Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 31. szám - A birák függetlensége és részrehajlatlansága 1. [r.]

125 pezó' kőszén aknázási jog haszonbéri esedékéhez való jogosultság, a földnek mint ingatlan vagyonnak tulajdonával egybekötött járuléka levén, — az ez iránti birói intézkedésre a perr. 465. §. értelmében egyedül a birtokbiróság illetékes ; következve a jbiróság jelen igényper érdemleges tárgyalására s elintézésére jogosítva átalában nincsen ; a másod biróság pedig ily körülmények közt az ügyiratokat a 304. §. alapján felterjeszteni elmulasztván, ennek érdemleges határozata sem állhat meg." (1876. apr. 4. — 5581. sz. a.) A köztisztviselő által kiállított kötelezvényben foglalt azon kikötés, hogy a hitelező kielégítése, a perr. 399. §. ellenére, 300 ftig is érvényesítethessék, — a bíróságot a végrehajtás elrendelésénél nem szabályozhatja. Madonyiczky András — Stephanovics Samu nyugalmazott köztisztviselő ellen 30 frt megfizetésére a korponai járásbiróság előtt pert indított s azt jogérvényesen megnyervén, végrehajtásért folyamodott, melyet alperesnek az adóhivatalból húzott nyugdijára kérte intéztetni. A jbiróság f. év márcz. 14. kelt végzésével a végrehajtást alperes nyugdijára elrendelte, a mennyiben — a 399. §. értelmében — a z a 300 forintot meghaladja. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszszal élt'; minthogy a kereset alapjául szolgáló kötelező okmányban alperes kielégítési alapul nyugdiját önmaga kijelölvén, abban a kereseti összegnek nyugdijából havonkénti részletekben leendő kifizetésére magát kötelezte, s felperes a végrehajtást csak is a kijelölt havi részletekben kérte foganatositatni; alperes önkéntes kijelölése, illetőleg alá vetése ellenére tehát — a 399. §. hibás tuagyarázásával, nem lehetett a végrehajtást csak a 300 ftot haladó nyugdij összegre szorítani. A Semmitőszékazt elvetette; „mert a neheztelt végzés a perr. 399. § reudelke/ésének megfelelvén, a kötelezvényben foglalt kikötés pedig a bíróságot a végrehajtás elrendelése alkalmával nem szabályozván — az alaptalan semm. panasz elvetendő volt." (1876. márcz. 21. - 1795. sz. a.) Legfőbb itélÖHzéki döntvény. A kötelesrész kiszámitusánál, az összes az örökhagyó által utódaira hagyható ingó s ingatlan javak, jogok s követelések értékük szerint számbaveendők. Azért ily ügyben aion örökös is perbe idézendő, ki ellen a kölelesrészl igénylő semmi követeléssel sem lép fel. Gozsó Katalin férjezett Gáspár Ferenczné és Gozsó György — Gozsó József és özvegy Gozsó Imréné született Szekeres Erzsébet mint kiskorú gyermekei term. és törv. gyámja alperesek ellen néhai öreg Gozsó András hagyatékából 2/3 résznek örökségképen kiadása iránt a baranyamegyei fenállott törvényszék előtt 1871. évben rendes keresetet inditván, az utóbb illetékessé vált pécsi kir. törvényszék, miután a felperesek által szorgalmazott büntető per is elintéztetett 1875. évi márczius hó 1 én 11439. sz. a. következőleg Ítélt: „Felperesek keresetükkel elutasittatnak, a perköltségek kölcsönösen megszüntetettnek. Az ezen Ítélet ut;'n megszabandó kincstári illetéket egyenlően viseljék. Az ügyvédek niunkadijai saját feleik irányában külöu külön 20 ftban megállapitattnak." Indokok: „Tekintve, hogy a per során hit alatt kihallgatott tanuk. Kis Kelenfi György, Oláh Péter, Gáspár József és ifj. Gozsó András határozott és egybehangzó vallomása szerint örökhagyó öreg Gozsó András összes vagyona felett perben álló gyermekei illetve unokái között az osztályt még életében l866/7ben megtette olyképen, hogy másodrendű felperesnek a kővágó szőllősi 90. sz. ház hátulsó részét '/ telek felét 4 kapás szőllőt, az alsó pinczét, 25 akó hordót, ugyanannyi akós kádat, s egy darab ökör helyett 128 ftot, alpereseknek pedig az elsorolt ingatlanokból a ház első részét, '/8 telket, a szőllő s hordók megmaradott részét és összes ingóságokat átadta volt s mindkét fél ezen vagyonokat az időtől fogva tényleg birja is; ezen az örökhagyó által még életében tett s ajándékozásnak tekiuteudő vagyon átruházás folytán voltaképen hagyaték, mely osztály alá vonandó volna, nem is létezik, — miután a felek maguk sem állítják, hogy az elsoroltakon kívül örökhagyó után még egyéb vagyon is maradt légyen. A dolog ily állásában csak is elsőrendű felperesre nézve látszik jogsérelem fenforogni a mennyiben a történt ajándékozások folytán törvényes osztályrésze, melyhez az ország birói ért. megállapított törv. rendt. I. r. 4. és 8. §§. értelmében egyedül joga vau, megvonatott, ezen kötelesrész kiegészítése azonban nemcsak alperesektől, hanem egyszersmind a megajándékozott másodrendű felperestől is követelendő volna. — Miután ezek szerint 2-od rendű felperes helytelenül kereskedik, elsőrendű felperes pedig nem az érintett törvényes iránybaninditá keresetét, s azon körülményt, hogy alperesek, mely összegben tartozzanak kötelesrésze kiegészítéséhez járulni, törvényszabta módon be nem bizonyitá, mindkét rendű felperest keresetével elutasítani kellett. A perköltségeket, a per körülményeinél fogva megszüntetni, s az Ítéleti dijnak egyenlő arányban fizetésére a peres feleket kötelezői kellett. Az ügyvédi munkadijak megállapítása a polg. törv. rendt. 252. § án alapszik." Felperesek felebbezvén — A kir. itélő tábla 1875. oct. 19. 28612. sz. alatti ítéletével az első biróság Íteletét indokain kivül még azért is helybenhagyta „mert: elsőrendű felperesnek a törvényes osztályrészhez való igénye a neheztelt Ítéletben emiitett körülményeken kivül e perben azért sem volt eldönthető, mivel az apa utáni osztályban szintén részesült Gozsó András egyik örökös e perbe nem idéztetett." Felperesek ismét f e 1 e b b e z v é n — A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: „a budapesti kir. itélő táblának fenti keletű és számú ítélete indokolásánál fogva, de még azért is helybenhagyatik; mert: habár felperesek kinyilatkoztatták, hogy itj. Gozsó András irányában, ki osztályrészét régen kikapta, mi követelésekkel sem lépnek fel, s azért e perben beidéztetését is feleslegesnek tartják, minthogy azonban a kötelesrész kiszámításánál minden ingó és ingatlan dolgok, sőt minden jogok és követelések, melyeket az örökhagyó utódaira szabadon hagyni jogosítva volt, értékük szerint számba veendők, ez pedig azon i tárgyakra nézve, miket ifj. Gozsó András kapott, ennek 31*