Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 18. szám - Hagyatéki és árvaügyek körüli eljárás

Pest. 18T£. pénteken márczius 1. 18. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉiVISZÉKÍCSARJVOK. Tartalom. Hagyatéki és árvaügyek körüli eljárás. — Semm. döntv. — Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s birtokviszonyai rendezéséről. Tv Hagyatéki és árvaiigyek körüli eljárás. Kaffka I g n á c z k. tszéki ülnök úrtól (N.-Károly). A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XVII. t. cz. 8 §-a értelmében az árva és gyámhatóságot a törvényhatóságok gyakorolják; s ennélfogva intézkednek az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak. Ezen törvény alkotásánál, meggyőződésem szerint nem annyira jogi, mint inkább azon politicai szempont lehetett irányadó, hogy a törvényhatóságoknak most már alig nevezhető megyék s illetőleg megyei bizottságok hatásköre, az átalakult viszonyok folytán lehetőleg ne csorbittassék, mi természetszerűleg azon következést vonta maga után, hogy minden megye saját helyi viszonyaihoz alkalmazkodva dolgozta ki az árva és gyámi ügyekre vonatkozó szabályokat. És ennek ismét azon következése lett, hogy az eljárási szabályok az egyöntetűséget nél külözik, s a megyei bizottságok különböző nézeteihez képest egymástól igen sok tekintetben eltérnek. De más oldalról a hagyatékok feletti intézkedés a p. t. r. VII. fej. értelmében ak. bíróságok jogköréhez tartozván, most már azon határ vonalt, mely a hagyaték és árvaügy közé esik — felismerni alig lehet, s igy előreláthatólag a bírósági és gyámhatósági különböző nézetekre fektetendő eljárások folytán gyakori súrlódások fognak fölmerülni. Az, ki hagyatéki ügyekkel foglalkozott,tudni fogja, miszerint az örökösök közötti osztály foganatosításnak megkísértése előtt a hagyaték állagát, vagyis az osztály tárgyát kell tisztára hozni, — mi pedig legtöbb esetben, csakis ahelyszinéni nyomozódás, és oly hagyatékoknál,melyekre nézve eddigelé a halálesetek sem jelentettek be, — az illető rokonok befolyása mellett a községi elöljárók által alkalmazott ideiglenes gyámok megszámol tatása folytán eszközölhető, és csakis ennek megtörténtével lehet a hagyatéki vagyonokat kellően leltározni. Szatmár megyének a gyámhatósági és árvaügyek kezelésére nagy munkával kidolgozott s felsőbbileg jóváhagyott terjedelmes utasítása szerint, a községi közgyámok egészen mellőztetnek, s az árvák vagy gondnokságot igénylők érdekében járási gyámok lettek megválasztva, kiknek egy részről kötelességük oda hatni, hogy valamint az eddig felmerült, de még be nem jelentett, ugy az ezután felmerülendő halálesetek az illető bíróságoknak tudomására juttassanak, miről különben is ap. t. r. 562. §-a is rendelkezik; más részről jogukban áll a kiskorú árvák részére ideiglenes gyámokat nevezni, kik az árvaszéktói nyerendnek megerősítést. — Ezen gyámok az érintett utasítás egyik pontja szerint feljogositvák arra, hogy a hagyaték tárgyalása alkalmával kiskorú gyámoltjaikat képviseljék, s azok érdekében egyességet köthessenek, de | az egyesség csakis az árvaszék jóváhagyása folytán emel| kedik érvényre. Ezen intézkedés megfelelni látszik a p. t. r. 575. § ának, a gyakorlati téren mégis sok nehézségbe ütközik. — Mert tegyük fel azon esetet, hogy midőn a halálesetrőli jelentés a p. t. r. 562. §-a szerinti bírósághoz beterjesztetik, s ez mindenek előtt a leltározást veszi czélba, annak jön tudomására, hogy a hagyaték már egy pár év óta kezeltetik, vagy egyik legközelebbi rokon, vagy ideiglenesen alkalmazott gyám által, tehát szükséges mindenekelőtt ezen gyámot megszámoltatni, s igy a leltározandó hagyaték állagát tisztára hozni, mi igen gyakran s a sváb hagyatékoknál általában csakis az érdeklett rokonok közbenjöttével a helyszínén eszközölhető. Mert a gyám a hagyatékhoz tartozó földeket házilag müveitette, s valamint a termésről s egyéb bevételekről, ugy a gazdálkodásra fordított költségekről rendszeres nyugtaivá nyokkal nem bír, sőt azokat beszerezni gyakran módjábau semállott. Minthogy pedig a Szatmármegye által kidolgo zott gyámhatósági szabályok szerint az ideigl. gyámok megszámoltatására is az árvaszék van hivatva, — mindaddig, míg ezen kérdés eldöntetik — a bírósági eljárás meg nem indítható, ámde leltározás nélkül az id. gyám megszámoltatása alig képzelhető, mennyiben ez egymással szoros kapcsolatban áll. — Melyik hatóságnak kell tehát félrevonulni, mig a másik ezen kérdésnél teendőit bevégzi? Kérdések — kérdése! — De tegyük fel, hogy a leltározás minden akadály nélkül megtörtént,— következik a tárgyalás, — mire a bíróság határidót tüz, s többek között a kiskorúak részére kinevezett gyámot is meghívja s a helyi viszonyok tekintetbe vételével sok fáradság és számolás után oly egyességet hoz létre, mely szerint például a különben is czélszerüen fel nem osztható ingatlan birtok egyik kiskorú örökösnek adatik át,— ki a hagyatéki terhek törlesztése, az özvegyi jog kielégítése, vagy évenkénti kiszolgáltatása mellett többi kiskorú testvérét készpénzzel elégitendi ki, de addig, mig ezek nagykoruságukat elérendik, osztályrészük a birtokra átírás alkalmával egyidejűleg bekebeleztessék. — Ezen. a már kinevezett s árvaszékileg megerősített gyám s rokonok által elfogadott egyességet a járásbíróság az illető kir. törvényszékhez beterjesztvén, ennek mindaddig nem lehet határozatot hozni, — mig a gyámhatóság az egyességet jóvá nem hagyja. Ez még nem lenne nagy baj, de ha például az árvaszék egyik vagy másik kiskorú részére nagyobb összeget kívánna megállapittatni, illetőleg a vagyonokat természetben megtartó kiskorú örökös terhére kikebeleztetni s igy a létrejött egyességet és ez által a járásbirói, illetőleg kir. törvényszéki eljárást is megsemmisítené} — mi lesz a teendő? — Vagy az 585. §. szerint ujabb tárgyalást kell tartani a bíróságnak, s alkalmazkodni az ár18