Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 101. szám

402 A fentebbi feliratok tartalmuk által már magyarázva vannak s igy a 160. §-nak öt kikezdése a fentebbi két pótlás által egészen elmaradhat. A telekkönyvi hivataloskodásom kezdetében a telekk. egyes ivei iránt oly pietással viseltettem, hogy nem mer­tem a számot rajzónnal feljegyezni, félvén a bepiszkitás­tó!. Készítettem magamnak tehát különös könyvet, hová a vezetésemre bizott községek neveit és ismét azoktelekk. lapjainak egyes számait beirtam és ez utóbbiak rovataiba az ónszámokat bevezettem. Két évig gyakoroltam ezt a legjobb sikerrel, soha sem volt alkalmam czélszerütlen­ségét tapasztalni, pedig ezen két év alatt a határidők lejárta folytán egyszerre a legtöbb és legcomplicáhabb beadványok érkeztek: mig végre ez eljárásomat a belé­pett uj tszéki elnök eltiltotta. S most majd 15 évi telekk. vezetői és birói tisztem után újólag javaslatba hozom ezen eljárást mind a mostani tjkvekre, mind pedig a leendő betétekre nézve, s meg vagyok győződve, hogy egy próbatétel ezen eljárást helyesnek fogja találni. Azzal az érethetik el, hogy a tkvek oly iszonyú módon a be­piszkitásnak kitéve nincsenek ; továbbá elkerültetik, hogy rosszabb ón használása az amúgy is gyenge papirost elrontja, vagy az irást eltörli, s végre nincs a vezető an­nak kitéve, hogy valaki távollétében az ily gyenge jegy­zést kitörülné, miután sajnos, mikép telekkönyveink nin­csenek oly helyiségekkel és szekrényekkel ellátva, hogy azokhoz férni nem lehetne. Ezen ónjegyzésre szánt köny­vecskét elzárhatja, és csak ha szükséges, előveszi, és az egyes ügydarab bevezetésénél az illetó számot kitörli. — Ezt megközeliti azon eljárás, melyszerint, ha nem tévedek, Mosonymegyében nem a tjkvbe, hanem külön ivekre jegyzik fel rajzónnal a számokat. A tkvi bevezetésekre vonatkozólag (162 —168 §.) csak azon észrevetelem van, hogy az Összegek betükkeli kiíratása és a beérkezési idő kitétele minden tekintetben féiesleges. — Az előbbiben amúgy is a birói (igtatói) szám határozza meg az elsőbbséget, s nem az idő; s ha két beadvány együtt adatik be, ugy az egyidejüíegesség világosan benfoglaliatik a végzésben és az átviendő a í kvbe is (165 §.); a pénz ^szegekre nézve pedig mintául szolgáljon a kereskedői könyvvitel, hol csakis számok használtatnak; és az eddig az 1849-iki rendelet és régebbi szokás szerint kezelt rovatos tkvek ; ésarról,hogy ezen beve­zetés: nemmel visszaélés történt volna, nincs tudomásom. Végre felette czólszerü lenne kimondani, hogy az A. lapon történendő leírások, ugy a B. és C. lapon esz­közlendő törlések vörös téntával teendő vonalokkal jelöl­tessenek. A vörös ténta tapasztalat szerint az áttekintést könnyebbiti, és a tkvezetesnéli figyelmet, ami oly igen szükséges, önkény telén fokozza. — Ez Fiúméban és Dal­mátiaban e század eleje óra divatozik. Továbbá tudjuk tapasztalatból is, hogy a számvevői és adóhivatalok, ugv a pénztárak, valamint más hatóságok is, midőn különösen valamely vezetményt vagy számokat jelölni akarnak, a vörös téntát használják. Az okiratgyüjteményre a tapasztalat szerint több gondot kellene fordítani. — Az eddigi kezelésből sokszor nem lehetett kitudni, váljon az illető csomag egész-e, vagy hiányzik-e belőle valami vagy nem. Iit czéiszerü volna minden egyes ügyre külön rova­tolt iratjegyzéket szánni, melynek homlokzatán az ok­mánygyüjtemónyi csomó száma, péld. Csenke 212. — lenne teendő. — Az iv többi része pedig hosszában „folyó sz á m," „birói (igtatói) szám" és „az irat minemüsége" féle rovatokká! ellátandó, melyek az irat eltevése alkalmával kitöltendők. — Minden községre külön, az illető község nevével ellátandó köteg lenne készítendő kemény borítékkal és abban az illető csomók elhelyezendők — Ha egy község részére egy köteg nem elégséges, ugy egy második ké-zicendő, mely esetben az első e községbeli köteg I. és a többi e köz<égbeli köteg II. III. stb. számmal ellátandó. A már elhelyezett valamely iratra vonatkozó további irat és a beérkezendő kézbesítési ivek az első irathoz csa: tolaudók és ezek, valamint az első' irat, az okniánygyüj­temény esomószámával ellátandók Ha valamely ügy több községre vonatkozik, ugy az azon község kötegébe teendő, mely a tszéki végzésben legelőször van nevezve. — A többi községek kötegei ne csak az Üres jegyzék teendő, és erre az irat mely csomó­bani elhelyezése feljegyzendő. — Végre az okmány­gyűjteményről egy a „a birói (igtatói) s iám" „k ö z­ségneve" a „c s o m ó s z á m aft rovatokkal ellátandó lajstrom készítendő, melyből minden beadvány mely csomóban való elhelyezése kivehető legyen. Önként értetődik, hogy ezen csomókba csakis a tkvvel szoros kapcsolatban álló iratok tétethetnek el ; ha tehát a hivatalna más ügyei is volnának, ugy ezek okvetetíen külön jelölendő kötegekbe teendők. Semmitöszéki döntvények. A Seramitőszék teljes tanácsülést} s döntvénykonyvéből. Tekintve, hogy mind az ítélet', mind a peregyesség csak jogczimet ád a végrehajtáshoz, és hogy mind az ítélet, mind a peregyesség csak akkor válik végrehajthatóvá, ha a per bírája a végrehajtást elrendelte; tekintve továbbá, hogy a perrendt. 378 %-sa az elévülési idői azon naplói számítja, melyen a marasztaló ítélet, vagy egyesség végrehajthatóvá vált, mi a fenebbiek szerint a végrehajtásnak már megelőzőleg közbejött elrendelését feltételezi, ezeknél fogva a perrendt. 378 $-ánik azon rendelete, mely szerint a végrehajtási jog 3 év alatt elé­vül, azon naptól számítva, melyen a marasztaló ítélet va gy egyesség végrehajthatóvá vá't, nem az ítéleten vagy peregy'tő­ségen alapuló, hanem egyedül a végrehajtást elrendelő végzés­ből származó végrehajtási jogra értendő; miből következik, hogy ítélet vagy egyesség alapján a végrehajtás mindaddig elrendelhető, mig az ítélet vagy egyességbeli jog a polgári tör­vények szerint el nem évült; ellenben, hogy azon esetben, ha a nyertes fél az ítélet vagy peregyesség alapján nyert végrehaj­tási végzést nem foganatosította három év alatt azon naptól számítva, melyen a végrehajtási végzést kieszközölte; az ily végrehajtási végzés hatályát vesztvén a perr. 378%. végpontja értelmében a végrehajtási végzés megújításának van helye, ily esetben azonban, ha a végrehajtató fél ki nem mutálja, hogy a végrehajtás a marasztalt fél kérelmére egyességileg halasztatolt el; vagy hogy a végrehajtást kielégítési alap hiánya miatt nem eszközölhette a megújított végrehajtási kérelem kitételei iránt az ellenfél előlegesen meghallgatandó. Ezen nagy fontosságú döntvény a Semmitőszék dee. 10-ki teljes tanácsülésében hozatott. — Az alapjául szol­gált kérdés: Váljon a perr. 378. § ban sz a bá ly o-

Next

/
Oldalképek
Tartalom