Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 15. szám - Egy jogeset a múltból - most a Semmitöszék előtt

59 birói eljárás ellen, mely semm. pamsz szolgabíró részérói azon felterjesztésben részesült, mely szerint alperesnő mint az idéző végzés egyedüli hamisítója tüntettetett ki, bizton gondolván , hogy hiszen a hivatalos felterjesztésnek feltétlenül hinni kell, — és hogy a semmiségi panasz nemcsak mint alaptalan elvettetni — hanem az azt benyújtó ügyvéd még meg is birságoltatni fog. Azonban a seminitőszék nem egyszer már hason módon meghazudtoltatva, a fentemiitett hivatal boszuságára ily hiszékeuynyé lenni nem akart, hanem a dolgot komolyan fontolóra véve, mult évi november 23-án 13181. sz. végzésével vizsgálatot, s a panaszban nevezett tanuk kihallgatását rendelte el. — Igaz, a szóban levő végzés leérkeztével nem csekély csapásul szolgált, hogy — mi különben törvény szerint máskép nem is történhetett, — a vizsgálattal ismét csak az a szolgabíró bízatott meg, — ki az eskületételi határnapot birói tollal megmásítani, és alperesnek törvénytelen kihelyezését foganatosítani parancsolta, gyanithatóvá válván ugy is jó eleve a szokottnál szokottabb eredmény. — Itt azonban a véletlen közbe veté magát, t. i. időközben széjjel robbantatott az ily jogszolgáltatási (?) hatóság s ugyanaz egy jeles járásbiró által minden irományostól együtt átvétetett, ki a vizsgálatot, erélylyel keresztül vezetve, az igazságot napfénynél világosabban e napokban (1872. febr. 3-és 6-án) kiderité s e botránykoztató ügyet 191/i87í. sz. a. a semmitó'székhez minden bizonynyal már is felterjesztette. Reményleni lehet, hogy a semmitőszék ily feltűnően törvénytelen eljárásnak megkegyelmezni nem fog. Adja az ég, hogy honunkban ez legyen a jogszolgáltatás terén az utolsó eset, melynek hivatalosan felszaggatott sebei vajmi későn fognak ugy is behegedni. Semmitöszéki döntvények. A biztosítási szerződésben a választott bíróság, a biztosított fél s az életbiztosítási társulat között felmerülő vitás kérdések elintézésére köttetvén ki, — az a biztosító társulat s a biztosított összegre jogosított között kelelkezelt kérdések megbirálására ki nem terjed. Gnadlinger Róza és Moskovitz Mór 1871. apr. 11-én Pest város tszékéhez, a triesti ,Asienda asicuratrice'biztosító társulat ellen — folyamodást adtak be, választott bíróság alakítása iránt. — Előadták, mikép Pap János borosjenői görög k. esperes és tanfelügyelő 1870. januárban magát a triesti biztosító társulat pesti képviselőségénél 4000 frtig halála esetéra biztosította — az A. életbiztosítási szerződéssel. Következő júliusban Pap János esperes elhalálozván, jogutódai, a folyamodók megkérték a triesti társulatot a biztosított összeg kifizetése végett, jogosultságukat okmányokkal kimutatván. — És mivel az életbiztosítási (A.) szerződés 11 -ik pontja minden ezen ügyletből felmerülő peres kérdések elintézésére választott bíróságot jelölt ki, s mivel ennek birái ott meg nem neveztettek, maguk részéről négyet megneveznek, s kérik a társulatot hason intézkedésre felhivatni. Ez a kellő felhívás kíséretében a társulat képviselőjével közöltetett, — mire az nyilatkozatot adott be, melyben tiltakozik a választott bíróság s eljárás jelen esetbeni alkalmazása ellen; mert az életbiztosítási (A.) szerződés 11-ik pontja a folyamodók 9 a társulat közt semmi jogviszonyt sem alapított meg. — Az világosan csak a,biztosított,' tehát Pap János és a társulat közt felmerülhető peres kérdéseket utasította választott bíróság elébe, — tehát nem a folyamodókat is, kikkel a társulat nem szerződött. A perr. 495. §. szerint a választott biróságra hivatkozó félnek ebbeli jogosultságát igazolni kellene, mit folyamodók nem teljesitettek. — Kéri tehát a társulat, hogy azon kérdés felett, van e itt helye vál. bíróságnak, tárgyalás tartassék s határozat hozattassék — azon okokból kijelölési s visszavetési jogával nem élhetvén. A tszék 1871. okt. 10. — 40700. sz. végzéssel a kijelölési s visszavetési jogával nem élő társulat részére a vál. bírákat a 499. §. értelmében kinevezte s folyamodókat utasította kérvényük 15 nap alatti beadására, hogy a visszavetési jog bíróságilag érvényesíttethessék. A társulattól 1871. okt. 23-kán sem. panasz adatott be, melyben a fentebbi érveléseket ismétlik. A Semmitőszék a megtámadott okt. 10-kén — 40700. sz. a. kelt végzést az egész eljárással együtt megsemmisíttette, — a 297. §-uak I-ső pontja és az 509. §. alapján; „inert az A. alatti biztosítási szerződés Ilik pontja szerint kétséget nem szenvedhet, hogy csak azon viszályok elintézésére köttetett ki a vál. biróság, melyek a társulat s a,biztosított' között, a szerződési pontok értelme, és a nehézségek (Anstiinde) megbirálása körül támadhatnak; a ,biztositott' kifejezés alatt pedig a szerződés, mint ennek 3-ik pontjából kitűnik, azon személyt érti, kinek halála esetére a biztosított tőke kifizetendő; „nem levén tehát a szerződésben a biztosított tőke kifizetésének megtagadása miatt, a biztosított tőke húzására jogosított személyek és a társulat között támadható peres kérdés elintézésére, a választott biróság kikötve, a vál. biróság alakítása körüli eljárásnak a perr. 495. 496. §§-hoz képest helye nem lehet; a tszék tehát a 297. §. 1. pontja alá eső semmiséget követett el, midőn ezen eljárást megindította. (1871. dec. 19. — 14691. sz. a.) A fentebbi intézkedések alapján a tszék 1871. okt. 24-kén 44285. sz. a. végzésben a folyamodók által javaslatba hozott birák közül kettőt visszavetett s két uj bírót jelölt ki, utasítván azokat elnök s jegyző választására s további 15 nap alatt az eljárás módjának a felekkel egyetértőleg leendő megalapítására. A társulat ez ellen is 1871. nov. 6. sem. panaszt adott be, melyben különösen azt fejtegeti, hogy a vitás kérdést itt az képezvén,hogy a fizetési igény feletti bíráskodásra ki legyen h'vatott,a vál. bíróság é vagy a rendes bíró, afelett mint tisztánjogi kérdés felett csak a rendes biróság hivatott határozni. A Semmitőszék ennek is helytadván, az utóbbi végzést is megsemmisítette; „tekintve, hogy az az 1871. okt. 10-én 40700 szám alatt kelt és dec. 19. határozattal megsemmisített bírósági végzésnek kifolyása." (1872. jan. 24. — L5999. sz. a.) Ügyvédi munkadíj iránt, 300 frlon alul, a törvényszék-