Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 97. szám - Az örökösödési eljárás és a Semmitőszék ide vonatkozó irányelveiről

387 pest a 2-od bir. ítélet e részbeni megváltoztatásával, és | az 1-ső bir. ítélet értelmében, o. e. 10,954 ftban voltak . niegalapitandók. „Az 1802 — 1819-ki úrbéri rendbeszedés, illetőleg j mérnöki munkálatoknak 2-od bíróságilag 3798 for. 80 krban megalapított tételét helybenhagyni kellett a kir. táblai ítélet indokolásánál fogva, annyival inkább, mert ezen költségeket felperesek a ^ff sz. tárgyalási jköny j 59. lapján határozottan csak váltóban fogadták el, és mert ugyanazon költségek részben devalvátió alá esnek, részben oly időből követeltetnek, midőn csak váltó érték volt forgalomban. „A nemesi felkelési s or.gyülési költségek a 2-od bir. itélet megváltoztatásával, az 1-ső bir. ítélethez képest 1560 f. 8 krral voltak megálapitandók, mert ezen összeget j felperesek magok oszt. értékben ajánlották meg minden | hivatkozás nélkül a viszonválasz 8 sz. mellékletére. „Az épületek s malmok értékére vonatkozó tételek j egyik fél által semnehezteltetvén, érintetlenül hagyattak, j „A földjavitások s beruházások a 2-od bir. ítéletben J felhozott indoknál fogva 5632 f. 41 krral voltak megité- j lendők, — annak megbirálása: mi képez s mi nem képez | javitmányt, nem a szakértők, hanem a bíró köréhez tartozván. „A mi az erdő javitmányt illeti — bizonyítva van a ^ff* jelentéshez 6. 9 11. sz. s a 11169 sz. jegyzőkönyvhöz h alatt mellékelt bizonyítványokkal, továbbá a HÍT tanúvallomásokkal és a ^ftf sz. szemle c becsülevelével, hogy zálogtartó alperesek nemcsak a silányabb, s rongált állapotban átvett erdőt jókarban fentartották s ápolták; hanem 12,156 frtot érő fiatal erdőt is neveltek ott, hol azelőtt nagyobb részben erdő sem létezett. „Tekintve, hogy ezen, a zálogbirtok állagát nevezetesén értékesbitő, s ápolás, fáradozás és költékezés nélkül elő nem állithatott, valóságos javitrnánynyal alperesek szerződés s törvény szerint nem tartoztak; „tekintve hogy felperesek azon kifogásukar, niikép a kérdéses fiatal erdő minden ipar s költség nélkül csakis az átadott régi erdő helyén és törzseiből növekedett fel, alperesek bizonyítékaival szemben semmivel sem bizonyították; „tekintve hogy alperesek a kérdéses erdő növelése által magoktól a fák hasznait évek hosszú során át elvonták ; végre „tekintve azt, hogy alperesek mindennemű javitmányaik megtérítését követelni szerzó'dés szerint is jogositvák: „mindezeknél fogva a kérdéses fiatal erdőnek — a szakértők által egyértemüleg 12,156 írtra becsült értéke megítélendő volt; „ellenben a csőszbér, és a makk, gubacs jövedelem czimén felszámított követelést megítélni nem lehetett, mert alperesek a régi erdőnek fentartására, tehát őriztelésére is kötelezve voltak, és mert a makk s gubacs természetes gyümölcsét képezi az erdőknek melyekből a régiért alperesek semmit sem követelhetnek, az ujabbnak értékét pedig megkapják. „Az erdő rongálás begyőzése tekintetéből kért s megtagadott pótszemlét illetőleg a 2-od bir. itélet ezen nem neheztelt része érintetlenül volt hagyandó, valamint azon nem felebbezett része is, melyben felperesek elutasitatnak abbeli követelésükkel, hogy a kereseti jog megitélése óta tett épitkezések s javítások becsű s megtérítés tárgyaiul nem szolgálhatóknak mondattassanak ki. „A kir. tábla ítéletének azon részeiben, melyekben az 1857 évi úrbéri per 523 for. 43 kr. költségei megalapittattak, az 1865-ki szemle-költségek meg nem ítéltettek, és felperesek a majorsági birtok csorbítása czimén felszámitott követelésükkel elutasittattak, a felhozott indokokból hagyattak helyben. „Végre te intettel a zálogszerződésre, melyben a zálog visszabocsátásának határidejéül határozottan sz. György napja köttetett ki — a felek kölcsönös kötelezettségei teljesítésére határnapul a legközelebbi 1873 évi april 24-két kellett itéletileg meghatározni." (1872 június 20. — 3103 sz. a.) Setnmitőszéki döntvények. A Semmitőszék teljes tanácsüléséből es döntvényltönyvéböl. „Miután a mezei rendőri kereset, tekintet nélkül arra, váljon az okozott kártétel csupán gondatlanságból vagy pedig szándékosan követteteti el, az 1840: IX. t. cz. 4 §-sa értelmében a sommás szóbeli perekről szóló 1836: 20 t. cz. s%&bályai szerint volt tárgyalandó s elintézendő; ha pedig a pénzbeli marasztaláson kivül a törvény nyomán még testi büntetés is alkalmazandó volt — akkor az eljárt biró az ügyet a hozott itélet után a fenyítő eljárás czéljából a törvényszékhez bemutatni tartozott; miután továbbá a perr. 93, §. /* pontjához képest mindazon mezei rendőri ügyek, melyek a hivalolt törvény hatálya alatt polgári uton tárgyaltattak, ezentúl sommás el jár á s j alá tartoznak, — következőleg szándékos kártétel folytán a I kár kétszerege iránt indított ily keresetek első vonatban pol\ gári útra tartoznak, s fenyítő uton megtorlandó cselekmény \ fenforgása esetében a perr. 10 %-ának második bekezdése nyer | alkalmazást." Ezen döntvényt a nov. 20-ki teljes tanácsülésben í következő kérdés idézte elő: ,Az 1840: IX. t. cz. értelmében a kár kétszeege iránt indított mezei rendőri kereset polgári eljárás alá tartozik-e?1Az erre vonatkozó jogeset pedig következő: Gelberger Fülöp — Csányi János Kurunczai Lőrincz és Domonkos István ellen a szegedi kir. járásbíróság előtt, szándékosan okozott mezei kár kétszeregének fejében 20 for. s jár. megfizetése iránt mezei rendőri keresetet indított sommás eljárás szerint. A járásbíróság f. év sept. 9-kéu 9189 sz. alatti ítéletével felperest keresetével elutasította s azt alperes részére 6 for. 50 kr. ügyvédi díj s bélyegköltségekben elmarasztalta; mert felperes megbízott részére megbizója által kiállított s alperesek által ellenbeszédileg kifogásolt meghatalmazást okmány a perrendt. 548 s 553 §-saiban megállapított szabályok ellenére van kiállítva, következéskép a becsatoltfelperesi megbizást a képviseltethetésre érvénytelennek kellett kimondani és felperest a perr. 111 §-ként mint meg nem jelenőt követelésével eíutasittani s mint vesztes felet a perköltségekben elmarasztalni kellett. Felperes ezen itélet ellen sept. 12-kén indokoltsemm. panaszt adott be; mivel 1. A Semmitőszék 1870 évi 1079 sz. határozata szerint, sommás eljárásban,ha valamely fél képviselőjének meghatalmazása hiányos, az illető felet 97 *