi márczius 11-én kelt bel- és igazságügyministeri rendelet 8. §-a szerint kirendelt jogbiztos megidézendő, s az ily perekben az ő közbejövetele nélkül hozott itélet az országos földtehermentesitési alap irányában hatálytalan. Az ezen §-ban érintett, s a birtok jogi természetére vonatkozó perekben a felebbezésen kívül más perorvoslatnak, külön semmiségi panasznak, igazolásnak, perujitásnnk ninca helye; a felebbezés azonban két egyező itélet ellen is birtokon belől történik (1868. LIV. t. cz. 287. §.) 2. §. Az idézett rendelet 13. §-a helyett. A fenálló úrbéri ós birtokrendezési törvények alapján tárgyalandó minden perben, a felek ügyvéd általi kópviseltetésre, rendszerint csak oly esetben kötelesek, midőn a biróság által rendes Írásbeli perbeszédek beadására utasíttatnak. Ha azonban a fél vagy megbízottja, a kellő előadási képességgel nem bir, a tárgyaló biró őt meghatalmazott által való képvis'-iltetásre utasíthatja. Zugirászok megbízottak nem lehetnek. 3. §. Az idézett rendelet 14. §-a helyett. Közbirtokosságokban, hol az arány még be nem hozatott, az arányosítás az úrbéri birtokrendezéssel egyidejűleg ós ugyanazon biróság elótt, de külön perben eszközlendö; de ha a birtokrendezés megengedhetősógének tárgyalásánál az érdekelt felek az arányosításnak, a birtokrendezéssel együttes keresztülvitelében megegyeznek, a tárgyalás az egyezségnek megkísérlése mellett, az arányosítás kérdésére is kiterjesztendő és a rendezés megengedhetősógének kérdésével együtt, az arányositási kulcs felett is itélet hozandó. (Foly. kóv.) Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.
