Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 101. szám

402 A fentebbi feliratok tartalmuk által már magyarázva vannak s igy a 160. §-nak öt kikezdése a fentebbi két pótlás által egészen elmaradhat. A telekkönyvi hivataloskodásom kezdetében a telekk. egyes ivei iránt oly pietással viseltettem, hogy nem mertem a számot rajzónnal feljegyezni, félvén a bepiszkitástó!. Készítettem magamnak tehát különös könyvet, hová a vezetésemre bizott községek neveit és ismét azoktelekk. lapjainak egyes számait beirtam és ez utóbbiak rovataiba az ónszámokat bevezettem. Két évig gyakoroltam ezt a legjobb sikerrel, soha sem volt alkalmam czélszerütlenségét tapasztalni, pedig ezen két év alatt a határidők lejárta folytán egyszerre a legtöbb és legcomplicáhabb beadványok érkeztek: mig végre ez eljárásomat a belépett uj tszéki elnök eltiltotta. S most majd 15 évi telekk. vezetői és birói tisztem után újólag javaslatba hozom ezen eljárást mind a mostani tjkvekre, mind pedig a leendő betétekre nézve, s meg vagyok győződve, hogy egy próbatétel ezen eljárást helyesnek fogja találni. Azzal az érethetik el, hogy a tkvek oly iszonyú módon a bepiszkitásnak kitéve nincsenek ; továbbá elkerültetik, hogy rosszabb ón használása az amúgy is gyenge papirost elrontja, vagy az irást eltörli, s végre nincs a vezető annak kitéve, hogy valaki távollétében az ily gyenge jegyzést kitörülné, miután sajnos, mikép telekkönyveink nincsenek oly helyiségekkel és szekrényekkel ellátva, hogy azokhoz férni nem lehetne. Ezen ónjegyzésre szánt könyvecskét elzárhatja, és csak ha szükséges, előveszi, és az egyes ügydarab bevezetésénél az illetó számot kitörli. — Ezt megközeliti azon eljárás, melyszerint, ha nem tévedek, Mosonymegyében nem a tjkvbe, hanem külön ivekre jegyzik fel rajzónnal a számokat. A tkvi bevezetésekre vonatkozólag (162 —168 §.) csak azon észrevetelem van, hogy az Összegek betükkeli kiíratása és a beérkezési idő kitétele minden tekintetben féiesleges. — Az előbbiben amúgy is a birói (igtatói) szám határozza meg az elsőbbséget, s nem az idő; s ha két beadvány együtt adatik be, ugy az egyidejüíegesség világosan benfoglaliatik a végzésben és az átviendő a í kvbe is (165 §.); a pénz ^szegekre nézve pedig mintául szolgáljon a kereskedői könyvvitel, hol csakis számok használtatnak; és az eddig az 1849-iki rendelet és régebbi szokás szerint kezelt rovatos tkvek ; ésarról,hogy ezen bevezetés: nemmel visszaélés történt volna, nincs tudomásom. Végre felette czólszerü lenne kimondani, hogy az A. lapon történendő leírások, ugy a B. és C. lapon eszközlendő törlések vörös téntával teendő vonalokkal jelöltessenek. A vörös ténta tapasztalat szerint az áttekintést könnyebbiti, és a tkvezetesnéli figyelmet, ami oly igen szükséges, önkény telén fokozza. — Ez Fiúméban és Dalmátiaban e század eleje óra divatozik. Továbbá tudjuk tapasztalatból is, hogy a számvevői és adóhivatalok, ugv a pénztárak, valamint más hatóságok is, midőn különösen valamely vezetményt vagy számokat jelölni akarnak, a vörös téntát használják. Az okiratgyüjteményre a tapasztalat szerint több gondot kellene fordítani. — Az eddigi kezelésből sokszor nem lehetett kitudni, váljon az illető csomag egész-e, vagy hiányzik-e belőle valami vagy nem. Iit czéiszerü volna minden egyes ügyre külön rovatolt iratjegyzéket szánni, melynek homlokzatán az okmánygyüjtemónyi csomó száma, péld. Csenke 212. — lenne teendő. — Az iv többi része pedig hosszában „folyó sz á m," „birói (igtatói) szám" és „az irat minemüsége" féle rovatokká! ellátandó, melyek az irat eltevése alkalmával kitöltendők. — Minden községre külön, az illető község nevével ellátandó köteg lenne készítendő kemény borítékkal és abban az illető csomók elhelyezendők — Ha egy község részére egy köteg nem elégséges, ugy egy második ké-zicendő, mely esetben az első e községbeli köteg I. és a többi e köz<égbeli köteg II. III. stb. számmal ellátandó. A már elhelyezett valamely iratra vonatkozó további irat és a beérkezendő kézbesítési ivek az első irathoz csa: tolaudók és ezek, valamint az első' irat, az okniánygyüjtemény esomószámával ellátandók Ha valamely ügy több községre vonatkozik, ugy az azon község kötegébe teendő, mely a tszéki végzésben legelőször van nevezve. — A többi községek kötegei ne csak az Üres jegyzék teendő, és erre az irat mely csomóbani elhelyezése feljegyzendő. — Végre az okmánygyűjteményről egy a „a birói (igtatói) s iám" „k ö zségneve" a „c s o m ó s z á m aft rovatokkal ellátandó lajstrom készítendő, melyből minden beadvány mely csomóban való elhelyezése kivehető legyen. Önként értetődik, hogy ezen csomókba csakis a tkvvel szoros kapcsolatban álló iratok tétethetnek el ; ha tehát a hivatalna más ügyei is volnának, ugy ezek okvetetíen külön jelölendő kötegekbe teendők. Semmitöszéki döntvények. A Seramitőszék teljes tanácsülést} s döntvénykonyvéből. Tekintve, hogy mind az ítélet', mind a peregyesség csak jogczimet ád a végrehajtáshoz, és hogy mind az ítélet, mind a peregyesség csak akkor válik végrehajthatóvá, ha a per bírája a végrehajtást elrendelte; tekintve továbbá, hogy a perrendt. 378 %-sa az elévülési idői azon naplói számítja, melyen a marasztaló ítélet, vagy egyesség végrehajthatóvá vált, mi a fenebbiek szerint a végrehajtásnak már megelőzőleg közbejött elrendelését feltételezi, ezeknél fogva a perrendt. 378 $-ánik azon rendelete, mely szerint a végrehajtási jog 3 év alatt elévül, azon naptól számítva, melyen a marasztaló ítélet va gy egyesség végrehajthatóvá vá't, nem az ítéleten vagy peregy'tőségen alapuló, hanem egyedül a végrehajtást elrendelő végzésből származó végrehajtási jogra értendő; miből következik, hogy ítélet vagy egyesség alapján a végrehajtás mindaddig elrendelhető, mig az ítélet vagy egyességbeli jog a polgári törvények szerint el nem évült; ellenben, hogy azon esetben, ha a nyertes fél az ítélet vagy peregyesség alapján nyert végrehajtási végzést nem foganatosította három év alatt azon naptól számítva, melyen a végrehajtási végzést kieszközölte; az ily végrehajtási végzés hatályát vesztvén a perr. 378%. végpontja értelmében a végrehajtási végzés megújításának van helye, ily esetben azonban, ha a végrehajtató fél ki nem mutálja, hogy a végrehajtás a marasztalt fél kérelmére egyességileg halasztatolt el; vagy hogy a végrehajtást kielégítési alap hiánya miatt nem eszközölhette a megújított végrehajtási kérelem kitételei iránt az ellenfél előlegesen meghallgatandó. Ezen nagy fontosságú döntvény a Semmitőszék dee. 10-ki teljes tanácsülésében hozatott. — Az alapjául szolgált kérdés: Váljon a perr. 378. § ban sz a bá ly o-