Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 93. szám

372 3-or azon javítások a szakértők által egyhangúlag és eskü alatt becsültettek meg — a teljes bizonyitéku e okirat alapján alpereseknek az 5632 for. megítélendő volt. Az irtás, trágyázás, kerti növények czime alatt fent említett javítások meg nem ítéltethettek; — mert az irtásokra nézve magok alperesek mondják, hogy a gazos, tövises földeket hasznavehető állapotba helyezték s nem állítják, hogy a végből költséges irtásokat tettek volna; de a szemle is csak bizonyítja, hogy a földek most tiszta, haszonvehetó' állapotban léteznek, mi alperesek érdekében állván, azt saját jövedelmeik emelésére tették, a netaláni költségeiket tehát a haszon kipótolta. — A trágyázások pedig — meg sem határozhatott időkben — csak ideiglenes javitások, melyek a föld nagyobb hasznosítására alperesek érdekében tetettek, mely kevés évek alatt, valószínűen még a kiváltás előtt nyom nélkül megsemmisülnek s igy felperes javára csak nagyon csekély, meg nem határozható arányban szolgálhatnának. — A kerti növények pedig azért mert azok felpereseknek mi hasznot sem biztosítanak, és el is távolithatók. A két luezernás, mintegy 14 hold fold javítás költsége szinte nem ítéltethetett meg, (e alatti becslési okmány 50— 54 tételei) mert a tanuk öszhangzó vallomásai szerint annak irtás általi haszonvehetővé tétele még 1860-ban kezdetett meg s a trágyázás különböző időben tétetvén, a luczerna ezelőtt 6, 7, 8 évvel vettetett, s igy a gazdászati elvek szerint, a vetésből s trágyázásból levont haszna zálogtartó Fráter Zs. által már annyira kivétetett, hogy ebbeli javításoknak felperesre háromolható értéke teljességgel meg nem határozható, jóllehet a 6. 7. okmányt aláiró tanukkal beigazoltatott, mikép Fráter Zs. által a két luezernás előállittására tetemes költség fordíttatott. VI. Felperes azon követelését illetőleg, miszerint az 1803-ki úrbér kiigazításkor az eredetileg 85|8 jobbágy telki állománynak 1938 állományra és két zsellérségre való felemelését alperesek elődei meg nem gátolták, s ezzel a zálogbirtokból zálogbaadók sérelmével töb mint 40 holdat elidegenítettek, innen 51.020 ft. deterioratiót számítván, ezt alpereseknek járulandó kiváltási összegből beszámíttatni kérik. — Miután a B. alatti úrbér kiigazítási táblákból világos, mikép alperesek elődei 1803-ban az uibér kiigazitást nem önkényileg s nem titokban hajtották végre; hanem az akkor kötelező rendeletekhez képest a megyei illetékes közegek hivatalbóli közbejöttével több éven át nyilvánosan jött létre s azt végre a megyei közgyűlés nemcsak helyben hagyta, hanem azt alkalmazkodás végett 1808 jan. l-jén ki is adta; igy ezen úrbér kiigazítás meggátlása egyik félnek sem állt sem jogában, sem hatalmában. De az iratokból ki sem tűnik, hogy a sessiók azon szaporítása a majorsági földekből eszközöltetett volna. Azért felperes abbeli kérelmével elutasittatik — annyival inkább, mivel a kérdéses urbériség után 10756 for. 15 krban a földtehermentesitési bizottmány által felszámított s alperesek által felvett kárpótlási összegnek alperesek beleegyezéséhez képest a zálogváltsági összegből leendő leszámítása által, a törvényileg megszüntetett kérdéses urbériségért a kiváltás esetében felperes teljesen károientesitetínek tekintendő. VII. Az 1857-ben megkezdett ujabb úrbéri perre alperesek által i alatt felszámított 843 for. 43 krból az 1 — 6 tétel alatti 473 f. 43 kr. alpereseknek megítéltetik; mert ezen tételek alatti összegek kiadása az i-hez csatolt okmányokkal igazolva van, — és ezen költségek a zálogszerződés 6-ik pontjánál fogva mostani zálogbirtokos alpereseknek megtérítendők. A 7 — 9 tétel alatti összegek azonban alpereseknek meg nem ítélhetők, mivel azok kiadása éppen semmivel sem igazoltatott. VIII. A kiváltás ideje s módja lejjebb körvonaloztatik. IX. Jóllehet alperesek ellenmondottak annak, hogy a zálogszerződésben foglalt 20,000 íthenus forint s anya zálogsomma devalváltassék; mindazáltal a mennyiben felperes erre nézve kérelmét mar a kereset levélben előterjeszti s ezen kérelem az 1812 évi aug. 1-én kelt máig is érvényes kir. rendelettel öszhangzásban van,— ezen üszszeg devalvátió alá esettnek bíróilag kimondatik; és miután a szabályul szolgáló s a folyamaiban volt bankó czédulák értékének, az 1811 martius 15-én forgalomba bocsátott váltó czédulák értékéhez képest időszakonként változó fokozatát megalapító ny. parancs értelmében, 116: 100 hozi aránya szerint, váltóczédulára átváltoztatván, a kérdéses 20,000 Eh. forint 17241 for. 223|4 krra váltóczéduJában devalváltatván, az anya zálogsomma osztrák ért. 7241 f. 373|4 krban alapittatik meg. (Folyt, kóvetk.) Ciisödök. Hagyi N. György kereskedő e. nagyszebeni tszéknél, bejei. dec. 1. perü, Tomkovits Miksa kassai szabó e. a kassai tszéknél bejelentés dec. 2—4. perü. Olcsváry Elek ; — Löffier Móricz nagyvásonyi szatócs e. veszprémi tszéknél, bejei. dec. 5—7. perü. Csolnoky László; — Schvarcz M. pécsi borkereskedő e. a pécsi tszéknél bejei. dec. 12 —14. perügy. Maleter; — Buditka István bejegyzett ruha kereskedő e. eperjesi tszéknél bej. dec. 18. perü. Krajczell ; — Rosenthál Lipót velegi kocsmáros e. székesfehérvári tszéknél bejei. dec. 16 —18. perü. Gunda Ferencz ügyvéd. Kinevezések. Hercegh Mihály, és Sághi Gyula rendkívüli tanárok a pesti egyetemhez ny. rendes jogtanárokká; — Kautz Gusztáv jogtanár a győri jogacademia igazgatójává; Sepső sz. györgyi tszékhez bírónak: Hinléder Guidó ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjeleli e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — El 6 f i ze tés'i ár : helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 fr negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcta, 13. sz. a.