Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 85. szám - A polg. törv. rendt. 587-ik §. a. módositása tárgyában

339 tettjkönyv szériát a felosztott hagyatéki vagyonban szintén benfoglalvák, felpereseknek örökrészüket megitélte. — De anyjuk tulajdonáról lesem mondhatott az osztrák törvények uralma alatti időben felpereseknek kötelesrészének megsértése nélkül. A legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozott: „Felperesek felebbezesében érvül felhozott azon indok, mintha az ellenirathoz 1. sz. alatt csatolt, biróság előtt félvett tárgyalási jegyzőkunyben csak az mondatnék, hogy a ház illeti egészben kö2ös atyjukat, de nem a külsőség, a zsellérház, és szollo — a hivatkozott tárgyalási jegyzőkönyv tattalmával, melyszerint az aszári 13 sz. telek k. jegyzőkönyvben foglalt összes ingatlanságok részletezve az érdekelt felek által a közös apa Kovács Mihály Péter tulajdonául ismertettek el, világosan megczáfoltatván, — „a pesti kii-, tábla Ítélete a felperesek által neheztelt részében, annak e tekintetben felhívott indokaiból is helyben — az alperesek részéről nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyatik." (1872. október 7. — 7379 szám alatt.) Semmitőszéki döntvények. A föadós és a kezes itélelileg feltétlenül a keresetben elmarasztaltatván, a törvényesen indokolt biztosítás mindkettő ellen elrendelendő. A kezesi minőség csak a kielégítés esetében beálló végre, hajtási rendre birhal hatállyal. Koszta G-erő — WeinbergerS. mintadós és Weinberger Gábor mint kezes ellen 200 frt.. s jár. iránt a nváradi volt egyes biróság előtt pert inditván s azt lefolytatván, a biróság 1871-évi 5994 sz. a. Ítéletével mindkét alperes feltétlenül elmarasztatott a keresetben. Ennek folytán felperes biztositási végrehajtásért folyamodottt, melyet azonban, az életbe lépett kir. járásbíróság f. év május 24-kén 5855 sz. végzésével csak az 1-só r. alperes irányában rendelt el, és nem a kezes Weinberger Gáborra nézve is, ki ellenébbeni elutasítás azzal indokoltatik : hogy Weinberger Gábor csak mint keres levén elmarasztalva s fizetési kötelezettsége csak a főadós fizetési tehetlensége esetében állván be, annak igazolásáig az ellenében kért végrehajtási kérelemnek hely nem adathatik. Ezen végzés ellen felperes semm. panasszal élt. A s em m i tős z é k a kir. járásbíróságnak neheztelt végzését, a mennyibenWeinbergerGábor ellen a biztositás nem lett elrendelve,a perr. 297 § 18 p. alapján megsemmesitette; „mert az alperesek által felebbezéssel megtámadott első bírósági ítéletben mindkét alperes feltétlenül lett a kereseti ö-szeg és járulékaiban elmarasztalva — következve a biztositás a másod rendű alperes ellen is annál is inkább elrendelendő volt, mivel a kezesi minősége csak a kielégítés esetében beállandó végrehajtási rendre birhat hatállyal" (1872 sept. 17. — lo'üOl sz. a.) A beteges állapot, és költségesség tekintete, elég fontos okoknak vehetők arra, hogy az eskü letétele az eljáró bíróságon kívül más hason fokú biróság előtt megengedtethessék. Az ily okok fontoságának mérlegezése az itélö biróság hatáskörébe tartozik. Mitteluian Zsigmond — Barkassy Imréné szül. Túköri Hermin pesti lakos ellen több rendbeli u. m. 2003 frt. — 1000 frt. stb követelések behajtása iránt Aradmegye volt törvényszéke előtt pert folytatván, ezen parekben alperesnek a póteskü oda Ítéltetett. Ennek folytán alperes folyamodott az uj kir. törvényszékhez az iránt, hogy tekintetbe véve betegeskedését s az Aradra való leutazás költségességet, engedtessék meg neki az eskü letétele a pesti kir. törvényszék előtt. — Az aradi törvényszék f. év jnnius 19-kén 7633 sz. a. végzéssel megj engedte az eskünek Pesteni letételét. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be, azon alapon, mert alperes nem bizonyította be, hjgy valóban beteges áll.ip jtban szenvedne, a biróság tehát arról biztos meggyőződéssel nem birván, a kérelmet vissza kellett volna utasítania, annál inkább, mert különben felperes elesik azon jogától, hogy az eskü letételnél jelen lehessen, vagy a végett neki kellene tetemJS költséget viselnie. A Semmitőszék elvetette ; „mert a perrend 240 § si lélhatalmaza a bíróságot, hogy az eskünek hasonló fokú más bíróság előtti letételét, az eskü letételre ajálkozó félnek fontos okoknál fogva megengedhesse; s e czélból egy másik hason fokú bíróságot megkereshessen; az ily engedély megadására felhozott okok fontosságának mérlegezése pedig az itelő bíróságot illeti; ,,az eljáró törvényszék tehát azáltal, hogy a fenforgó körülmények közötr, midőn az esküre ajánlkozó fél azon kérelme támogatására, hogy az esküt szokott lakhelyén Pesten tegye le, beteges állapotát s a költség kímélés tekintetét emlittetefel; az Aradtól távol lakó s állítólag betegeskedő alperes pótesküjének kivételére a pesti kir. tszéket, ezen vele hasonfokú biróságot kereste meg, semmiségre okot adó alaki jogsérelmet annál kevésbé követett el, mert az esküre ajánlkozott fél annak letételét a kitűzött időben, jogvesztés nélkül el nem mulaszthatja, — az ellenfél pedig az eskü letételénél jelen lehet ugyan s annak határidejéről értesítendő; de jelenléte nem tekinthető oly lényegesnek, hogy annak netaláni elmulasztásából reá érezhető jogsérelem származhatnék." (1872. sept. 27. — 10668 sz. a.) A zálogjogi fölül kebslezés a végrehajtási foglalást nem pótolhatván, annak alapján a végrehajtási árverés el nem rendelhető. Jekelius Nándor — Boltesch Chalons ellen a brassói kir. járásbíróság előtt folytatott perében 51 frt. erejéig árverés elrendeléseért folyamodott s alperest követelőleg illető, bekebelezett kötelezvény eladatását kérte elrendeltetui , a mely 1400 Irtos bekebelezett kotelez' vényre végtehajtató követelése erejéig a felül kebelezés 85*