Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 16. szám - Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által - Az országbirói értekezlet VII. R. 1. §. d pontja. (Folytatás)

Pest. 1872. pénteken február 23. 10. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Képvisoltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által. — Az országbírói ért. VII. R. 1. §. d) pontja. — Semm. dóntv. Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszé­keknél nem váltó ügyvédek által. Külley Ede kir. táblabíró úrtól. Nem régen a „Reggeli Lapok" felvetették azon kér­dést, vájjon az újonnan szervezett királyi törvényszékek előtt folyamatban lévő váltóügyekben a felek mago­kat oly ügyvédek által képviseltethetik-e, kik a váltóvizsgát le uem tették? A „Delejtü" január 27-ki számában ezen kérdésre laconicus „igen"-nel felel, —c?ak azt adván hozzá, hogy ily ügyvédnek munkadíj nem Ítéltetik, Miután hazánkban, fájdalom ! még jelenleg is sok oly ügyvéd vau, kik az ügyvédi vizsga letételekor arról, hogy hiteltó'rvényeink is vannak, elfelejtkeztek, a „Delejtü" felvilágositása sokakat hínárba vezethetne, kivált oly he­lyeken, hol azelőtt váltótörvényszékek nem voltak, és hol alkalmasint még jelenleg is váltóügy védek gyéren fognak találtatni. Ha csak ez a baj, — igy fognak sokan okoskodni,— ezen bizony könnyen segíthetünk akár a dijak iránti alku, akár előlegezés utján. S mit fogunk tapasztalni ? Azt, hogy országszerte oly személyek fognak váltóperekben derűre borura ügyvédi me g b i z o 11 a k u 1 működni, — kik arra a váltótörvény határozóit rendelete szerint jogosult­sággal nem birnak. A vtk. II. r. 218. §. szerint ugyanis „v ál tó tör­vényszéki ügyvéd" csak az lehet, ki a szokott ügy­védi vizsgálaton kívül a váltójogból is a váltótörvényszék által megvizsgáltatott." Ezen törvény erejénél fogva oly ügyvédi meg­bízottnak, ki nem egyszersmind váltóügyvéd, váltó­tigyi beadványai, illetőleg tárgyalási közreműködése, munkája semmisek, s ha ezt az alsó biró kimondani elmu­lasztja, — kell, hogy panasz folytán a felső biró ki­mondja. Hogy mennyi joghátrány, mennyi kár következik abból a megbízó félre nézve, ezt egy szaklapban bizonyít­gatni feleslegesnek tartom. Hogy volna — fogják sokan mondani — ily ügy­védnek közreműködése semmis, midőn a vtk. II. r. 217. §. szerint a fél magát nemcsak ügyvéd, hanem megha­talmazott által is, ki nem ügyvéd is lehet, — képvi­seltetheti, és ehhez képest ily képviselőnek közreműködése nem ugyan ügyvédi, hanem meghatalmazotti mi­nőségben elfogadandó. Kétséget nem szenved ugyan, hogy váltótörvény­székek előtt a fél magát nemcsak váltóügyvéd, hanem meghatalmazott által is képviseltetheti, valamint kétség­telen az is, hogy miután a fél meghatalmazottjául bárkit nevezhet, egy váltóügyvédi oklevéllel nem biró közügy­véd is ily meghatalmazást elvállalhat : de ne feledjük e' hogy ily esetben az ügyvédnek nem a vtk. II. r. 217. §. szerint kiállított ügyvédi megbízással, hanem a 227. §. szerint hiteles alakban kiállított meg­hatalmazással kell ellátva lenni, és hogy a megha­talmazottnak ügyvédi munkadíj természetszerűen nem járhat. Utóbbi hátrány mellett jóravaló ügyvéd, ki a fent­érintett kibúvó ajtón át a törvény háta mögé bújni mél­tóságon alulinak tartja, ily képviseletre nem vállalkoz­hatik. De az ügyvéd magasztos tisztéhez méltatlannak is tartom a felet nem a szaktörvénytudomány, hanem laicus fogalmak alapján képviselni. Siessenek tehát az ügyvédek közül mindazok, kik eddigelé a váltóügyvédi vizsgát még le nem tették, e mu­lasztást mielőbb jóvá tenni, hogy a perlekedő közönség alkalmas jogvédek hijával sehol az országban ne legyen, hogy a feleket ne álarcz alatt, hiányos ismeretekkel és törvény mögötti jutalmazás mellett, hanem nyíltan, ala­pos jogtudománynyal és törvényes jutalom mellett, ügy­védi rendeltetésükhöz méltóan képviselhessék. Az országbírói értekezlet VII. R. 1. §. d) pontja. ^(Folytatás.) Midón ezen ítéletek és az időközben nagy költséggel tett feltárások alapján a nyertes bányabirtokosok a feltárt kőszénre nézve bányatulajdon adományozásaért folya­modtak, az esztergomi főkáptalan az adományozás ellen óvását jelentette be, azt adván elő, hogy ezen eldöntött pert megújítani kívánja. Ennek következtében perújítás iránti kérvényét a budai m. kir. bányabirósághoz be is adta. Ezen kérvényben a kószéntulajdonhozi igényét sem­mi uj bizonyítékkal nem támogatja, hanem azt ígéri uj bizonyítékkal igazolni, hogy az ideigl. törv. szabályok a kőszénre nézve korább szerzett jogokra visszaható erővel nem birnak. Ehhez kellett tehát az országbírói értekezlet határoz­mányainak azok czéljával homlokegyenest ellenkező uj törvényhozási magyarázata, a végből, hogy az ország rendes bíróságai által hozott ítéleteket felforgatni le­hessen. Legyen szabad ezeknél fogva a folyamodó társula­latok neve alatt benyújtott kérvény, valamint a képvise­lőház kérvényi bizottsága által előterjesztett határozati 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom