Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 87. szám - A bünfenyitö eljárási törvényjavaslat

348 Két hónap múlva 1871 nov. 21-kén folyamodott a 8828 sz. alatti meghagyásra hivatkozván, hogy miután az abban érintett kir. táblai 5915 sz. végzés távollétében neki nem kézbesittetett mind a mellett magán értesülése szerint a kereset már beadatott, kérvén, hogy azon táblai végzés neki újra kózbesitessék. Erre a pesti eljáró telekk. törvényszék 11939 sz. a. elutasitó végzést hozott — és miután a bemutatott felzetből kitűnt, hogy a kereset a kitűzött 45 nap alatt be nem adatott, hanem azontúl elkésve 9 nap múlva, intézkedett hogy a letett 1500 frt a többi kielégitést nem nyert jelzálagos hitelezőknek kifizetessek. Ezen végzés ellen Halász a kir. táblához f'elfolyamodott, de ott .1872 május 14-én 7051 sz. alatt felfolyamodásával mint helytelen perorvoslattal elutasittatott; tekintve, hogy jelen ügyben az eljáró bíróság nem mint telekkönyvi hatóság, hanem mint végrehajtó biróság intézkedett, és igy arra ezidő szerint nem a telekk. rendelet, hanem a perrendt. szabályai alkalmazandók. A neheztelt végzés pedig azck közé, melyek ellen a perrendt. 294. §-sa értelmében felebhezésnek van helye, nem tartozik; miért a felfolyamodás, helyesebben felebbezés mint helytelen perorvoslat a 285. § alapján hivatalból visszautasítandó volt. Ezen végzés ellen Halász semm. panaszt adott be; — és azt következő okokal támogatta; mert a perr. 450. §-sa a vételár felosztási terv ellen megengedi a felebbezést, következőleg oly végzés ellen is, mely az eredeti felosztási tervet megváltoztatja, mint tette ezt a telekk. tszék is 11939 sz. végzésével, melyet az nem mint végrehajtó biró hozott, mivel akkor ezen minőségét kitette volna, hanem telekk. hatósági minó'ségében; különben a perr. 452. §-hoz tartotta volua magát, mely a letétbe hezett összeg kiadását a többi hitelezők részére csak akkor engedi meg, ha a perre utasitott hitelező jogérvényes ítélettel elmozdittatik. Máskép a kir. tábla köteles is lett volna végzés hozatala nélkül az ügyet a perr. 304. §-ként hivatalból észlelendő semm. eset alapján — a 297. § 1. és 15. p. sérelem miatt a semmitőszékhez áttenni. Mert az eljáró telekk. tszék az érdekelt fél kérelme nélkül hivatalból — tehát illetéktelenül rendelte el a letett összeg kiadatását; mert továbbá ezen kiutalványozást egy fel nem hatalmazott személynek történt kézbesítés alapján eszközölte. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a telekkönyvi törvényszéknek az ingatlanokra vezetett végrehajtás folytán az árfelosztás körül teljesített eljárását nem a telekkönyvi rendelet, hanem a perrendtartás szabályozza; — tehát a pesti kir. tábla midőn végzését a perrendtartásra fektette, helyesen határozott, és okot alapos panaszra az által sem szolgálhatott, hogy az ügyet hivatalból észlelendő semmiség szempontjából a kir. Semmitőszékhez át nem tette; mivel ily eset észlésére akkor, a midőn az ügy hozzá nem törvényes perorvoslat folytán jutott, alkalma sem volt. (1872 okt. 8. 12262 sz. a. Igazs. rendelet. A bánsági határőrvidék, és a titeli zászlóalj területén, ezeknek polgárosításával életbelépendő törvénykezési szabályok tárgyában. (Folyt.) (IX. Czikk vége.) Továbbá büntető ügyekben a tszék hatás köréhez tartozik: 2. Ha oly vétség forog fenn, melyre a büntető törvénykönyvban G hónál tovább terjedő fogság-büntetés vagy ötszáz forintot meghaladó pénzbírság van kiszabva, vagy a melynek esetében jogok és jogosítványok elvesztése, közhivatalnokok, vagy szolgáknak a szolgálatból elbocsáttatása van kimondva, vagy mely miatt a tettes a városból vagy községből, melyben lakik vagy tartózkodik, vagy podig az országból itéletileg kiutasittathatik: a befejezett vizsgálatra vonatkozó iratok ítélethozatal végett a törvényszékhez teendők át. 3. A büntető eljárás és bíráskodás sajtóvétségek és kihágások eseteiben. X. Czikk. A pénzügyi birói hatósággal az 1871. évi LXVI. t. cz. értelmében a magyar határőrvidék területére nézve a fehértemplomi kir. törvényszék ruháztatik fel. XI. Czikk. A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak különösen a polgári peres ügyekben : 1. Mindazon peres ügyek, melyek nem a sommás, hanem az Írásbeli vagy rendes szóbeli eljárás szerint tárgyalandók. 2. A dologi birói hatóság gyakorlása, valamint oly keresetek, melyek valamely ingatlan jószágot vagy ingatlan jószágra vonatkozó dologbani jogot tárgyaznak. 3. A kir. fiscus és az általa képviselt tömegek elleni kere seték, j 4. Kereskedelmi, váltó- és csődügyek, a menynyiben az előbb emiitettek, a kereskedelmi törvény szerint a kereskedelmi birói hatosághoz utasitvák,és amennyiben mindezen peres ügyek a fenálló eddigi törvények szerint a sommás eljárásra nem tartoznak. 5. A házassági ügyekben való bíráskodás, a mennyiben ez az 1868. LIV. t. cz. 22. és 36. §§-ai és az ugyanazon évi XLVIII. t. cz. szerint a világi és nem az egyházi bíróságok illetőségéhez tartozik. 6. Váltók és más magánokiratok megsemmisitése, a fennálló illetőségi szabályok szerint. 7. A bányabirósági hatóságot kizárólag a káránsebesi törvényszék gyakorolja. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő' és kindó-tulajdoous SZOKOLAY 1TVSÁ1V. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.