Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 98. szám - Az örökösödési eljárás és a Semmitőszék ide vonatkozó irányelveiről. (Folytatás)

391 miszerint azok már a kézbesités előtt eszközöltettek volna; „Tapasztaltatván egyébiránt, miszerint felperesi ügyvéd magát egyik gyakornoka által képviseltette s hogy az alperes ügyvéde aláírás helyett czim lapot használ; megjegyeztetik mikép peres eljárásban az ügyvéd — ha felének külön beleegyezését nem igazolja, — csak ügyvédet helyettesíthet — s hogy a czimlap alkalmazása a perr. 89 §-ban előszab tt saját kezű aláírást nem pótolhatja." (1872 okt. — 15. — 11226 sz. a.) A községi bizonyítvány közhitelű okmánynak tekintendő. Elhárithatlan akadályt képez a hazulróli távollét, mely az idézésröli értesítést lehellenné telte. Klein Mór — Weisberger Salamon ellen 41 for. s jár iránt a buttyini kir. jldróság eló'tt pert indítván, a jun. 14-re kitűzött tárgyalásra alperes meg nem jelent. Ennek folytán alperes igazolási keresetet adott be, elhárithatlan akadályul felhozván, hogy az egész idő alatt mig ez történt hazulról távol volt s csak június 15-kén tért haza, mit a becsatolt községi bizonyitványnyal igyekszik bizonyittani. A jbiróság f. év aug. 14-kén hozott végzésével az igazolási kérelemnek helyt nem adott; mert semmivel .sem bizonyította, hogy a tárgyalásra elhárithatlan akadály miatt nem jelenhetett meg; minthogy a felmutatott községi bizonyitvány közokmánynak nem tekintethetik, tehát ellenfel kifogása után birói figyelembe sem vétethetik ; alaptalan a kézbesités iránti kifogás is, mivel a vetbizonyitvány szerint a kézbesités a 265 §. szabályainak megfelelőleg szabályszerűen kézbesittetett. Igazoló fél sem. panasszal élt, melyben a fent előhozottakon kivül különösen még azt fejtegeti, hogy a községi bizonyitvány a 165 §. értelmében teljes bizonyerejű okmánynak elfogadandó, vagy legrosszabb esetben az azt aláirt egyének tanukként kihallgatandók. A S e m m i t ő s z é k annak helytadván a panaszlott végzést a perr. 297 §. 17 p. alapján megsemmisítette s a bíróságot utasította, hogy az igazolásnak helytadva a 308 §. értelmében járjon el, „mert alperes részéről B. alatt mellékelt községi bizonyitványnyal hitelt érdemlőleg igazoltatik azon körülmény hogy alperes 1872. évi június 6-kán hazulról eltávozván, csak azon hó 15-ként tért vissza; eszerint tehát a mellett, hogy ki nem tűnik, váljon az aiapkeresetlevél ki által s mikor kézbesittetett — annyi mindenesetre kiderül, hogy alperes a végzésnek kiszegezése és a megjelenésre kitűzött június 13-ka közti időközben hazulról távol volt, s igy az idézésről értesít ést nem nyert." (1872 okt. 16. - 11067 sz. a.) A perr. 78 %-sa akkor is nyerhet alkalmazást, ha a per tárgy értéke a biró hatáskörét túlhaladja. Bergstein Fáni — Krausz Farkas, Kaiser Leopold, Wolf Berti mint egyenes adósok és Wolf Farkas Ignácz negyed rendű alperes mint kezes ellen a devecseri kir. jbiróság előtt 821 for. s jár iránt pert indított, adóslevelek alapján, melyekben az egyenes adósok magokat a szabadon választandó egyes bíróságnak alá vetették, mi a kezes részéről nem fordult elő. — Tárgyaláskor a két első alperes megjelenvén a tartozás valódiságát elismerték ; mig a negyedik részéről megjelent ügy véd illetőségi kifogást emelt, mert ő mint kezes a sommás eljárásnak alá nem vetette; és a kereset értéke az egyes biró illetőségét túlhaladja. A járásbíróság f. év június 14. — 1026 sz. a végzéssel a birói illetőséget megalapította. — Ezen végzés ellen negyed r. alperes sem. panaszt adott be. A Semmitőszé k azt elvetette; „mert Krausz Farkas, Kaiser L. és "Wolf Betti egyenes adósok ellenében a sommás út kikötve levén — felperes tekintettel a perr. 78 §-ra negyed r. alperest Wolf Ignácz kezest ugyanazon perbe idézni, melyet a közvetlen adósok ellen indított — jogositva volt, és ekként ezen alperes irányában is helyesen alapíttatott meg a birói illetőség." (1872 okt. 29. — 12271 sz. a.) Jogirodalnii szemle. (Folytatás) Heckenast Gusztáv kiadmányai szinte mindig figyelemre méltók. Mogemlitendök ujabb időből. „Telekkönyvi törvény gyakorlati alkalmazása" — a telekkönyvi törvény mindazon részeivel, melyek a feleket érdeklik, okirati s kérvényi mintákkal 9 példákkal. Különös tekintettel az erdélyi telekkönyvekre. — Irta Fiedler Ignáaz volt telekk. előadó. Pest, 1872. 3-ik javított s bővített kiadás. — 303 lap 8° ára 2 frt 40 kr. Előnyéül szolgál ezeu munkának, melyet már előbbi években is szakközönségünk figyelmébe ajánlottunk, mikép a törvényszövegét nem adja ugyan, de összes szabályait népszerű, világos modorban állítja élőnkbe, egyes helyek magyarázatával és felvilágosításával. — Az uj szolgabírói hivatal kézikönyve. Ide vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, irománypéldákkal s gyakorlati utasítással — megyei tisztviselők, ügyvédek, jegyzők s községi elöljárók számára. Irta Gyür ky Antal. — 1872. — 280 lap. Ára 2 forint. Ezen kézikönyv különösen ajá'dható az illetők figyelmébe. A szerző, ki az irodalmi téren is ismeretes, hosszú evek során át viselt különféle hivatalokat, és ezek közt a szolgabiróit is, s e pályán oly dús tapasztalatot, és komolyabb, beható tanulmány által oly bő szakismereteket szerzett magának, mi!iép ily munka előállítására leljesen illetékesnek tekinthető. Hogy ily munka — főleg jelen viszonyainkban, nagy szükséget képez, kétséget sem szenvedhot. Es szerző lelkiismeretesen dolgozott arra, hogy az minél hasznosabb legyen. Összeszedte, illetőleg kiemelte mindazon törvényeket, ministeri, és megyei rendeleteket, szabályokat, melyek a szolgabírói hatáskörre vonatkoznak — s azokat tapasztalataival, gyakorlati ismereteivel bővítette. Azon elvi kérdéseknél, me'yek a törvény s rendeletek által nincsenek megoldva, a tudomány elveit s tanításait vette segélyül s ezek szerint igyekezett a kérdéseket megoldani, s útbaigazításokat szolgáltatni. — A munka tartalom-jegyzéke eléggé mutatja, e kézikönyv mily hasznos szolgálatokat tehet. Nyolcz részre osztatott és ezek : a hivatalos irály (iroda fogalmazványok kellékei,irományok szerkesztése')— a bíráskodási hatáskör (különössen a mezei-rendőri) — közigazgatás — községi ügyek — katonai ügyek — rendőri ügyek — kézimunka s közlekedési ügyT — és a rendkívüli esőtek (aszály, ragályok, mérgezés, vizbefulás, kártékony állatok, népzavargás stb, stb.) 98 *