Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 89. szám - A végrehajtási jog- elévülésének kérdéséhez

355 polgárjogi uton el nem intézhetők, — teendők át a bűnügyi útra; utólagos áttétel pedig csak oly ügyekre rendelhető el, melyeknél a tárgyalás folyamán büntetésre méltó cselekmény jelenségei merültek fel; minthogy pedig jelen esetben ily büütetésre méltó cselekmény jelenségei fel nem merültek, az áttétel iránti kérelem mellőzendő volt. — Az ügy érdemében alperes elmarasztalandó volt, mert a felmutatott okmány, mely nem kifogásoltatott, igazolta, hogy a peres vas Pillér lakatos részére megrendeltetett a nélkül, hogy annak nagysága korlátoltatott volna; a nem használhatás kifogása pedig az alperesileg kért szakértői véleményezés által ledöntetett. Alperes ez ellen semm. panaszszal élvén, abban ismételi, hogy felperes beismerése szerint is jelen ügyre nézve bűnvádi eljárás lett meginditva — tehát anuak eldöntéséig a perr. 9. 10. §§. alapján az ügy elintézése felfüggesztendő lett volna. — A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon körülmény, hogy a kereset megindítása előtt már bűnvádi eljárás lett a fél ellen a kereset tárgyával összefüggésben levő tény miatt folyamatba téve, — a polgári per felfüggesztésére indokul csak ugy szolgálhat, ha a perr. 10. §-nak esete forog fenn; vagyis, ha kitűnik, hogy ezen cselekmény elitélése nélkül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyátalában nem lehet; ennek megbirálása azonban oly esetben, midőn a bíróság érdemileg határozott, egyedül az érdemet felülvizsgáló felebbviteli bíróság jogköréhez tartozik ; és igy semm. panasz tárgyát nem képezheti." (1872. o k t. 10. 9248. sz. a.) A végrehajtás az örökség erejéig levén elrendelve, — az által, hogy a foglalás az örökösnek az örökség értékét túlhaladó ingóságaira is vezettetett, semmiségre alapul szolgáló jogsérelem el nem követtetett. Szentes Karolina születet Filepp Györgyné — Enyedy Gábor ellen a dévai kir. törvényszék előtt 1260 frt, s jár erejéig végrehajtás elrendelését kérvényezte, — előadván, mikép alperes jogelődje, illetőleg testvére Enyedy Sebestyén mint adósa fent kitett összegben elmarasztaltatván, annak kielégitése előtt azonban elhalálozván, annak vagyona, mely különbféle ingóságokból áll és 1211 frtot, a terhek levonásával 758 frt értéket képviselnek, jelenlegi alperesre Gáborra mint testvérére szálltak ki örökösödési nyilatkozata alapján örököséül tekintendő s annak ki is mondatott. Ez alapon kéri a kielégítési végrehajtást ingóságaira vezettetni. A törvényszék folyó évi július 16. 3882 sz. a. hozott végzésével a végrehajtást mint E. Sebestyén örököse ingóságaira elrendelte az örökség erejéig és azt foganatositatta. Alperes semm. panasszal élt; mert a hagyatékot örökösi nyilatkozata szerint csak feltélesen fogadván el, csak ís az örökség erejéig felelős; az pedig neki a terhek levonásával csak 758 frt értékben lett beszavatolva — tehát ezentúl saját javai lefoglalhatok nem lehettek. Es j habár a végzés is csak az örökség erejéig rendeli el a végrehajtást, még is egy 700 forintról, egy 300 forintos s egy 1600 írtról szóló kötelezvények foglaltattak le, I melyek az öröklés előtt saját tulajdonát képezték. Ezenkívül a po9ta üzletéhez tartozó szállítási eszközök is le! foglaltattak, u. m. lovak, szekerek, lószerszámok — a perr. 396. §. ellenére. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a végrehajtás a panaszló ellen az egyenes I adós Enyedy Sebestyén után panaszlóra szállott örökség ' erejéig levén elrendelve, kétséget nem szenved, hogy pa' naszlótól csakis akkora összeg vétethetik fel a fenforgó | adóság törlesztésére, a mennyit az örökség teszen; — az! által pedig, hogy panaszlónak az örökség erejét túlhaladó | ingóságai vétettek foglalás alá; miután azokból csak i annyit lehet elárvereztetni, a mennyinek árával az örök] ség erejéhez képest, a követelés fedeztethetik — tekintettel a perr. 360. §. szabványára, sérelem panaszlónak nem ' okoztatott; „mert panaszló továbbá semmivel nem igazolta, hogy a lefoglalt ló és szekér a postaüzlethez tartoznának , s igy a perrendtartás 396. §. szerint foglalás alá vehetők ne lennének." (1872. o k t. 16. — 12185. sz. a.) Igazs. rendelet. A bánsági határőrvidék, éa a titeli zászlóalj területén, ezeknek polgárosításával életbelépendő törvénykezési szabályok tárgyában. (Vége.) XIV. Czikk. A törvényszékeknek a büntető eljárásra nézve, a m. kir. igazságügyministerium által 1872. évben ily czim alatt : „Az igazságügyminister által javaslatba hozott szabályok a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában" kibocsátott büntető törvénykezési szabályrendelet szolgál zsinórmértékül. A sajtó-ügyekben való eljárásra nézve, a hadügyministerium 1864. évi július hó 1-én kelt körrendeletében foglalt határozatok i kizárásával, az 1862. évi deozemberhó 17-én kelt sajtószabályok j követendők. XV. Czikk. A járásbíróságok előtti büntető eljárásra nézve, J egyelőre az 1853. évi július hó 29-én kelt büntető perrendtartás j XX. fejezetében foglalt szabályok követendők. XVI. Czikk. Peres ügyekben az eljárás rendszerint a járási bíróságok előtt szóbeli, a törvényszékek előtt írásbeli. Az írásbeli | eljárásban a felek kötelesek egy okleveles magyar, vagy eddig a j határőrvidóki bíróságok előtt jogosított ügyvéd által képviseltetni magukat. Oly meghatalmazottak, a kik nem ügyvédek, csak a járásbíróságok előtt tárgyalt sommás perekben fogadhatnak el megbízást. Azon esetekben, melyekben a szóbeli és sommás eljárásnak helye van, rendszerint a felek tetszésétől függ, "magukat ügyvéd által képviseltetni vagy nem. 89*